Heti Szemle, 1902. (11. évfolyam, 1-52. szám)

1902-04-23 / 17. szám

H E T T S Z E M LE“ (17-ik szám.) 4 belefáradtunk, mig egy olyan vibráló képet át­néztünk. A darabban előforduló classicus számba menő darabokat, számokat kitünően játszotta az e czélra összeállított honvéd zenekarunk, mégis szerettük volna, ha egyes classicus da­rabokat nem szakítanak meg oly hirtelen czir- cusi előadás módjára. A mi a hadsereg előadá­sát illeti, a legnagyobb elismeréssel szólhatunk. Sárosi Szabó Lajos honvéd százados oly hűen és érdekesen tárja elé katonáink, különösen a honvédek életét, hogy valóban dicsőségnek tart­hatja mindenki, ilyerf harczképes derék és mü­veit hadsereget bírni hazánknak. E mellett igen szépen mutatja be Uránia a ludovikanerek ki­képzését, azoknak testi és szellemi művelődését. Igen szépen mutatta be Uránia a háborús idő­ket, a midőn a katonák bemutatják, hogy mégis csak czélszerüek azok a nagy hadgyakorlatok s csak edzik katonáinkat az igazi hadgyakorla­tokra, a háborúra. . A helyi ipar és’ kereskedelem érdekében. Tudvalevő dolog, hogy iparosoknak és keres­kedőknek más városol$ban megrendeléseket gyűj­teni nem szabad, vagy vigéczeket küldeni a kö­zönség nyakára. A töYvény e rendelkezését több idegen kereskedő kijátszani törekszik. A városi főkapitány úgy a helyi ipar és kereskedelem, mint a közönség érdekeinek megóvása czéljából felhívást intézett városunk közönségéhez, hogy az esetleg hozzájok érkező megrendelési iveket utasítsák vissza, az ügynököket pedig, ha la­kásaikon megjelennének, haladéktalanul jelent­sék fel. A robbanás áldozata. A múlt heti ben­zinrobbanás egyik sébesültje, Homonnai Bá- lintné, kinek gyertyájától a pinczóben ki­ömlött gáz felrobbant, csütörtökön nagy kí­nok közt meghalt. A szegény szerencsétlen asszonyt, ki iránt városszerte általános a részvét, szombaton temetették el. Értesítés. Értesítjük a t. utazó közönsé­get, hogy folyÓL év április hó 15.-től érvényes menetrendünkben foglalt villamos meneteken kivül május hó 1.-től minden vasár- és ünnep­napra még következő meneteket vezettük be a Kossuth-kertbe üdülés végett kirándulók ked­véért: 1. Szatmár-Népkert (Máv állomás) felől Szatmár-Gőzfürész felé. Szatmár-Népkert (Máv állomás) indul d. u. 3.00 óra, 8 ó. 12 p. este. Gőzfürdő érk. 3.02. Gőzfürdő ind. 3.28 óra d. u. 5.10 ó. d. u. 8.14 ó. este. Korona-szálló érk. d. u., 3.13, 3.39, 5.21. Korona-szálló ind. 8.24 ó. este. Szatmár-Gőzfürész érk. 8.42 este. 2. Szat­már Gőzfürész felől Szatmár-Népkert (Máv ál­lomás) felé. Szatmár-Gőzfürész ind. 4.36 ó. d. u. 7.40 ó. este. Korona-szólló 3.14 óra d. u. 3.40 óra d. u., 4.55 ó. d. u., 5.22 ó., 7.58 este. Gőzfürdő érk. 3.25, 3.51, 5.09, 5.32, 8.08 este. Szatmár-Népkert (Máv) 3.53, 5.35., 8.10 este. Szatmár, 1902. évi április hó 20.-án. Szatmár- érdődi h. é. vasút üzletkezelősége. Schneider Lehmkuhl Manuale Sacerdotum. c. müve chagrinba kötve aranymetszéssel (XIV. kiadás. 1897.) 2 példányban á 7 koronáért (eredeti ár 12 korona) kapható Wolkenberg Alajos dr. theol. tanárnál. Amire mindenki kiváncsi: Bizonyára min­den ember szeretné tudni, hogy milyen sze­rencse csillagzat alatt született, s hogy váj­jon a születés-név vagy más kedves emlékű napjaihoz fűződő véletlen körülmények minő befolyással vannak szerencséjére? A felelet ezen kérdésekre gyakran önként kínálkozik csak fel kell ismerni és megragadni az erre szolgáló alkalmat. — liyen kitűnő alkalom ezúttal, a lapunk mai számában közétett sze­rencse naptár, mely a Wolf Húgó budapesti bankházának szerencseszámait tartalmazza az év egyes napjaira szétosztva, úgy hogy abból mindenki kiválaszthatja megrendelendő szerencseszámait. — Ezen bankház, mely pontos és lelkiismeretes kiszolgálása, szigorú titoktartása és előzékenysége miatt kitűnő hír­névnek örvend, sokakat tett már gazdaggá s igy boldoggá szerencse naptára utján, miért is ezen hirdetést olvasóink szives figyelmébe ajánljuk. Nemzetközi nagy lóvásár Érsekújváron. A Nyitramegyei Gazd sági Egyesület altul a f. 1902. évben rendezendő XX. nemzetközi lóvásár Érsekújváron (Budapest és Becstől gyorsvonaton 2—3 órányi távolság) ismét május hó első hétfőjén s az ezt megelőző vasárnap délután vagyis május hó 4-én dél­után és május hó 5-én fog megtartatni. Ezen lóvásár Magyarországon a legjelenté­kenyebb és a legkeresettebb, melyet a te­nyésztők és kereskedők egyaránt fölkeres­nek. Főként a külföldi lókereskedők szok­ták az érsekujvári lóvásárt fölkeresni. A múlt évben is 500 drb. különféle használatra való ló adatott el. Lakások és istállók az érsekujvári rendőrkapitányi hivatalnál ren­delhetők. lést tart, melynek tárgyai: titkár évi jelentése, pénztári beszámoló, tisztviselők választása, eset­leges egyébb indítványok. — Ezen közgyűlésen a tagokon kivül a sport iránt érdeklődők is szí­vesen láttatnak. Hirdetmény. Értesítjük a t. utazó közönséget hogy Gőzfürész állomás és Méntelep között „KülsőMajorok“ elnevezéssel és a felsőkörívélyes megállóhely s Csonkás állámas között a mada. rászi útnál „Madarász" elnevezéssel uj feltété, les megállóhehelyet létesítettünk a személy- és podgyász forgalom számára. Szatmár, 1902, április 20. Üzletkezelőség. Uránia. Nagy áldozatok árán végre ezt is megszerezte Budapest. Méltán, ilyen szín­ház kultúránknak egyik drága gyöngye; biz­tos, alapos tudáshoz vezet. Megérhette ezt Szat­már ; az első két napon alig volt üres hely a színházban, mig a vasárnapi előadáson itt-ott mu' tatkoztak olyanok. Élvezetünket növelte a fel­olvasó hangos, tiszta és biztos szövegezése, melylyel az egyes remek müveket deklamálta. És az a sok vetített és mozgókép, mely a szö­veg magyarázatára szolgált, kimondhatatlanul lebilincselte hallgatóit. Salamon Ödön müve bemutatása által elvezetett Uránia az örök szép földközi tenger partjaira, a remek világi fürdő és üdülőhelyre, Riviérába. Bemutatta annak minden helyét-zugát, annak mulatságait, nem­zetközi értékét. Evvel együtt az olasz népet tanultuk megismerni s néhány olasz várost lát­tunk bemutatva, melyek közül az örök nép­ségű Nizzát kell kiemelnem. Nem kevezebb él­vezetet nyújtott a ,,Táncz“ czimü darab bemu­tatása. Pékár, jeles Írónk, nagy tudásán nem csodálkozhattunk eleget; hiszen a legrégibb korból és népektől lesi el tánczukat s igyekszik azt olyképen szemünk elé tárni, mintha a táncz az illető kor kultúráját mutatná. Rendkívül élvezetet nyújtott egyes tánczoknak mozgó fény­képek által való bemutatása. Művésznőink leg­híresebbjei lejtették azokat olyan-classicizmussal, mintha csak az illető kor vagy nemzet táncz- müvészeitől láttuk volna. Kern Aurél, jeles zene- irónk, nem csekély feladatot oldott meg a meg­felelő classikus tánczokhoz, mint a milyenek : a passezied, conrante, menuetho, caehucha stb. megfelelő, fenseges modorú zenét irt. Az elő­adás értékét azonban sokban növelné a mozgó fényképek tökéletesbitése; néha bizony vasnó itt elhallgatott és görcsösen sirni kez­dett. A mama kitünően értett hozzá, hogyan kell a törékeny szárú, bogjas fejű, tarka színe­ire hiú tulipánt meghajlítani, anélkül azonban( hogy eltörjék. Mert Irén olyan volt, mint egy pom­pás, sok szinü tulipán ; hiú, önző és mindenre, mi a toillette titkok körén kivül esett, — szép, jó, nemes, vallásos, — közönyös, megvető módon közönyös volt. A templom csupán any- nyiban érdekelte, mennyiben elegáns utczai és séta ruháit itt szokta bemutatni vasárna- ponkint, mikor 11 órakor közönség tölti be azt. Akkor is csak az utolsó evangéliumra jönnek anyj ival együtt; mert hiszen a jó Isten nem kívánhatja, hogy vadonatúj ru­háit öt percznél tovább gyürkölje a temp­lom poros padján, hisz ez is fölötte nagy áldozatnak tűnt fel az ő és anyja sze­mében. Darvasné érzékeny sírása kétségbe ejtette az ingatag jellemű Irént. Érezte, tudta hogy nem csekély ok az, mely miatt anyjá­nak drága könyei folynak. Érezte, hogy a talaj mozog lábai alatt s hogy a kényelmes élet vége felé jár. Éppen ezért ő is sírásra fakadt és anyja nyakába borulva mindent megígért csak hogy megvigasztalhassa. Dar- vasné csak ezt várta, megtörülte száraz sze­meit — mert hiszen éz csak amolyan szi­mulált sirás volt — és fennen kezdte az előbbi beszédét. — Igen, Irénként, te okos és szófogadó gyermek vagy, azért figyelj rám és úgy tégy, amint én, a te jó anyád, mondom. Ezt a jölt-ment gézengúzt el kell felejtened, hála Istennek, hogy elmegy, ha búcsúzni jön, én is biztatni fogom, hogy csak menjen és igyekezzék mielőbb megfelelő ál­láshoz jutni; te gyermekem nem leszel itt hol, értetted? — Igen, anyám! — Nos, ő elutazik és te ismét az leszel, aki voltál, mindenkitől körülrajongott, Jcsillogó szép­ség. Én azonban apt akarom, hogy ne csak csodáljanak, hanem irigyeljenek is té­ged. Érts meg, gyermekem, a te szépséged egy vagyon, mit ha helyesen kezelünk, dú­san jövedelmezhet, ha' pedig ezt a vagyont holmi ifjoncz szép szemeiért eldobjuk, veszve van minden. Gedy járásbiró igaz, hogy nem fiatal de nem is öreg. Van neki szép állása, tán ez mellékes, ő a megye legjobb parthie- ja ez idő szerint s az a sok száz hold bir­tok, édes lányom, felér minden fiatalsággal. Téged imád, a szándéka komoly és csak egy pár szép szavadba kerül, nem adok neki két hónapot, te a megye hires szépsége, a megye leggazaagabb, légi figyel te bb me­nyecskéje leszel. Özvegy Darvasné arcza su­gárzott az előre szépen kiszínezett boldog­ságtól. Irén szintén egészen felvillanyozó- dotf, hogyne, hiúsága lett kielégítve, s most már minden gondolata oda irányult, hogy anyjának okos és bölcs tanácsát kövesse. Egy hót múltán elutazott Bakács Kál­mán. Darvasné kegyesen fogadta bucsuzás alkalmával és anyailag látta el jó tanácsok­kal, biztatva Irén hűségéről, a maga jó in- dálatáról, szóval eszébe jutott a leleményes özvegynek. Valóban, hogy tapasztalt asszony volt ez a Darvasné; igaz, hogy nem két hónap múltán, hanem hót hosszú hónap után Irén mennyasszonya lett a kis potrohos Gedy já- rásbirónak. Az esküvő már csak napok kér­dése lön, erre tehát az idősebb lány is haza hivatott. Folytatása köv.

Next

/
Thumbnails
Contents