Heti Szemle, 1902. (11. évfolyam, 1-52. szám)

1902-05-28 / 22. szám

4

„H E T T S Z E M L E“ (22-ik nzám.)

Nőkről a nőknek. De aztán jutott eszembe, hogy hiszen a nők nem elvtársaim; a kik, miként említettem, kezök csókoltatásával a tisztelni való tulajdonokról már korán hamis fogalmakat plántálnak a leánynövendékek leikébe és meggyökereztetik bennök azt a rendetlen elégültséget, azt az ártalmas önérzetet, azt az erénygyilkoló, gőgös felfogást, hogy a nő minden reális érdem és kiválóságok nélkül is a legnagyobb tiszteletre és kitüntetésekre jogosult, és ily módon éppen a nők tulajdon nemök magasabb szellemi kifejlődésének útjába felhőkig meredező bércek akadályait állítják következetesen tovább s tovább.

Egy másik cím után kellett tehát látnom. Úgy tűnődtem magamban, hogy szállók én talán a férfiakhoz és munkálatom címe gyanánt ezt állapítottam meg: Nőkről a férfiaknak. Gondoltam, hogy, ha hozzájok fordulok, mint ez idő szerint még a föld uraihoz és egyszersmind annak az egyenlősitő koriránynak lelkes barátaihoz, a nőnevelésnek okszerűbbé átalakítása céljából haladéktalanúl megteszik energikus intézkedéseiket. De azután vettem észre, hogy megint nem jó helyen járok. Mert, miként szintén voltam bátor említeni, a komolyságukról megfeledkező férfiak méltatlan okokból korai, kitüntető figyelmükkel és körűlrajongásukkal, regényekben, versekben és más irásfajokban nyújtott szertelen dicsőítéseikkel és bódító ömlengéseikkel nem kevésbbé rongálják és fejlesztik vissza a nőnemet. Hogyan kívánhatnám én tőlük, hogy komolyabb magatartást tanúsítsanak a nőnemnek különösen nevelés alatt álló, képződő osztályával szemben; hogy sajátkezűleg semmisítsék meg azokat a bizonyos irodalmi műfajokat és kenyérkeresetből többé ne írjanak olyanokat, tündöklő szellemökhöz méltatlanokat ?! — Tehát ezt a másik címet is el kellett ejtenem.

Támadt végre egy szerencsésebb gondolatom, hogy t. i. intézem én szómat azokhoz, a kik méltóságos komolyságuknál, fennkölt gondolkozásuknál és érzésüknél, valamint magasztos hivatásuknál és állásuknál fogva szükségképen elvtársaim. És így adtam én jelen mun kálatomnak címéül ezt a sokat mondó két szót: Nőkről a nevelőknek.

(Vége).

Hírek.

Űrnapja. Holnap lesz a keresztény kath. világnak az a kedves ünnepe, melyet a közönség rendkívüli lelkesedéssel szokott mindenütt megünnepelni. A székesegyházban a szent-rmse reggel 8 órakor veszi kezdetet, mely után kedvező idő esetén körmenet lesz. A diszőrséget a honvéd és közös hadsereg egy-egy százada fogja szolgáltatni.

VéCSey meghalt. Épen most veszszük a megdöbbentő hírt, hogy vármegyénknek köztiszteletben álló főura, báró Vécsey József Budapesten, hol palotájában már régibb idő óta nagybetegen fekszik, ma reggel 5 órakor meghalt. “A mélyen sújtott család gyászában vármegyénk és városunk közönsége igaz részvéttel osztozik, hiszen nincs egyetlen ember, ki őiránta a legnagyobb tisztelettel ne viseltetnék. Mindenkivel csak jót, roszat soha sem szeretett tenni. Holttestét Sárközre szállítják, hol pénteken helyezik örök nyugalomra. —

Uj ezredparancsnok. Király Ő felsége a honvédséghez áthelyezett pávai Vajnai Béla helyére házi ezredünk parancsnokává Schvant- tner Simon ezredest nevezte ki.

A biróság köréből. Ő felsége dr. Pap Kálmán telekkönyvi betótszerkesztő albirót a beregszászi kir. törvényszékhez bírónak, Je- ney Sándor debreczeni törvényszéki jegyzőt a szatmárnémeti kir. törvényszékhez aibiró- nak, a debreczeni kir. ítélőtábla elnöke Kopacsek József hajdúböszörményi lakos végezett joghallgatót a debreczeni kir. Ítélőtábla kerületébe díjtalan joggyakornoknak nevezte ki.

Megérdemelt nyngalom. Komka Ervin, a Schönborn uradalomnak igazgatója, aki csaknem 50 évvel ezelőtt lépett urának szolgálatába, hajlott kora miatt nyugdíjazását kérte, mit a nemes főur s ép és elismerő sorok kíséretében teljesített is. A tisztikar bankettet rendezett távozó főnöke tiszteletére.

Személyi hir. Hegedűs SaDdor, volt kereskedelmi miniszter holnap délután két órakor városunkba érkezik s a püspök ur Ő méltóságának lesz vendége. —Ba>anyay Imre honvédezredes, dandárparancsnok, a honvéd csapatok megszemlélése végett pár napig Munkácson időzött.

Hymen. Horváth József helybeli gyógy szerész jegyet váltott Dévényi Pál székelyhídi ügyvéd leányával, Irma kisasszonyuyal. — Tóth Kálmán államvasuti hivatalnok szombaton esküdött örök hűséget özv. Barabás Ferenczné leányának, Rózsika Í3asszonynak.

— Kovács Béla szőllősvógardói tanító a napokban esküdött örök hűséget Terebesen Gaál Gyula tanító leányának, Margitkának.

— Petuly László nagy bányai rőfös kereskedő folyó hó 25 én kötött házasságot Stibli Julián- nával, Stibli István helybeli polgár kedves leányával. — Jaczkovits Béla helybeli m. kir. államvasuti hivatalnok eljegyezte varosunkban Gyene Magda kisasszonyt, Gyene Bertalan nyug. jegyző s tatárfalvi földbirtokos leányát. — Lengyel Gerő pénzügyi fogalmazó eljegyezte Nagy Géza pénzügyigazgató helyettes leányát, Irénkét, Maros- Vásárhelyen.

A szorgalom jutalma Alig egy éve számoltunk be arról, hogy Lüké Sándor takarékpénztári főkönyvelő fia a budapesti egyetemen az összes orvostudományokból szigorlatait kitűnő sikerrel tette le. Örömmel vészük az újabb hirt, hogy a belügyminiszter Dr. Lükő Gézát a pozsonyi állami kórházban alorvossá kinevezte 1

Vizsga-tétol Sarkady Rudolf, ki a mátészalkai kir járásbíróság területén működő betétszerkesztő bizottságnál alkalmazott betétszerkesztő gyakornok, a telekkönyvvezetői vizsgát a debreczeni kir. Ítélőtáblánál szép sikerrel letette.

Előléptetés. A szatmári gőzmalom-társulat igazgatósaga Deák Kálmán elhalálozása folytan megüresedett állasra Jónás Bélát léptette elő, ki eddig a társulat irodájában mint könyvelő működött.

Gyászhir. Egy jeles tehetségű ifjú halt meg e hó 21-én délután. Öröme és reménysége volt a családnak, kedvességéért mindenki szerette. Régibb keletű szívbaj döntötte korai sírjába, mely ellen meghiúsult minden védekezés. Az utóbbi napokban állapota aggasztóra fordult, de aztán pár napig ismét jól érezte magát, s a családtagokkal ebédközben a legjobb hangulatban töltötte az időt, midőn hirtelen hátrahanyailoit és abban a pillanatban meghalt. Kiss Sándor, a gymn. VIII. osztályának tanulója a boldogult. HaláIliire minden ismerősét, aki mind szerették, mélyen megdöbbentette. A gyászháznal a temetésen Bagolhay Sámuel főgymn. tanár mondott megható imát, a sírnál egyik osztálytársa, Bakcsy József gyönyörű beszédet. A kíséretet a főgymn. énekkara áltál igen szépen előadott gyászénekek képezték. A ref. főgymn. ifjúsága te -tületi- eg jelent, meg tanáraival együtt, —- a VIII. osztály díszes koszorút küldött ravatalára és a testvéri szeretet jeléül közvetlen a gyászkocsi után követte kartársát. A mélyen suly- tott család által kiadott gyászjelentés köv. szól : Kiss Róbert és neje szül. buji Báthory Malvin mint szülők, úgyszintén gyermekeik: Endre, Piroska, Gizella és Hedvig, buji Báthory Endre, buji Báthory Zsigmond és neje Csapó Juliska az összes rokonság nevében is melyen szomorodott szívvel jelentik forrón szeretett fiók, testvérük illetőleg öcscsüknek, Kiss Sándor Vili. gymn. őszi. tanulónak élete 19-ik évében e hó 21-én délután IVa

órakor szrvs/élhüdés következtében történt gyászos elhunytát. A kedves halott hüli tetemei folyó hó 23-án, délután 4 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartásai szerint a Vörösmarty-utcza 27-ik számú gyászháztól örök nyugalomra helyeztetni. Szatmár, 1902. május 21. Áldás és béke lengjen porai felett! A kedves gvermek gyászos ravatalát egész koszoruerdő boritá el. Koszorút tettek a ravatalra a bánatos szülők, Endre, Piroska, Gizella és Hedvig testvérei, Báthory Endre, Zsigmond és neje, Bakó Lajos és neje Kiss Elza, özv. Literáty Elekné, az ev. ref. főgymn. VIII. osztálya, özv. Vajthó Lászlóné, Bókássy Géza.

Templomszentetés. Búcsúban (Bereg m.) a hívek áldozatkészsége és buzgalma folytán csinos kis templom épült. A közönség rendkívüli öröme közt szentelte fel pünkösd másod napján Szalay Sándor beregszászi espe- res-piebános. Delben Krajnik György egyházgondnoknál közebéd volt, melyen számosán vettek részt.

A szegedi kongresszus. A törvényhatósági joggal felruházott városok polgármesterei értekezletet tartottak Szegeden, melyen Pap Gáza, a mi polgármesterünk is részt vett. Legsarkalatosabb határozata a kongresz- szusnak az veit, hogy a városok által teljesített állami közigazgatási funklióért az állam megfelelő dotátiót adjon a városoknak. E tárgyban memorandumot fognak a belügyminiszter elé terjeszteni, melyet a városok polgármesterei és országgyűlési képviselő nyújtanak át. Befoglalják ebbe Debreczen város azon indítványát is, hogy a törvényhozás a városok számára külön törvényeket alkosson, mert a városok érdeke specialis városi törvények alkotását igényli. Végül kimondották, hogy a városok képviselőit szivesen látják tanácskozásaikon, de tagokul be nem fogadják, nem akarván, hogy értekezleteiket esetleg a politika befolyásolja.

Bérmálás Naggbányán. Kedves és felejthetetlen ünnepe volt Nagybányának e hó 24 és 25, midőn öt vármegyének, a szatmári egyházmegyének főpásztora időzött körében. Mintha az időjárás is respektálta volna a ritka szerencsét a hónapokig tartó esőzés megszűnt s rég nem látott verőfényes ég mosolygott le a zászlókkal díszített ünneplő városra. Az emberek mondogatták is egymásnak, meglássátok, ha a püspök jön, az idő is kiderül, mert ezelőtt hét évvel is úgy volt: folyton esett de a pöspök érkezésekor megszűnt. S a jóslat bevált. Kellemes izgatottság vett erőt mindenkin, mindenütt cső-, portokban hullámzott a nép s várta a pillanatot, midőn a harangok zúgása jelezte, hogy a méltóságos vendéget hozó vonat megérkezett. A tanuló ifjúság: elemi és polgári iskola s a gimnázium sorfalat alkotva várt a püspök áldására. A Deák-téri díszes diadalkapunál a h. plébános Szeőke Béla fogadta a kegyes főpásztort s kisérte az előre elkészített lombsátorhoz, hol 0 méltósága felöltötte az egyházi ruhákat Fehér ruhás lánykák szórtak virágot lábai elé s úgy vonult be a templomba a papok kísérete mellett, hol ugyanazt az „Ecee sacerdoät“ énekelték a kóruson, a mit ez idő szerint Szatmárt énekelnek. O méltóságának kíséretében voltak Pemp Antal kanonok, Szabó István irodaigazgató, pápai kamarás, Frank József ugocsai főesperes, sz. váraljai plébános, Hámon Róbert szentszék! jegyző, Tóth József volt szatmári h. plébános. Azonkívül megjelentek tiszteletére : Pályi Ede kerületi esperes, Szögyényi L. Fcneze- lyi, Veszprémi S. sámkuti, Felhő Gy. lápos- bányai plébánosok. Délelőtt a küldöttségeket fogadta 0 méltósága, délután pedig a plébánia ügykezelését, vizsgálta meg, s legnagyobb elismerését, megelégedését s örömét fejezte ki a tapasztalt rend, pontosság, tisztaság fe* lett. Azután a temető bemen ts onnan Fernezely re az épitendőtemplom helyének megtekintésére. Este a bányászok jelentek meg s ének, zene s szónoklattal dicsőítették a jó főpásztort.