Heti Szemle, 1901. (10. évfolyam, 1-52. szám)
1901-10-02 / 40. szám
4 HETI SZEMLE“ (40-ik szám.) és megbirálásuk tárgyául ajánlom, szerezzünk ennek érvényt. (Éljenzés és helyeslés.) Helyes volna, hogy söradónk lejebb menjen, most sör-iparunk nem fejlődik a túlságos magas adó miatt és népünknek nincs a veszélyes alkohol helyett egy könnyebb itala. (Helyeslés.) A szeszfőzést mindenkinek meg kellene engedni, kellő ellenőrzés mellett. (Helyeslés.) A szőlőművelés tekintetében; több volna a pénzforgalom, ha a szőlőtenyésztés és borelőállítás nem lenne pincze szüretelóssel fejlődésben és értékesítésben megakadályozva. Tiltassék el az olyan cselekedet a mely a természettel, magával, a teremtő Istennel versenyre kél. (Élénk helyeslés.) Ezután több kisebb követelésről emlékezett meg, — mindvégig érdekes és vonzó előadásu beszédét feszült figyelemmel és osztatlan tetszéssel hallgatta végig a közönség. Programbeszéd a hegyen. Csomag Imre, a függetlenségi és 48 aspárt képviselőjelöltje a múlt pénteken meglátogatván a szatmárhegyi választókat, kik egy előkelő választópolgár lakásán voltak egybe- gyülve; röviden előterjesztette a párt elveit és eszméit és a saját álláspontját az egyes kérdésekre nézve. Fejtegetései során a választói jogra nézve ekként körvonalazta álláspontját: kívánja, hogy „1. Minden benszü- letett 20 éves állampolgár férfi, a ki 10 korona állami adót fizet, szavazati joggal bírjon ; adó fizetés nélkül választói joggal birjon minden férfi, a ki katonai kötelezettségének tényleg eleget tett; választó legyen minden ön- jogn nő, a ki 10 koronával adózó föld vagy házbirtokkal mint tulajdonával rendelkezik, vagy önálló üzlettel bir, ki az egyetemen jogi vagy orvosi oklevelet nyer. (Nem sokára töb' ben lesznek ilyenek). A szavazás községenkin* titkosan történjék magában a községben. A választó kerületek újra osztassanak be. A főrendiház tagjainak Vs ada közvetve választassák. 2. A közigazgatás terén a főbb tisztviselők megfelelő illő fizetéssel továbbra is választassanak, de életfogytig, illetve a 30 évi szolgálati idő eltelte után nyugdíjba lépésig. A városok polgármestereit az illető városok minden polgárai válaszszák, kik azon helyen az országgyűlési választók névjegyzékébe a választási évben jogosult választók gyanánt fel vannak véve. [Közgyűlésben a tisztviselők szavazati joggal ne bírjanak. Vármegyénkben a községi jegyzők és bírók közgyűlési tagok ne lehessenek. Mindezeket indokolta. Ha a hegyen történt ezen előadásban foglaltakról tudomást veszünk, — teljes egészében ismerjük a Csornay Imre politikai kérdésekben elfoglalt álláspontját. A hegyi előterjesztés és a Szatmáron tartott programm- beszéd egymást egészíti ki. Nebány szó Hieronymi programúi- beszédéhez. Figyelemmel kisértük a szabadelvű párt mozgalmát, különösen azokat az érdekeket, melyek a hivatalos jelöléssel megelégedve nem voltak. Hogy a szabadelvű párt egy része kiválni hajlandó volt, habár részben a pártvezetőség titkolózó politikájának tulajdonítható, de nem lehet tagadni, hogy jó részé volt abban sokkal komolyabb okoknak is. A helyi j lölt kérdését csak formalitásnak, hogy ne mondjuk ürügynek tekintjük, és azt hiszszük, hogy ízt a mozgalmat a városi hatalmaskodással egye erteni nem tudó elemek törekvése, másrészről a kis emberek közvetlenebb érdeke támasztotta. Jól tudta azt az a párt, hogy a város túlnyomó hatalmát egy a város támogatásával keresztül vitt jelölés csak öregbíteni fogja, s az igy választott képviselő, aki városunk bajait nem ismeri, a tanacs törekvéseinek fog szolgálatokat tenni ahelyett, hogy a városi gyenge ellenzék által meg nem gátolható túlkapásoknak oda fenn állná útját. Ezt tartjuk egyik szempontnak, ami a szabadelvű párt azt a részét vezette, amely a hivatalos jelölessel szemben foglalt állást. A második szempont volt mint említettük — a kis emberek érdeke, amely a mezőgazdaság, kis ipar és kis kereskedelem érdekeit egybekötve kívánta érvényre juttatni. Ezt az érdeket bizony nem a nagy pártfogó hajhászása utján érjük el. Az ilyen pártfogó magas tervei és czéljai sokkal magasabb régiókban forognak, semhogy az a kis emberek bajaival foglalkozzék. Ezt bizonyította be a Kossuth-kertben elhangzott programmbe- széd is. Aki a mezőgazdaság politikájának elsőrendű jelentőségét elismeri, és annak szolgálatába akar lépni, annak ismernie kell annak érdekeit is. Aki pedig ezen a téren ismerős, az soha sem fog sem a tőzsde korlátozása, sem a kamatlábak törvényes szabályozása ellen állást foglalni. Hieronymi oly magas szempontból fogja fel e törekvéseket, hogy amikor a kamatlábak törvényes szabályozásában a pénz értékét megállapító szabadversenynek helytelen korlátozását látja, amit pedig a mai kor fejlett színvonalával összeegyeztethetőnek nem tart, elfelejti, hogy nem vagyunk a fejlődésnek azon az ideális fokán, ahol minden ember kellőleg ki tudja használni a kínálkozó előnyöket, viszont meg tudja magát védeni mások önzése ellenében, s elfelejti, hogy igy a kapzsi vállalkozás ma is hány, az uzsorakamat által tönkretett jóravaló kis embert pusztít el csak azért, mert lelketlen, kapzsi, élelmes emberek kezeibe került. Pedig nekünk minden kis ember drága és minden ember pusztulásában a nemzet parányának pusztulását látjuk, s minden törekvésünkkel azon kell lennünk, hogy megmentsük társadalmunk legkisebb parányát is, s nem kívánunk veszedelmes kísérletekbe bocsátkozni a nemzetgazdaság egy olyan tételével, a mely tétel egyenlő és fejlett viszonyokat, egyenlő képességet feltételez, és nem vállal felelősséget azért, ha pusztul a számítani kevésbbé tudó magyar elem, s meghízik rajta az élelmesebb lelketlen uzsorás. Igen is, hangosan kiáltjuk, hogy az ellentéteket szigorú és okos törvényekkel szabályozni köteles a kormányzat, s a ki ezt ellenzi, az lehet kitűnő fináncz, még kitünőbb nemzetgazda, de nem tesz szolgálatot a nemzet zömét képező kis embereknek. Épp igy nem szabad egyetértenünk azon kijelentésével sem, hogy a tőzsde, a gabona áralakulását szabályozni lévén hivatva, azt korlátozni nem szabad. Sőt éppen azért, mert a tőzsde mai formájában nem a kínálat és kereslet természetes törvényéi, de egyoldalúan kihasználható módon képes szabályozni a gabona árakat, önző érdekeknek nyújt tért, ami sem a tisztességes kereskedelemmel, sem az oly fontosnak elismert mezőgazdaság érdekeivel össze nem egyeztethető; sürgős és gyökeres reformokra van szükség, ha nem akarjuk a fedezetlen határidő üzlet s a papiros búza rendszer fenntartásával az önző spekulátiónak továbbra is kiszolgáltatni s igy a válság utján tönkre tenni mezőgazdaságunkat. Csodálkozunk, hogy ez eszméknek épp Szatmaron adott kifejezést Hieronymi, abban a városban, a hol a kis ipar és kis kereskedelem fejlődésére van bazirozva a lakosság jólléte, nem pedig az eszeveszett tözsdejáték szeszélyes fordulataitól várjuk a meggazdagodást -—- vagy tönkrejutást. Ami végre azt a csatornatervet illeti, elismerjük annak nagyszabását, elismerjük, hogy az nagy horderővel bir Debreczenre s az egész viztelen alföldre, de kétségbe vonjuk azt, hogy e terv a vizi utak fejlesztése szempontjából birjon azon jelentőséggel, ami azt a rendkívüli befektetést indokolja, s amig annak kiépítési költségében a mezőgazdák, kisiparosok és kis kereskedők is terhelve lesznek, addig annak előnyét épen ezek legkevésbbé fogják kihasz- ‘ nálhatni. Kételyünket indokoljuk a tiszavidék gabona árával, ahol daczára, hogy minden befektetés nélküli természetes vizi ut áll rendelkezésre, mégis igen kevés árkülömbséget bir a gazda elérni a hajó állomásra szállított gabonánál a vasúti állomásra szállítottál szemben. Attól tartunk, hogy Hieronymi a mező- gazdasági érdekek előtérbe helyezése mellett ép ez érdekek ellen fog küzdeni, mert, sem eddigi politikai működésével, sem a jövőre kilátásba helyezett működési programjával nem tudta eloszlatni aggályainkat. Hírek. A főpásztor jótékonysága. Püspök ur ő méltósága a fekésházai róm. kath. iskola építésére 1100 koronát, az ubrezsi plébánia fedelének javítására 100 koronát kegyeskedett magánpénztárából adományozni. Gyászhir. Farkas Antal ügyvéd, az ügyvédi kamara elnöke, a múlt szombaton délután 76 éves korában hirtelen elhunyt. Nagy szerepet játszott egész életén át városunk társadalmi életében. Tagja volt a törvényhatósági bizottságnak, hol csaknem minden közgyűlésen hallatta szavát, a közgyűlési teremnek úgyszólván vezéralakja volt, helyes judiciuma, szónoki képessége, jogi ismeretei igen gyakran irányították a közgyűlés menetét, arra döntő befolyást gyakoroltak. A társadalmi életben is mindig kivette a tevékenységből a maga részét. Évek hosszú során keresztül elnöke volt az ügyvédi kamarának, s mint ilyen nagy tekintélynek örvendett. Gondnoka volt a ref. hitfelekezetnek, a ref. főgymn. igazgató tanácsának elnöke, s a protestantizmus ügyét képességeinek és tekintélyének súlyával mindenkor teljes önfeláldozással támogatta. Elnöke volt a Szatmári Takarékpénztár Egyesületnek és a szatmári gőzmalom igazgatóságának. Politikai téren is nagy befolyást biztosított magának városunkban az ügyek intézésére, elnöke volt a függetlenségi és 48-as pártnak, a múlt vasárnap, midőn Csomag Imrét képviselőjelöltnek kikiáltották, még ő elnökölt, előhaladott kora miatt azonban ekkor lemondott elnöki tisztéről, s a párt diszelnökének választotta. Haláláról úgy a gyászoló család, mint a ref. főgymn. fentartó testületé gyászjelentést adott ki. Temetése hétfőn délután az egész város intelligentiájának, hivatalos testületeknek, a két főgymnasiumnak, ref. felsőbb leányiskolának és roppant közönségnek a jelenlétében történt. A temetési szertartás a háznál rövid imából állott, melyet Rácz István ref. lelkész mondott. Innen a templomba vitték a halottat, hol Biky Károly esperes mondott felette gyászbeszédet. A temetésen jelen volt Kiss Áron debreczeni superintendens is. Ezután megindult a menet a gyászoló család és hosszú kocsisortól kísérve. A temetőben Os- váth Elemér főgymn. tanár mondott rövid imát, mire Hérmán Mihály polgármester a város nevében, Borsos Benő igazgató a ref. gymn. fentartó testületé és a tanári kar, dr. Fechtel János egy igen szép beszéddel a Köl- csey-kör, dr. Keresztszeghy Lajos az ügyvédi kar nevében mondott felette búcsúbeszédet. Szabadelvű párt. képviselőjelöltje, Hieronymi Károly a múlt csütörtökön tartotta meg programmbeszédjét a Kossuth-kerti kioszkban. Hemzsegtek a szavak az ürességtől, mindössze két jelentősebb dolgot lehetett belőlök kihámozni,melyrőllapunk más helyén szólottunk. A beszéd után ott maradt a kioszkban vacsorára, párihivei közül is többen. Közkívánatra dr. Fechtel János éltette a jelöltet, mire megindultak a tósztok. Másnap este
