Heti Szemle, 1901. (10. évfolyam, 1-52. szám)
1901-09-11 / 37. szám
2 „HETI SZEMLE“ (37-ik szám.) E megbízatásnak megfelelve, a Magyar- országi Kaiholikus Körök Országos Szövetsége a Második Országos Katholikus Nagy gyű - lésre hívja meg a magyar katolikusokat: hogy találkozva egymással erőt, bizalmat, reményt merítsünk egymás hithüségéből, hazaszeretetéből, lelkesedéséből; hogy kifejezést adjunk újból hűségünknek, ragaszkodásunknak Anyaszentegyházunk és édes magyar Hazánk iránt; hogy tanácskozzunk teendőink, jövő feladataink felől, melyek a jövőben reánk várnak, azokról a kötelességekről, melyeket teljesítenünk kell egyházunk és hazánk javára, dicsőségére. A Második Országos Katholikus Nagygyűlés november 4—7 napjain fog megtartatni Budapesten az ország fő- és székvárosában. A nagygyűlésnek rendes tagja lehet minden katholikus férfi, ki ezen szándékát folyó évi október 15 ig a nagygyűlést előkészítő bizottság irodájában (Molnár utcza 11, Kath. Kör.) bejelenti s tagsági díj fejében 4 koronát fizet. A rendes t8gok résztvehetnek a szakosztályi üléseken, a nyilvános üléseken, a nagygyűléssel kapcsolatos ünnepségeken, s a szakosztályi üléseken szólási és szavazási joggal bírnak. A hölgyek pártolótagjai lehetnek nagygyűlésünknek s tagsági díj fejében két koronát fizetnek. A pártoló-tagok a nyilvános üléseken s a nagygyűléssel kapcsolatos ünnepélyeken vehetnek részt. Kedvezményes utazásról, élelmezésről, lakásról gondoskodva leend. Nagygyűlésünkkel egyidejűleg fog megtartatni: az Eucharisztikus kongresszus, a Kath. Körök Országos Szövetségének évi közgyűlése, a Kath. Legényegyletek Országos Szövetségének évi gyűlése, a Keresztény Szövetkezetek harmadik kongresszusa. Mindezekről, valamint a részletes programúiról is idejekorán fognak a jelentkező tagok értesittetni. A jelentkezéseket, hogy mindennel idejében készek legyünk, kérjük október 15-éig okvetlen beküldeni. Magyarország Katholikusai ! A múlt évben megtartott katholikus nagygyűlésen diadalmasan emeltük magasra a magyar katholiczizmus hófehér lobogóját, felírva rája a magyar katholikus szivek előtt képviseltek. E pavilion kiállítása rendkívül gazdag és csinos volt. Oly sok szép és változatos kézimunka, a falakat boritó szőnyegek, függönyök, vászonnemük, képek tárultak a belépő elé, hogy pillanatra megállt és gondolkodott, hol is kezdje, hogy mindezt végig nézhesse. Az első helyeken az iskolai növendékek kézi munkája volt elhelyezve kezdve a kőrösmezői elemi iskolától fel a szigeti felsőbb leányiskoláig. Természetes, laikus emberre mindez csupán az általános szép benyomását tette, de a szakértő női ajkakról a legválogatottabb dicséretek hangzottak el. Ez magában véve is nagyon szép volt, de a lényeget és a kiállítás czólját tekintve nagyobb figyelmet az egyszerű nép kezeiből kikerült munkák érdemeltek. E munkák közt volt felhalmozva a ruthén és oláh nép vászon és ruházati szükséglete, mind házi készítés, oly finom és ügyes kidolgozásban, hogy Hegedűs miniszter maga is elismeréssel szólott róluk s a szövő ipar fejlesztésére támogatását helyezte kilátásba. — A készítési mód szemlélésére vászon, pokrócz és szőnyeg szövő gépek voltak felállítva s mindenik mellett egy-egy ruthén vagy oláh paraszt asszony ült és folytonosan dolgozott. kilencz századon át szent és magasztos jelszavakat, amelyekért éltünk s ha kellett meg is haltunk — Isten, király, haza I Jöjjünk össze ez évben ismét., ezren és ezren, ennek a zászlónak szárnyai alá, megujitni hűségi fogadalmunkat, vallomást tenni kaiholikus hitünkről, magyar hazaszeretetünkről, erőt meríteni a reánk váró kötelességek buzgó teljesítésére. Papok és világiak, szegények és gazdagok, egyesületeink," községeink jöjjenek el mind, hogy a hitnek és hazaszeretetnek érzelmében egyesülve, közös buzgó- sággal kérjük Nagyasszonyunkat, égi Pátró- nánkat, hogy ne feledkezzék meg továbbra sem édes hazánkról, Magyarországról. Budapest, 1901. szeptember hó l ón. A Magyarországi Kaih. Körök Országos Szövetsége nevében : Gyünkij Ödön ifj. gróf Zichy János titkár. elnök. Városi közgyűlés. 1901. Szept. 9. Városunk törvényhatósága hétfőn délután két közgyűlést tartott, egy rendkívülit és egy rendest. A rendkívüli közgyűlés, a rendes is Hugonnai Béla főispán elnöklése mellett folyt le. Amannak tárgya volt a Szat- már-hegyen felállítandó vágóhíd kérdése. Két Ízben volt már e tárgyban rendkívüli közgyűlés összehiva, de a bizottsági tagok csekély érdeklődése miatt érdemleges határozat nem volt hozható. A törvényes formula betartása mellett a hétfői rendkívüli közgyűlés a bizottsági tagok számára való tekintet nélkül hozta meg határozatát ez ügyben. A tanácsi javaslat meghallgatása után ugyanis kimondotta a közgyűlés, hogy a vágóhíd felállítására szükséges területet, 200 D-ölet, Kolb M. és neje ingatlanaiból szerzi meg, négyszögölenkint egykorona egységármellett. A javaslat elfogadása mellett szavazott 41 bizottsági tag, ellene csak a mérnöki hivatal főnöke szavazott, a mi nem kis feltűnést keltett. Egy ellenzéki városatyának, úgy látszik, mindig kell lenni a tanácsban, aki ellenkező álláspontot foglal el a többivel szemben. A hozott határozatot 30 napi közEmlitettem, hogy Máramaros és Ugocsa — fogtak kezet a kiállítás rendezésére. És a kis Ugocsa — jóllehet úgy ismeretes, mint a mi non coronat — most az egyszer büszke lehet önmagára. A szövészeti ipar kiállítást ő fogta fel helyesen, mert tisztán fonalból készített házi czikkeket mutatott be, úgy a mint a nép készíti és használja; mig Máramaros vagy tiszta pamut vagy pamuttal vegyes dolgokat produkált. De kitűnt Ugocsa még agyag ipar és a kosárfonás készítményeivel, melyek oly változatos és esi tos dolgok voltak, hogy a kiállítás első napján már mind megvásárolták. Mikor aztán az ember a kézi ügyesség productumai felett eléggé legeltette szemeit akkor egy „ennivaló“ terembe lépett. Itt volt Máramaros és Ugocsa gyümölcs, termény és a kosztoláshoz tartozó accidentiai, kiállítva. És nem is hinné az ember, mily áldott föld az a kevés, a mi van itt. Természetes, csak gondos és szorgalmas munka mellett. Én eddig csak a Mautbner féle árjegyzékben láttam olyan gyönyörű terményeket, mint a minők itt ki voltak állítva. Gyümölcs kiállítása is hatalmas fejlődést mutat és sok pomologus lelkét tölthette el gyönyörűséggel. szemlére teszik ki s kormányhatósági jóváhagyás végett felküldik a belügyminiszterhez. A rendkívüli közgyűlés befejezése után nyomban kezdetét vette a szeptember havi rendes közgyűlés, melyet a polgármesteri havi jelentés felolvasása vezetett b9. A jelentés megemlítette, hogy az elmúlt hónapban a közegészségügy igen kedvező volt. Mindössze két vörhenybetegedés fordult elő ; hagymázban meghalt egy egyén. A jelentés végén a polgármester tudomására hozza a közgyűlésnek, hogy báró Fejérváry honvédelmi minisztert, mint a város díszpolgárát, 50 éves szolgálati jubileuma alkalmából városunkból egy küldöttség üdvözölte. A jubiláns miniszternek nagyon jól esett a város közönségének gyöngéd figyelme s meleghangú beszédében arra kérte a küldöttség tagjait, hogy a szives megemlékezésért vigyék haza és adják át a város lakosainak az ő meleg háláját s ragaszkodó szeretetét. A törvényhatóság közigazgatási állapotára vonatkozó évközi jelentést, a beterjesztett javaslat értelmében, levéltárba tétetni rendelte el a közgyűlés. A julius és augusztus havi adó elő és leírások tudomásul szolgáltak. Az árvaszék az iránt kereste meg a közgyűlést, hogy a közgyími hivatalnál alkalmazott dijnokot, hagyja meg állásában mindadig, mig a módosított árvaszéki szabályrendeletjóváhagyása a minisztertől leérkezik. A számfejtést, könyvelést ez ideig a közgyám végzi, a mi oly sok időt vesz igénybe, hogy segítség nélkül ügykörét nem képes betölteni. Az uj szabályzat értelmében a számfejtés, könyvelés a számvevőséghez utaltatik át, a mikor is a most kórt segítségre már nem lesz szükség. A kérelmet ily értelemben teljesiti a közgyűlés s az alkalmaztatásban levő dijnokot továbbra is meghagyja. Múlt hó 30-án a közkórházi bizottság a kórház pénztárát vizsgálat alá vette s mindent rendben talált. A vizsgálatról beterjesztett jelentést tudomásul vették. Szőllősy Lajos városi aljegyző ügye került most szőnyegre. Szőliőssy, mint II-od aljegyző, nem régóta van a város szolgálatában; de e rövid szolgálati idő alatt oly suSajtok meg akkorák voltak, mint egy malomkerék; arról a sok mindenféle füg- vényről meg nem is szólok, elég annyit mondanom, hogy Géza barátom folyton azt dúdolta: „Hogy is tudok ellenállni. . . .“ Tudja Isten, mire nem vetemedik, ha tovább nem megyünk, hol János barátunk toppan elénk s nagyot fohászkodva kiált: Tyű! A ki töteje van. E mán böszéd! Hát Uramfia egyik szoba középen egy kalitkaszerü csinos alkotmányba botlott szeme, hol Ausztria-Magyarország különböző helyeinek női viselete volt bemutatva viaszbabákon. De már ezt megtapasztaljuk! És kellő szakértelemmel kezdtük birálgatni az állapotot. Te János — mondok —- ez remek dolog és ügyes gondolat, hanem hát ész kell ahhoz, hogy megértse valaki, mit keres a máramarosi kiállításon ez a cseh vagy Isten tudja, miféle gyártmány. Ekkép elmélkedve ballagtunk tovább, hol a különféle mesteremberek kiállítási munkái voltak láthatók, melyek között az asztalos munkák és egy szigeti czigány prímás sajátkezüleg készített hegedűi és kis bőgője keltettek feltűnést. Ugyancsak itt
