Heti Szemle, 1901. (10. évfolyam, 1-52. szám)

1901-12-04 / 49. szám

5 Pályatételek. A nagy károlyi róm. kath. esperes-kerületi tanítói kör. f. ó. gyűléséből kifolyólag a következő tételek tűzettek ki: I. „Soroltassanak fel és röviden fejtegettes- senek a helyes nevelés eszközei.“ Jutalma 20 korona. II. „Hogyan képezhetők a tanú lók jó gyakorlati számolókká?“ Jutalma 20 korona. — A legalább másfél Írott iv terje­delmű, idegen kózirásu pályaművek, zárt jeligés levél kíséretében 1902. évi márczius 15 ig az esperes tanfelügyelői hivatalhoz kül dendők Csomaközre. — Pályázhatnak a ne vezett kerület tani tói. A féltékenység áldozata. Petmsies Jóczó szántóval legeny már régóta bejáratos volt özvegy Sztakináczné házába, a háziasszony leánya kedvéért. Sztakinácznó uem kedvelte a legényt, a ki, bár többször megkérte a leány kezét, de nem kapta meg. A közelebbi napok egyik déluiánján Petiusics *z utczán találkozott a leánynyal, aki azt, mondia neki, hogy aznap este ne menjen hozzájuk. Petru- sics ezért egyedül ment el a fonóházhoz, hol a többi legeny és leáuy azzal fogadta, hogy a leánynak az előbbi estén volt az eljegy zése. Peirusics erre magához veMe töltött fegyverét és elment a leányhoz. Amint Szta- kioáczék házához ért, látta, hogy a szoba ki van világítva s az ablaknál férfi-alakokat is látott. Tényleg aznap délután érkezett meg a leány nagybátyja a fiával s ezek vol tak a vendégek, de eljegyzésről szó sem volt A féltékeny legény az utczaról czélba vette az ablaknál ült alakot s fejét keresztül lőtte. Szubotics Dusán, a leány nagybátyja, a lövésre holtan bukott le a földre. A gyilkost még azon éjjel elfogták és bekísérték a bíró­sághoz. Felolvasó estély A nagykárolyi kath. le gényegylet decz. 8 án vasárnap d. u. 6 órakor ■felolvasó estélyt tart. Meggyilkolt jnhász. Máramaros megyé­ben a Mikolapatak községhez tartozó s attól mintegy 2 órányira fekvő tanyán Illyés Tó- gyer öreg juhászt, ki már jó darab ideje hely nélkül volt, meggyilkolva találták. A megindiiott vizsgálat kideritette, hogy a gyil­kosságot Nemes Juon fiatal juhász követte •el, mivel az öreg, aki mir néhány nap óta ;nem evett, Nemes kalibájából az asztalon levő nyers húst és egy kis kukoriczahsztet elcsent. A gyilkost elfogták. Megszökött njjencz. Krausz Benjámin ■októberben Kassara bevonult bustyaházi uj- joncznak sehogy sem tetszett a szép katonai élet és a kaszárnyából szép szerével el is il­lant. De nem soká élvezhette a szabadságot, mert pár napi távoliét után elfogták. A mint fedezet mellett Bustyaházáról Kassára szál­lították, annyira fellángolt benne a szabad ság érzete, hogy Szomotor és Nagy-Gferes között a vonatról leugrott, még pedig elég szerencsésen, amennyiben azóta ismét nyo­ma veszett. Körözik. Kiderült rablógyilkesság. Tíz esztendővel ezelőtt Molnár Istvánnak Debreczenhez kö­zel fekvő tanyáján halva találták a majorost. Feje kegyetlen módon széjjel volt verve, teste pedig megfosztva minden ruhájától. Ilyen állapotban találták meg a tanyai la­kosok, akik rémülve újságolták el Molnár­nak. Molnár azonnal értesítette a debrecze- <jzeni rendőrséget, mely nyomban a helyszí­nére érkezett és megindította a nyomozást. Az eredmény azonban elmaradt, daczara a legerélyesebb kutatásnak. A gyilkos kilétét nem sikerült megállapítani. Az pedig ott volt a közelben, remegve leste az eredményt, mely rája nézve lesújtó lehetett volna. Evek „H múltak. A sikertelenség kifárasztotta az ül­dözőket s lassankint feledésbe ment az eset s még csak halvány fény, reménysugár sem mutatkozott arra, hogy valaha a titok fá­tyolét föllebbenthetik. Ami az embereknek nem sikerüli, azt elvégezte maga a véletlen. Par nappal ezelőtt egy Szupcsák Józsefné nevű asszony jelentkezett a rendőrségnél, aki férje iránti bosszúból föllebbemette a titokról a leplet. Elmondta részletesen a gyikosságot, melyet férje követett el, aki pár nappal ez előtt őt brutális módon elverte, azután meg­szökött. Közelebb érkezett meg Erdő-Bényé- ről Molnár István vallomása, ki azóta oda költözött, akit az ottani elüljáróság hallgatott ki. Vallomásában fiát Molnár Istvánt nevezi meg, mint aki bővebb felvilágosítással szol­gálhat ez eset egyes részleteiről. Szupcsákra emlékszik, mert hisz abban az időben nála szolgált és valószínűnek tartja, hogy a gyil­kosságot ö követte el. A nyomozás tovább folyik és kiterjed a szökésben levő Szup­csákra is, ki állítólag Budapesten tartózkodik. Vasárnapi mnnkaszünet s a pékek A keresk. m. kir. miniszter a pékiparral foglalko­zóknak megengedte, hogy ipari munkálataikat vasárnap d. e. 10 óráig végezzék, a magánosok részére a sütést déli 12 óráig végezhetik, de csak oly alkalmazottjukkal, ki erre önként vál­lalkozik. Kenyeret, péksüteményt egész nap árusíthatnak el, s a munkát, a munka szünetes napon éjjeli 11 órakor kezdhetik meg. Az adózó közönséghez. Ismételve felhi vatnak mindazok, kik a házbór adóra vo­natkozó vallomásukat a már közzé tett ha­táridőben be nem adták, hogy ezt a vallomá sukat 8 nap alatt annyival inkább adják be, mert a törvényben meghatározott teljes követ- kezméuyek terhe alatt hivatalból fog meg- állapittatni. Szatmár, 1901. nov. 30. Novak Lajos főszámvevő. Automobil csizma. A hét mérföldet lépő csizma meséje átkivánkozik a valóságba. Ha igaz, a mit egy bázeli újság világgá hir­det, egy derék svájczi mérnök feltalálta, hogyan lehessen automobilon járni gyalog. Olyan csizmát eszelt ki, a melynek a talpá­ban, vagy a talpa alatt gép van. A gép nem nagyobb egy korcsolyánál és a segedelmé­vel minden sietés nélkül 14 kilométert lehet gyalogolni óránkint. Dohánybetáltás. A m. kir. dohányjöve- déki központi igazgatóság az 1901 ik évben az egyedáruság részére engedély mellett ter­meli dohányok beváltási határidejéül a nagy­károlyi dohánybeváltó hivatalnál január hó 2 tói február hó 27 ig terjedő időt, a nyír­bátorinál a január 2 tői február hó 24-ig ter­jedő időt, a vásárosnaményinál január hó 2-től február hó 10-ig terjedő időt s az ér- mihályfalvainál a január hó 2 tői február hó 28 ig terjedő időt tűzte ki. A nagykárolyi dohanybeváltáshoz az alispán közigazgatási biztosul Rácz Miklós nagykárolyi lakost ne­vezte ki. A levelező lapok megdrágítása A költség­vetési tervezetből kitűnik, hogy a belföldi forgalomban használatos levelező-lapok árá­nak felemelését tervezik. A bevételekben a posta tételénél négy millió korona többletet mutat fel a tervezet,, melyet a forgalom emel­kedésétől, különböző kisebb jelentőségű újí­tásoktól és a belföldi levelezőlapok árának emeléséből várnak. K T I 3 Z E M L E“ (49-ik szám) Színház. Szerdán zónában, ez idén másodszor, a San Toy vonzott nagy közönséget a színházba. Szalay Vilma eleven és diszkrét játékával s tisz­tán csengő énekével ma is nagy sikert aratott. Ráthonyi Stefi sikkesen és jó kedvvel tánczolt, a kis Mészáros (Csuli) kedvesen mókázott. A többi szereplők is elismerésre méltóan tettek eleget feladatuknak, a kar is derekasan műkö­dött. Egy csalódás azonban mégis ért s ez az, hogy a Poppy szerepében Lévay Berta helyett be kellett érnünk Egyed Lenke játékával, ki tehetségéhez mérten dicséretes buzgalmat fejtett ki, ügyes tánczát pedig meg is kellett ismételnie. Csütörtökön a „Mikolai biró“ újdonságá­nak daczára is üresen maradt a ház. A darab szegényes meséje, elnyújtott menete és unal­mas jelenetei miatt bár nem is tarthat számot nagyobb sikerre, a benne előforduló szép ku- rucz nótákért s a történet idejének édes-bus emlékeiért, melyeket lelkűnkben felidéz, érde­mes a megtekintésre. A szerepek különben a legjobb kezekben voltak. A két gyűlölködő családfő Győré (Mikolai D.) és Vihary (Lacz- kovics) arattak nagy sikert. Győrének erőteljes szép orgánuma, párját ritkító természetes hang­hordozása, magyaros kiejtése és minden álpát- hosztól ment játéka hatalmassá tették a kemény- nyakú biró alakját s csak fokozták bennünk a kiváló művész iránti tiszteletet. Igen rokonszen­ves alak volt a két közvetitő-békitő: Lévay (Katinka) és Rédey (Cselkó). Raskó, mint a szigorú apai kényszerrel is daczolni merész, hűséges szerelem képviselője Éva szerepében és Csáky a László szerepében jeleskedtek. Halmay Kornélia (Zenobia) jó affektáló, gőgös úrnő volt, Mészáros pedig sok derűs perczet szerzett ötletes és mérsékelt komikumával. Pénteken a zóna közönség kedvelt regé­nyes drámája, a „Quasimodó“ került színre. Meg is telt a színház és tapsolt a Győré (Qua­simodo) erőteljes játékának. Ezt a tapsot meg­érdemelte Raskó is, ki Esmeralda alakját oly kedves, szeretetreméltó, majd részvétet keltő vonásokkal ábrázolta, hogy a közönség érdek­lődését csaknem teljesen lekötötte a maga szá­mára. Halmay Kornélia (Gervaise) a gyermekét vesztett anya, megrázó alakítást nyújtott. A gyűlölet, a bosszúvágy s a megtalált gyermek fölötti őrjöngéssel határos öröm az ő játékában hü kifejezést nyertek. Margiltay (vérbiró) inkább maszkjával, mint játéka és mimikájával keltette azt a hatást, melyet szerepének természete meg­kívánt. Ernyei (Phoebus) kissé gyönge és mo­doros volt. Szombaton „Sulamith“ élvezetes estét szer­zett. Lévay Berta (Abigail) és Szalay Vilma (Sulamith) nemes versenyre keltek az énekben, játékban egyaránt. Hogy ki nyerte meg mégis a pálmát, azt mi nem akarjuk ezúttal megmon­dani. Győré tipikus zsidó és Vihary tiszteletet gerjesztő főpap volt. A többi szereplőkről is elismeréssel kell nyilatkoznunk. Vasárnap ismét a „Mikolai biró“ a miko- laiak előre jelzett bevonulása és nagyobb kö­zönség nélkül, az elsőhöz hasonló sikerrel ke­rült színre. Termény árak. Termény métermázsánként Szalui áron frt kr frt kr Tiszta búza — — — 7 10 6 70 Kétszeres — — — 6 10 — — Rozs — — — 5 90 5 70 Árpa — — — 5 — 5 60 Zab — — — 5 70 6 — Tengeri — — — 5 10 4 50 Kása — — — 9 — 9 50 Fehér paszuly — — 5 90 6 10 Tarka „ — — — 5 — — — Szilva — — — 18 — 17 50 „ füstölt — — — — — 22 — Repcze — — — — Krumpli zsákja — — 1 10 1 20 Szalonna — — — 60-1 —

Next

/
Thumbnails
Contents