Heti Szemle, 1902. (11. évfolyam, 1-52. szám)

1902-01-15 / 3. szám

3 önsegély és kölcsönös támogatás által való istápolását követelik — a magyar csak nehezen tud lemondani arról, hogy ne di­csekedjék külföldről hozott czikkekkel. Újabban egy hollandi czég appellál a magyar — hogy is mondjuk ? — jóhiszemű­ségére. Leveleket küld Magyarországba, me lyekben egy öltönyre való szövetet és egy evőeszköz-készletet ajánl, külön-külön 50 korona 40 fillérért, tehát olyan árban, amelynek a feléért a kérdéses dolgok a leg­drágább hazai üzletben is megszerezhetők. A czég kijelenti, hogy részletfizetést is elfo­gad, ha 25 korona 20 fillér hozzá befolyt, az öltönyszövetet vagy az evőeszközt azonnal elküldi. Persze még annyit se ér. Hanem erre a czég nem fekteti a fősulyt, mert mintegy játszva akarja fogni a baleket. Kijelenti ugyan­is, hogy annak az ügyes magyarnak aki öt olyan hülyét tud fogni, akik nála 50 ko­rona megrendelést tesznek, a szövetet vagy az evőeszközt ingyen, bórmentve és vám­mentesen küldi meg. Tehát törvénytelenségre is buzdítja a magyart, mert nálunk a hólapda- rendszer el van tiltva. Ha Hollándia nem volna oly messze tő­lünk és az eljárás oly sok nehézségbe nem ütköznék, azt ajánlanék mindenkinek, aki ily ajánlatot kap, perelje be a ozéget — be­csületsértésért. Mert nem a legnagyobb ar- czátlanság-e, valakiről annyi gyarlóságot feltételezni, hogy rúdnak áll az együgyü hol­landusnak s nem csak megvásárolja ismeret­len minőségű áruit, hanem az ő kedvéért törvénytelenséget is fog elkövetni. Enyhítő körülményül szolgálhat a hol­land együgyüsége, mert nem lehet hinni, hogy nagyon is átlátszó manővere akár csak részben is sikerüljön. Róla nem is szólnánk, ha eljárása nem volna rósz utánzása más nálánál furfangosabb külföldi kereskedők fogásainak. Nem mindig olyan kézzelfog­ható a svindli és csak ritkán irányul a tör­vény kijátszására, rendesen megelégszik a külföldi kereskedő azzal, hogy jó csomó pénzt zsebelhessen a magyartól. Óvakodjunk tehát a külföldi svindlerek­től és csak olyan czikkeket vásároljunk, me­lyeknek minőségét ismerjük és tudjuk, hogy megfelelnek az értök kért árnak. H Bement a tánczterembe. A mama le­kötelező udvariasságát nem lehetett azzal a durvasággal megsértenie, hogy feléjük se nézzen. — Lássuk hát azt a választottat, gon­dolta Tóni, s a hölgyekhez közeledve, újból üdvözölte őket. A mama sietett bemutatni Dr. Szamosi Károly urat, ki Olga mellett ült. — Örvendek a szerencsének, szólt Tóni a jól megszorította a vetélytárs kezét, mely kézszoritás több volt a barátságnál . . . Egy nehány közönbös szó után Olga felemelkedett, valamit intett Szamosinak, ki karon fogta őt s tüntetőleg körülsétálták a termeket. Ez volt a jeladás. Tóni le is vonta be­lőle a következtetést: rád itt csakugyan nincs szükség. Észrevétlenül kiosont a teremből és neki indult a ködös éjszakának. Petőfiből motyogott valamit, hogy ... ha neked nem kellek, ne kelljek én senkinek; ha te nem szeretsz engem, az Isten se szeressen .... Bebotlott egy kávéházba, ahol épen azt húzták, hogy: ,,Három alma meg egy fél, Kérettelek nem jöttél .... Révfy Zoltán. A mi vasutunk. Mert hát a szatmárhegyi vasút a miénk vó'na — vagy valami ! Hogy miért ? azt gondolom, minden szat­mári polgár tudni fogja. Hát annál jobban fáj, hogy ez a „mi vasutunk“ hasonlít ahhoz a rakonczátlan rósz gyermekhez, mely azt az emlőt harapja, mely­ből táplálékát szijja. Mert valóban vakmerőség szánt ba megy az, a mit a hegyi vasút vezetősége ezzel a mi közönségünkkel tesz. Avval a közönséggel, mely a „mi vasu- tunk“-nak annyi mulasztásait, oly sok tehetetlen­ségeit elnézte, csak azért, mert a „miénk“ csak azért, mert gyermeknek tartotta, melynek idő kell a kama»zosodásra. És ime, a mint cseperedni kezd, azzal fizet, hogy mindenkinek méltó felháborodására 90 °/o emeli a menetjegyek árát! Köszönjük szépén neked, dédelgetett rósz gyermek, mi vasutunk ! Elérjük még, hogy jha a forgalom jövőre nagyobb talál lenni, hogy még 90 %-kal emel1 fel. Mert olyan feje tetejére állított logikával, a milyennel ezt a mi vasutunkat a bölcs vezető­ség kormányozza : ez épenséggel nem lehe­tetlen. Csak az a szerencse hogy ez a jó bo­lond publikum nem igen szándékozik a jövőre valami nagy forgalmat létesíteni. Sőt halljuk, hogy egyenesen mozgalom kezd (ejlődnt arra nézve, hogy a hegyre való menetelnek más módját tegyék lehetővé. Felvetették már a társas kocsik eszméjét is és igen helyesen. Álljon össze egy néhány élelmes bérkocsi tulajdonos és kezdje meg már kora tavaszszal a vállalatot. A hegyi emberek tömegesen jönnek gya­log és mennek újra gyalog. Úgy gondolkoznak, hogy a hallatlanul, 90 °/°-kal felemelt viteldij egy napi keresményüket vinné el. Egyszóval, a hegyi vasút vezetősége merész, sőt mondjuk vakmerő stájgerolást csi­nált. Úgy látszik, a forgalom nem remélt bősége nagyon meghozta az étvágyát. No ha a publikumban van csak egy ke­vés öntudat, akkor könnyen megtörténhetik hogy a hegyi vasút vezetősége a legnagyobb kudarczra számíthat. Egy szőlős gazda. ÉTI SZEMLE“ (3-ik szá Városi közgyűlés. Városunk törvényhatósága tegnapelőtt délután, a szokásos időben, tartotta az évben első rendes közgyűlését gróf Hugonnai Béla főispán elnöklete alatt. A közgyűlés igen nepes volt. Az uj bizottsági tagok is bevonultak s egy közőlük meg is tartotta szűzbeszédét. A beszédet itt-ott kevés figyelemre méltatták. A rendes közgyűlést egy rendkívüli közgyű­lés előzte meg, melyen a Magos Menyhért- féle bázastelek ügyében hoztak érdemleges határozatot. A hazastelek megvételére vo­natkozó adás-ve/ési szerződést a tiszti fő­ügyész az eladóval megkötötte s tárgyalás végett a közgyűlés elé terjesztette. A felol­vasott szerződést a közgyűlés, mint előnyős vételt, elfogadta. Kötelező erejű azonban a városra nézve csak akkor lesz a szerződés, ha azt a telket a már ovoda czéljaira meg­vásárolt, szomszédos telekkel együtt a köz- oktatásügyi kormány az uj állami iskola tel­kéül alkalmasnak fogja találni. A vételárt ez esetben az erdő-alapból fogják kifizetni 4V2 °/o kamat megtérítése mellett. Törseök Károly a mellett szólalt fel, hogy feltételek nélkül is vegye meg a város a telket, ne ib csak akkor, ha az majd iskolai czélokra al­kalmasnak fog találtatni. Megejtetett a név­szerinti szavazás, • megvétel mellett szavaz­tak 64 en, ellene I. A határozatot 15 Dapi közszemlére kifüggesztik s kormányhatósági jóváhagyás végeit felterjesztik a belügy- min.szterhez. A rendkívüli közgyűlés berekesztése után elnöklő főispán nyomban megnyitotta a január havi rendes kőzgyülóat, melynek első tárgyát a polgármester lendületes, a múlt óv nevezetes eseményeit feltüntető je­lentésének felolvasása képezte. A jelentésből kiemeljük a következőket: A város ügyfor­galma az elmúlt évben kevesebb volt az előző évinél. A beérkezett ügydarabok közöl el­intézetlenül maradt 36 A látszólagos csök­kenés abban leli magyarázatát, hogy bizo- nyos ügyek iktatáson kivül nyertek elinté­zést. A közjövedelmek fokozására tervbe vett s janár 1-én életbe lépett uj adónemek a pótadót apasztani fogják. A város tulajdonát képező 2000 hold erdőterületnek mezőgazda- sági czélokra való előkészítése folyamatba vétetett. A vasúti internatus építése a kereske­delmi minisztérium költségvetésének meg­szavazása utón kezdetét fogja venni. Ezzel alkalmasint egyidejűleg épülnek az uj állami iskolák, melyeknek munkálatait a város iparosai fogjuk végezni. Amily melegséggel emlékezett meg a polgármesteri jelentés Chorin Ferencz volt országgyűlési képviselő­nek a város érdekeit előmozdító tevékenysé­géről, épp oly bízodalommal nyilatkozott a jelenlegi képviselőről, Hieronymi Károlyról, ki már eddig is megmutatta jóindulatát a város közönsége iránt. A polgármester jelentését tudomásul vették. A belügyminiszternek leiratát, melyben a váró* házipénztáráról az 1900. évre szer­kesztett s hozzá felterjesztett zárszámadást jóváhagyta, tudomásul vették. Szőllősy Lajos volt Il-od aljegyző fe­gyelmi ügyében — fellebbezés folytán — a belügyminiszter elrendelte a vizsgálatot. Ezen fegyelmi eljárást megindító miniszteri leira­tot a közgyűlés tudomásul vette s az irato­kat indítványtétel végett a tiszti főügyésznek kiadta. A város által ideiglenesen birt vám- szedósi jognak újbóli engedélyezése, illetve meghosszabbítására vonatkozó tanácsi előter­jesztésekhez a közgyűlés hozzájárult. Az október hónapról törlésbe vett adó elő és leírások tudomásul szolgáltak. 1901. évben a városnál házilag végzett munkaiatokról beterjesztett jelentést tudomá­sul vették. A városi köz- ás gyámpónztárban decz. 16-án váratlan pónztárvizsgálat volt tartva. A vizsgálat eredményét feltüntető jegyző­könyv tudomásul vétetett. A városi színházat a szinügyi bizottság pályázaton kivül Krémer Sándor színigazga­tónak adta bérbe a jövő színi idényre. A megkötött szerződéshez a közgyűlés hozzá járult. A második transversális közút költsé­geihez a már egyszer magajánlott összegnél nagyobb összeget nem adhat a város, bár a miniszter a hozzájárulás felemelését kérte a várostól. A tervbe vett műut a törvényható­ság úthálózatából mintegy 38 km. uthosszu- ságot fog felszabadítani s ennek fentartási költsége többé a városi közpénztárt nem fogja terhelni. A város erdőiben termelt termékek

Next

/
Thumbnails
Contents