Heti Szemle, 1901. (10. évfolyam, 1-52. szám)
1901-09-25 / 39. szám
HETI SZEMLE“ (39-ik szárad 3 ben alakult e város érielmiségének, mondhatni, vezető férfiainak nemcsak közbenjárása, de tényleges közreműködése mellett. Az alakulási időszak volt talán a testület legvirágzóbb kora, azonban a kor szelleme lassankint kioltotta a szivekből az emberbaráti szeretet oltárán szolgáló intézmény iránti lelkesedést s váltakozó viszonyok között ma is ott van az egyesület, hogy kellő erő, kiképzett önkéntes tagok hiányában nemes törekvésének kifogástalan sikerrel meg nem felelhet. — Abban a tudatban, hogy tűzoltó testület hivatásának csak úgy felelhet meg, ha annak tagjai — kellő számban oly fótiakból állanak, kik értelmiségük, függetlenségük és állandó lakásuk által minél nagyobb eredménynyel tudják érvényre juttatni tűzoltói ismeretüket; abban a tudatban, hogy a kor szelleme hagyott még érintetlenül nemesen dobogó sziveket; abban a tudatban, hogy az egészség, a testi erő ápolása első feladatát, kell, képeznie az embereknek, melyre a tűzoltói gyakorlatoknál kiváló alkalom van, bizalommal fordulunk városunk nagy közönségéhez s tisztelettel kérjük annak önálló független polgárait, miszerint egyesületünk működő tagjai sorába minél nagyobb számmal belépni s ezzel egy részről polgártársaink anyagi érdekeit megvédeni, másrészről a tűzoltó intézmény nemes törekvését elősegíteni szíveskedjenek. Szabályszerű jelentkezések a tűzoltói örtanyán fogadtatnak el. Szatmárit, 1901. szeptember 15-én tartott parancsnoksági ülésből. A parancsnokság. Lóverseny. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület az Urlovasok Szövetkezete és a Magyar Lovar- regylet támogatásával vasárnap délután rendezte szokásos őszi lóversenyét a Ló-kert majorban. Vármegyénk földbirtokos osztálya mindenkor nagy érdeklődést tanúsított a versenyek iránt. Ez az érdeklődés nem csappant meg most sem, mert a közeli és távoli vidék földesurai szép számban jelentek meg a versenyen. Szokatlan nagy számban volt képviselve a szépnem. A szebbnél-szebb toillattek, a ragyogó diadémok gyönyörködtető látványt nyújtottak a szemlélőknek. A tribünökön nem voltak oly tömött sorok, mint az előző években. Bizonyosan az tartja vissza közönségünk ezen részét, hogy a verseny igen korai időben, délután V2 2-kor veszi kezdetét. Hát biz ez egy kissé korán is van. A legjobb akarat mellett sem lehet sokaknak V2 2-re a versenypályára kijut- niok. A megígért különvonat is olyan volt, hogy nem volt köszönet benne, mert csak a — No bizony, talán épen a csanálosi legényben. És a komoly emberem erőt vett a nevetés ingere. Eltakarta arczát és úgy nevetett a jó csanálosi legényen. * De voltak még más derült órái is. Mikor Arany Toldiját olvastuk. Benczének alakja, a helyzet, melybe került; mikor előveszi csillagos bicskáját, mikor két almával a módját megadja, mikor Bencze a nádasban a kulacs nyakát kitekerte, mikor a kulacs sikoltott és kibugyant vére ... a komoly arcz egyszerre derűbe változott. Vagy mikor Vörösmarty életét gyönyörű, folyékony előadással heteken keresztül tárgyalta, mikor a fiuk az öreg Vörösmartyt a német bu- gyogóért megzaklatták. . . vagy, mikor Vörösmarty Miska legyömörte János öcscsót, mert János a magyar munkást bántotta . . , a komoly Aiben szemeiben az érzés jóleső vidámsága csillogott! És mi vele érezzünk, vele örültünk I Oh ezek az örömek, mily egyszerűek, de mily tiszták valónak. * Hasonló tiszta örömöt vitt ő a társaságba is, ha barátai, volt növendékei közt megjelent. Bár mennyire zárkózott ember harmadik futamra érhetett ki vele a közönség. A kik gyalogszerrel indultak, még későbben érkeztek meg. A futamok közötti szünetek alatt a honvéd zenekar szórakoztatta a közönséget. Volt még egy másik szórakoztató is : a totalizateur, ha ugyan annak lehet nevezni ezt a szerencsejátékot, mely sokak zsebéből szedte ki jó reménység fejében a koronákat. A verseny lefolyása és eredménye a következő volt: I. Mezőgazdák versenye. Díj: 200 korona. Ebből 120 korona az elsőnek, 60 korona a másodiknak 20 korona a harmadiknak. A szerencsés nyerők most is azok voltak, akik a múlt évben. Elsőnek érkezett Darabánt S., másodiknak Barazsu J., harmadiknak Laki Lajos, mindanyian mezőgazdák. II. Szatmár-Németi szab. kir. város dija. Dij: 800 korona a győztesnek ; második a tétek összegét nyeri; harmadik tétét menti. Távolság 2000 m. Első Liptay Béla Pattogó-ja (lovagolta Szemere Kálmán százados), második Domahidy István Myllerjung ja (lov. Ónody tiszthelyettes), harmadik Merveldt Max. gróf Vezérje (lov. Markovich főhadnagy). III. Tenyész verseny. Diját a m. kir. földművelésügyi miniszter adta. Ebből 800 korona az elsőnek, 200 korona a másodiknak. Távolság 4000 m. Első Szeőke Ödön Babám-ja (lov. Kállay Szabolcs), második Buday József Kati-ja, (lov. Ujfalussy G.). IV. Akadály verseny. Dij: 900 korona. Ebből 600 koronát az Urlovasok Szövetkezete 300 koronát a Magyar Lovar egylet adott. Távolság 4000 m. Kiegyezéssel futott két ló. Első lett Liptay Béla „Ár- tatlan-ja, (lov. Szemere Kálmán százados), második Merveldt Max. gróf Teretvár-ja, lov. Mar- kovits főhadnagy. V. Hölgyek dija. Ez volt az utolsó, de egyszersmint a legszebb futam. Első dij 400 korona értékű tisz- teletdij, 2 dik dij 100 korona értékű tiszteletdij. Távolság 1600 m. Első Kovács Jenő Vihar-ja (lovagolta Kovács Sándor), második Nagy Lajos Vilmá-ja (lov. Szemere százados), harmadik Szeőke Ödön Babám-ja, lovagolta Kállay Szabolcs. Este a Kossuth-kerti kioszkban tánczmu- latság volt, melyen a vidám hangulat a reggeli órákig tartott. Hírek. Személyi hir. ő méltósága a püspök ur tegnap reggel a Szatmárhegyre utazott el, hol volt is egyébként, de ilyenkor felvidult, meg ifjodott és szikrázó szellemét akaratlanul is éreztette. Szerette az ártatlan évelődést,, vicz- czei egészségtől duzzadok és elevenek, találók valának. Mindig készen találták őt másnak óvődései is, nem maradt adós, kamatostul fizetett, de azért soha sem sértett vagy személyeskedett. Ebben volt lényének sze retetreméltósága és mindenek felett való fölénye. Társaságban olykor jó kedve is volt. Szerette a szép magyar dalt és ha eltalálták nótáját, belevegyült ő is a fiatalok énekébe, mint az erdők öreg madarai, mikor biztatják az uj nemzedéket, hogy fiaim, csak énekeljetek 1 * Mikor 30 esztendőre terjedő tanári munkásságát befejezte, lelke még csendesebb nyugalom után epedett. Megtalálta. Nyu galomba vonult. És itt maradt egy időre közöttünk. Bár ne ment volna el tőlünk, akkor talán még most is közöttünk lehetne! Estenden, mikor napi sétájára indult, sokszor találkoztunk vele. És körülvettük a tisztes öreget rajongó szeretetünkkel. Láttuk örömét, mikor egy-egy tanítványa a fővárosban vagy a vidéken „babérokat aratott! Mert nevelt ö ám huzamosabb idüg szándékszik tartózkodni, mig csak az idő engedi. Kitüntetések- Vármegyénk főispánja Domahidy Elemér volt nagykárolykerületi főszolgabírót és Nagy Sándor vármegyei aljegyzőt tiszteletbeli főjegyzőnek, Rába László szolgabirót tiszteletbeli főszolgabírónak nevezte ki. Főszolgabírói helyettesítés. Vármegyénk főispánja a Domahidy Elemér lemondása folytán megüresedett főszolgabírói állásra Gőnyey István vármegyei első aljegyzőt, tb. főjegyzőt helyettesitette. Egán Ede öngyilkos. Ezt a hirt röpítette szét Ungvárról a múlt pénteken a táviró, hogy Egán Ede, a ruthén aktió tetterős kormánybiztosa öngyilkosságot követett el, midőn Ungvárról Rochlitz Nándor kir. főerdósz- szel egy szomszéd faluba ment hivatalos ügyeket intézni. Az öngyilkosság úgy történt, hogy leszállóit kocsijáról, egyszercsak lövés dördült el, s Rochlitz a kocsiról visszatekintve látta, hogy Egán eltántorodott, s még kezében volt a füstölgő revolver. így szólt az első hir. Mindenki kétkedve fogadta, mert öngyilkosságot senki sem szokott úgy elkövetni, hogy hivatalos utazás közben leszálljon a kocsijáról és agyonlőjje magát. A hir csakugyan nem bizonyult valónak. Ma már oda módosíttatott, hogy véletlen szerencsétlenségnek esett áldozatul. Egy meredek kapaszkodónál mindketten Egán és Rochlitz leszálltak a kocsiról, s gyalog igyekeztek a dombtetőre, midőn már az utolsó lépést kellett volna megtenni, Egan kezében elsült a fegyver, ő ekkor lehanyatlott az árokba, a revolver pedig leesve a földre, a dombtetőn maradt. A lövés jobb füle mellett a halántékán találta. Ez már mindenesetre sokat változtat a dolgon. Daczára oly szavahihető egyén állításának mint a kir. főerdész, nem tud az ember leikéből eloszolni az a gondolat, hoyy Egan gyilkosságnak esett áldozatául. A lövés feltétlenül halálos volt, kihallgatni sem lehetett, a mint Ungvárra beszállították, pár óra múlva meghalt. Szerencsétlenül járt a múlt pénteken Haller Ottó polgártársunk a szatmár-erdődi helyi érdekű vasúton. A kupé ajtaja becsapódott és balkezének egyik ujját Ízületében kettévágta. Írókat is! De hallottuk tüzes megjegyzéseit is, melyek a legapróbb részletekre kiterjedtek, mert a legapróbb részletekig elolvasta miveinket. Aztán éreztük buzdító szavainak erejét, értékét és őszinteségét. * Hiába kértük hogy maradjon ... ne menjen tőlünk! Valami láthatlan szellem űzte . . . kergette. A mi egész életének egére mindig hajtott egy-egy sötét felleget, bátyja árván maradt gyermekeinek sorsa, végzete: nyugalmában is az borította el léikének fényességét. Úgy hullott vissza ide közénk, mint egy rom I Hiába való volt főpásztorának atyai gyöngédsége, kartársainak, tanítványainak ölelő karja. Ő hideg maradt, élő élő halott. Egyszer aggódás és félelem közt meglátogattam acsöndes öreget.Láttam. És szememből kicsordult a köny és eszembe jutottak, mikor Toldinak szavait imigyen olvasta nekünk. Vándormadár lelkem : jól érzi magába’, Hogy maholnap indul melegebb hazába, Neki már a földön minden olyan fagyott f Neki én leroskadt hideg hajlék vagyok. Bodnár Gáspár.
