Heti Szemle, 1902. (11. évfolyam, 1-52. szám)
1902-05-07 / 19. szám
„H E T T ___S Z E M L E“ (19-ik szám.') Elte kintve attól, hogy az a mértéktelen nőkultusz minden reális alapot nélkülöz, az a nőnemre nézve súlyos erkölcsi bajoknak forrása és egyszersmind szellemi fejlődésének is nagy akadálya. Azért társadalmunknak érintett fonákságaival méltán foglalkozhatik a neveléstudomány. * A nőt a férfi felett kiemelni akaró kultusz teljesen alaptalan. Természettörvény, biblia, vallás, jog, pedagógia, — vagyis a józan tiszta felfogás elsőséget ad a férfinemnek, mely jelen korunkig bezárólag alkotásaiból és működéséből ítélve, többoldalú használhatóságával, nagyobb, kiválóbb testi és lelki erőkkel és tehetségekkel tűnt ki a nőnem felett. A lovagiasság nem külön fogalom, nem önálló erény, hanem egyszerűen emberbaráti nemes érzésből származó általános kötelesség, melyet segítőén teljesít az erősebb a gyengébb iránt, a bátrabb, a szilárdabb, a tehetősebb és hatalmasabb— a félénkebb, ingadozóbb, tehetetlenebb és gyámoltalanabb iránt. „Furcsa is volna,“ írja a Levána, „ha az erősebb fogózkodnék a gyengébbe és a virág támasztaná a tartórudat, repkény a fát.“ Minden egyéb, a mit az úgynevezett lovagiasság még nyújt, már bálványozás, esztelen, vagy méltatlan és az érzékek szerint való, a minek, miként a csalfa délibábnak, oka szertelen hév. „A nő, mint a férfi versenytársa,“ írja Felméri, „sehogy sem juthat győzelemre, sehol sem lehet egész polgár; még pedig azért nem, mert csak a férfi testi és szellemi szerkezetéhez valók a kitartó erőfeszítést igénylő munkák.“* * A Levána szerint „hajók és hadseregek bizonyítják a nőnem nélkiilözhetőségét; mig ellenben a női egyesületek, pl. kolostorok nem állhatnak fenn férfiintéző, mint primum mobile nélkül.“ Mindeme való tények dacára a ferde családi, sőt iskolai nevelés a képződő nőnemnek szívébe már korán oltja belé a rendetlen önérzetnek egy legtúlzóbb fajtáját, a női gőgöt, mely egyszerűen nevetségesnek volna minősíthető, ha erkölcsileg veszedelmes nem volna. Mily elszomorító jelenség, midőn egy alig 14—15 éves leány érdemes, idősebb, sokszor aggastyán férfi- smerősétől megvárja a kalap leemelve való előre köszöntést! Hogyan lehetne aztán az olyan kicsavart leányésznek tiszta fogalma valódi nagyságról ? Hogyan lehetne leikébe helyes érzéket és eleven kedvet plántálni a komoly munka iránt, melynek érdemét másban oly kevésre becsüli ? Reális igazsággal írja Felméri a leány- gyermekeknek olyan ferde nevelésére vonatkozólag, hogy „magunk teremtjük meg bennök a hiúság érzetét és oltjuk beléjök az érdem hamis fogalmát.“** Az ég villámai, a természet féktelen nagy erői nem okoznak annyi kárt, mint a levegőben szálló mikrobák. Tigrisek és más fenevadak nem jelentenek annyi csapást az emberiségre nézve, mint azok a picinyke bogarak, melyek kenyerünket eszik meg és borunkat iszszák meg. Nagy bűnökre még nincs tehetsége, érettsége, alkalma a gyermeknek, midőn az apró hibáknak férgei seregestül rágcsálják már a zsenge lélek életerejét. Az a rendetlen önbecsérzet, az a szertelen nagyralátás, melyre a környezet bálványozása vezeti a leánygyermeket, meghamisítja ennek egész lelki világát; összezavarja fogalmait az erkölcsi jóról és rosszról, az erényről és bűnről. A jó benne mindig nagyobb és több, a rossz mindig kisebb és kevesebb, — mert ő leány. Sőt ő nagyon jó és egyáltalán nem is rossz; mert hiszen mily festőiesen áll neki még * A neveléstudomány kézikönyve, 2. kiad, 51.52.1. ** Id. mű, 631. lap. az a durcás arckifejezés is! Picinyke aja- kának, ennek a meghasadt cseresznyének még az a keserűséges bigygyesztése is ! A méltósá- gosan komoly Kellner Írja: „Az édes anya beismeri, hogy leánykája nagyon csacska, nagyon kandi, de egyszersmind arról is meg van győződve, hogy nem rossz lelkű ; igaz, hogy gyakran hazudott és veszekedő természetű, de rendesen félelemből és túlságos szégyenérzetből tért el az igazságtól és csak azért pattan fel oly gyakran, mert rendkívüli becsületérzése van, melyre nagyon kényes, — és így megy ez addig,“ fejezi be Kellner, „míg a kis csemete valóságos félistennek fel nem tűnik.“* Bizony, bizony, még az erénye is hamis lesz annak a leánynak az önteltség romboló befolyása alatt és előhaladása az erkölcsi jóban lehetetlenné válik, mert zavaros fogalmai mellett konvex üvegen keresztül nézi a maga jó tulajdonait meg a mások hibáit és konkáv szemüvegen a mások erényeit meg a saját hibáit. Az a megkülönböztető figyelem, mely már a gyermeklányokat méltatlanúl kitünteti, okozza továbbá, hogy a női ifjúság kevés valódi tiszteletet érez általában mások iránt és kiváltképen a férfinem iránt; a minek következtében sokan közűlök a társadalmi illendőségtudásnak majdnem teljes hiányával nőnek fel. A család legtöbbször nem is gondol arra, hogy tulajdonképen miről is van szó ? Szerinte az a gyermekleány már neménél fogva bírja azokat az angyali és egyéb kiváló tulajdonokat, melyek a férfivilágot annyira lebilincselve tartják. E felfogás szerint a nőnek puszta mivolta és egjr- szerű megjelenése már érték a társadalom előtt, melynek csak tiszteleti kötelességei vannak vele szemben. És így történik aztán, hogy az a leánygyermek a legközönségesebb illemszabályokra sincs oktatva; félszeg akár három fiú helyett is; azt sem tudja, Hogy a tiszteletadásnak milyen formáiban szóljon érdemes emberekhez, — miként ezt leányiskolák férfitanítói, ha nem tévedek, elég bőven tapasztalhatják. Az a körülrajongás, az az aprólékos, féltékeny gond, az az elkényeztető gyöngédség, melyet a ferde nevelés a leánygyermekeknek pazar bőségben nyújt, a legszükségesebb társadalmi erényeknek kifejlődését gátolja és viszont a legnemtelenebb érzelmeknek és a legrútabb lelkületnek előidézője lehet az ő belső világukban. Hozzászokva kezdettől fogva környezete bálványozó magatartásához, úgy veszi észre az a leánygyermek, hogy minden csak ő és minden csak ő érette él és mozog; ő a -tengely, mely körül a világ forog. Minden vágya azonnal teljesítve, borús hangulata ezernyi kedveskedéssel derítve. Természetes, hogy jótéteményeket nem ismer, hanem csak legkitűnőbb személyét jogosan megillető: jutalékokat. Szívességek rá nézve nem léteznek, hanem csak köteles szolgálatok. A nemes telkeknek egyik legszebb dísze: a hálaérzelem nála nem termő virág. Ha aztán ez a szertelen bálványozás, tegyük, idegen körben alább hagy ; ha azok a jogos követelményeknek vélt jótétemények már nem részrehajlóan, túlzó mértékben áradnak a mi ékes leányzónkra és ő valahogyan megszűnik a világnak kellő közepe lenni: akkor e változást sérelemnek veszi, a legnemtelenebb érzelmek tartják bilincsekben szívét és a legrútabb lelkűiét undokítja el szellemi képét; mert gőg és dac foglalják el a női erények helyét, szere- tétlenséggel és hálátlansággal fizet azoknak, kik boldogításán fáradoznak.____,■ >! ' É * K ellncr-Szücs: Gondolatok, 190. 1. Fájdalom ! még azt a kis jót is, a mivel okszerű nevelés mellett az emberiséget boldogabbá tehetnők, martalékúl dobjuk oda egy ferde szokásnak, mely a nőből, ennek már kicsi korától kezdve, bálványt csinál. Folyt. köv. 3 Hírek. Májas a virágek, a dal és költészet hónapja. Az egyház is a legpoetikusabb női kultuszt, a legeszményibb nőt, Máriát, állítja hívei elé, dalaiban magasztalja az ő erény- virágait, hogy bennünket a sivár anyagiasságtól, a lélek szennyétől megőrizzen. A szép májusi ájtatosságok városunkban ápril 30. máj. 31-ig az irgalmas nővérek templomában d. u. 6 órakor tartatnak. Az üdvözítő szent keresztje feltalálásának magasztos ünnepét vasárnap körmenettel ünnepeltük meg. Daczára a kedvezőtlen hűvös időnek, a buzgó hivek nagyszámmal vonultak a kálváriára, a hol az ünnepélyes szentmisét Hehelein kanonok mondotta. Ez alatt a fő- gymn. ifjúsága énekelt. A szentmise végeztével az ünnep jelentőségéről Baudrexler Ferencz Jézustársasági atya, gymn. és szemináriumunk volt növendéke, mondottjj szép és hatásos beszédet. A kálváriáról visszajövet az egyházi énekeket a kir. kath. képezde növendékei intonálták. A keresztjáró napok alatt a szokásos lélekemelő körmenetek a kedvezőtlen idő miatt elmaradtak. Az ájtatosságokat az első nap Szabó Norbert, kedden Kádár Ambrus és szerdán Hehelein Károly prépost-kanonokok végezték a székesegyházban. Ez ájtatosság eredeteazölödikszázadba nyúlik vissza, midőn EYaneziaországot nagy csapások pusztították. 469-ben sz. Mammert viennei püspök 3 napi böjtöt és közimát rendelt, mire megszűnt a baj. Püspök ur ő méltósága pénteken f. hó 9-én Komáromba utazik, ahol a fájdalmas szűznek szobrát, s nép. sz. Jánosnak restaurált kápolnáját fogja megáldani. A temetőben felállított szobrot püspök ur ő méltósága ajándékozta komáromi szeretett volt hiveinek. Firczák püspök jubileuma. Munkács egyházmegye papsága a hívekkel egyetemben bálatelt szívvel ünnepelte meg szeretett főpásztora tizedik évi püspökségének évfordulóját. A ruthón nép lelki és anyagi jólétéért kifejtett lelkes actiója örökké maradandó nyomokat hagy maga után. Hazafiassága, rendkívül nagy műveltsége, finom egyénisége előtt a legnagyobb tisztelettel hajolnak meg az egyházon kívül állók is. Jótékony adományai 10 évi püspöksége alatt 85 ezer koronát meghaladnak. Május 1-én a gremialis papság és az összes intézetek növendékeinek jelenlétében ünnepélyes szent misét mutatott be Dolinay Miklós kanonok a főpásztor jólétéért, aki minden külső ünne- peltetóst beszüntetett és Mária-Pócson imába mólyedve töltötte e napot. Megyés püspök ur ő méltósága a bérmálás szentségében a szigeti és a huszti kerületben levő híveit fogja részesíteni a pünkösdi sz. ünnepek után. A bórmauti Programm a következő: a) a szigeti kerületben. Május 31-én szombaton d. u. érkezés Szigetre. Junius 1-én vasárnap bérmálás Szigeten (leányok és az a.-szugatagi fiuk és leányok) 2 án hétfőn bérmálás ugyanitt (fiuk); a templom, plébániahivatal, iskola, temető, stb. visitatiója. 3-án kedden reggel indulás N.-Bocskóra. Bérmálás. 4-ón szerdán visitalió N.-Bocskón. Délután indulás Rahóra. 5-ón csütörtökön bérmálás Rahón. 6-án pénteken visitatió Rahón. Délután indulás Kőrösmezőre. 7-én szombaton visitatió Kőrösmezőn. 8-án vasárnap bérmálás Kőrösmezőn. Délután indulás vissza Rahóra. 9-én hétfőn reggel indulás Rahóról F.-Vissóra. Visitatió. 10-én kedden bérmálás F.-Vissón. 11-ón szerdán reggel indulás Gyertyánligetre (Kabola- Polyána.) 12-én csütörtökön bérmálás Gyertyánligeten. 13-án pénteken visitatió. Délután indulás vissza Szigetre. 14-én szombaton reg
