Heti Szemle, 1901. (10. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-28 / 35. szám

4

„HETI S Z E M_L E“ (35-ik szám).

Naptárvásárlók figyelmébe. A on mótelyező hatás ellensúlyozására, melylyel a kozmopolita sajtó fertőzieti meg a közszellemet, a néppárt vezetősége minden vonalon felveszi a harczot. A rémmesékkel, szí vet-lelket zavaró olvasmányokkal és szemérmetlen képekkel teletömött kalendáriumok megsemmisítése czéljából, egy keresztény szellemű népnaptár kiadását, határozta el a központ. A kalendárium sajtó alatt van, ára oly jutányos, hogy méltán versenyezhet a ponyvatermékekkel. Szerkesztője egy fiatal hírlapi ró, Schorn Károly néptanító, kiadója Molnár János p. praelatus és ízléses kiállításáról a Slephaneum gondoskodik. Kérjük a főtiszt, papságot,, tanító urakat e hasznos és csinos kalendárium terjesztésére.

Meghívó A Szatmár Németi Iparos Olvasókör szeptember hó 1-ső napján uj helyiségének festési költségének fedezésére saját házában Csokonai-utcza 4 sz. zártkörű táncz- vigalmat rendez, melyre a tisztelt közönséget ez utón is tisztelettel meghívja a rendezőség. Belépti-dij személyenkint 1 kor. Kezdete este 8 órakor. A mulatság kedvezőtlen idő esetén is megtartatik, a vendégek ellá- t. sáról s a legolcsóbb kiszolgálásról házilag le*z gondoskodva. A meghívó kívánatra felmutatandó. Felülftzetéseket köszönettel fogad a kör, s hirlapilog lesz nyugtázva. Ház; asszonyok : Kótay Lajosné és Lóvay Józsefné. Asztaloknál; Agyó Gózánó, Bartha Györgynó, Bilakovjcs Mihályné, Görömbei Jánosné, Kiss Arpádné, Kiss Pálné, Licskei Györgynó, Lőrinczy Zsigmondné, Sikos Pálné, Tasi Lajosné, Ungvári Antalnó Leányok : Bugyi Erzsiké, Bereczki Juliska, Berta Ei- zsike, Czógényi Mariska, Fekete Juliska, Hronyecz Irénke, Hadadi Juliska. Hegyesi Róza, Hegyesi Zsuzsika, Harkácsi Róza, Rar- kácsi Juliska, Horváth Katicza, Jaszai Zsu zsika, Kolozsvári Juliska, Károlyi Ilonka, Keresztesi Anna, Kótai Mariska, Maasz M., Nagy Erzsiké, Pásztor Emma, Rácz Etelka, Suta Emerka, Suta Vilma, Szeghí Ilona, Szabó Anna, Szabó Erzsiké, Szabó Juliska, Tereh Mariska, Török Erzsiké, Tóth Erzsiké, Tóth Ilonka, Tóth Juliska, Tóth Róza, Viski Juliska, Váczi Juliska. Rendezők : Láday József. Szőllősi Gusztáv. Art F-rencz, Bir- szán Endre, Csorba János, Gulva László, Gyúró Sándor, Gyúró Lajo-, Gt >cz Eduárd, Harkacsi Lajos, Keresztesi L-»jo>, Komáromi Gábor, Papp Zstgmond. S'ekely Sándor, Suba József, Tóth Sand , Varga Endre.

Árvaszékek reformálása A belügyi kormány a megyei közpeuz- és arvapónz kezelés megszüntetése után az árvaszekek refor málását tűzte czélul. Ez ügyben Széli Kálmán belügyminiszter most leirt egy pár nagyobb vidéki városhoz, hogy az árvaszóki ügykezelésre és pénzkezelésre vonatkozó nyomtatvány mintákat, valamint a külön böző kimutatásokat terjeszszék föl a mi- nistenumhoz.

Gyilkos férj Sztán Simon batarcsi jómódú gazda ember 20-án összeszólalkozott, felesé gével. A házi perpatvarnak szomorú vége lelt, mert a férj dühében baltát ragadott, és szép fiatal feleségének a fejére olyan ütést mért, hogy meghalt. A gyilkos férjet, ki mindé t tagad, a csendőrök azonnal elfogták.

A Tiszába fűlt lovak. Máthé László V na- ményi takarékpénztári igazgató és birtokosnak 3 szép lova egy kocsival a varsányi tanyáról a múlt nap estefelé V.-Naményba a varsányi réven keresztül akart hazamenni. Már bent voltak a hidasban, midőn a Tisza medrét tisztító nagy dinamit robbanás a közelben annyira megriasztotta a lovakat, hogy azok feltartóztathatlanul s valósággal elva dúlva, a hidasból a kocsival együtt, a Tiszába rohantak, hol a hám és gyeplő szíjaiba belekeveredve, rövid küzdelem után mindhárman végüket találták. A kocsin ülő s gyeplőt tartó kocsis azonban szerencsésen kimenekült. Valóban nagy gondatlanság, hogy ily veszélyes pontokon a munkálat vezetésnél megfelelő őrség nincs kirendelve 1

Ingyen dohánya katonáknak. Bizonyára kevés rendelet kelt a katonák között oly örömöt mint az, a melylyel báró Fejérváry Géza legutóbb lepte meg a honvédeket. A miniszter ugyanis elrendelte, hogy a hadgyakorlaton résztvevő

csapatok legénysége között a hadgyakorlatok befejezése után fejenkint egy egy csomag dohányt osszanak ki.

Az esküdtek kisorsolása f. hó 22 én történt. meg a szeptemberi ülószakra. Rendes esküdtek : Tóth Móricz földbirtokos Patóháza, Szilágyi Dénes földbirtokos Királydarócz, Po- lyánszky Miklós póztárnok Szatmár, Szentivá- nyi Károly iparos Szatmár, Sándor Vilmos mérnök N. Somkut, Szikorák Gyula iparos Szatmár, Szakái Ferencz iparos Szatmár, Kaposi József iparos Szatmár, ifj. Kovács József birtokos Piskolt. Luby Zsigmond birtokos Fülpös Darócz, Kolozsváry István iparos Szatmár, Jeney Endre ügyvéd Szinór-Váralja, Istvánfy Bertalan magánzó Atya, Kovács Jenő földbirtokos Homok, Kerner György .földmives Nagy-Majtény, Papp Béla ügyvéd Nagy-Károly, Papp Kálmán nyug. törvényszéki biró Sima, Komoróczy Lajos földbirtokos Hodász, Komka Alajos pók Szatmár, Hájtájer Pál festő Szatmár, Németh Lajos földbirtokos Ököritó, ifj. Markovics Pál föld- birtokos Győrtelek, Kanizsay Jenő földbirtokos Lázári, ifj. Losonczy József kereskedő Szatmár, Szabó Antal ügyvéd M.-Szalka, Nagy József ügyvéd Halmi, dr. Lengyel Márton földbirtokos Szatmár, Nagy Béla földbirt. Lázári, Nyilván Miklós ügyvéd N.-Somkut, Olsavszky Gyula ügyvéd N.-Sorakut. Pótesküdtek: Koós Gábor, Hirsch Miklós, Hel- meczy József, Germárz Tivadar, Cholnoky Imre, Bakay Géza, Bodnár György, Bossin József, Jakab Mihály, Horvát, Ágoston Szat- márról.

A Lónyay grófok levéltára. A lapok jelentik : Lónyay Elemér gróf elhatározta, hogy rendeztetni fogja a Lónyay grófi család de- regnyei levéltárát, a melyben sok nagybecsű okmány található. A levéltárban van a többi közt egy eddig kiadatlan és ismeretlen kuruc napló, a melyet egy II. Rákóczy Ferencz- czel és társaival bujdosó hazafi vezetett; kezdődik 1711-től, magában foglalja hét óv eseményét. A napló kéziratban körülbelül ötven iv s egyik legbecsesebb memoárja a Rákóczy-kornak. A levéltárban több eredeti levél található. II. Rákóczy Ferencztől, Bercsényitől, Lónyay Annától, Kemény erdélyi fejedelem özvegyétől, továbbá több okmány és levél az 1805-iki nemesi fölkelésről. Van továbbá művelődéstörténeti szempontból több igen becses végrendelet a XVII. és XVIII. századból. A régi okmányok közt található Szemere Pálnak egy eddigi kiadatlan költeménye. Okmányok és diplomák vannak száz számra 1325 tői egész korunkig. A levéltárt már két ízben is rendezték, erre vall. egy régebbi és egy újabb protokulum. Azonban az idők folyamán annyira elhanyagolták a levéltárat, hogy az okmányok most a legnagyobb rendetlenségben vannak. A levéltárban őrzik Graven Lajosnak, a menekült lengyel főurnak, később a Lónyayak jószágkormányzójának több kötetnyi politikai kéziratait is, a melyeket Lónyay Elemér gróf a lengyel tudományos akadémiának ajánlt föl ajándékba.

Emléktábla Kardos Ignácz Szobránczon, a gróf Török-család kastélyának egyik falába elhelyezett és körülbelül 120 cm. hosszú és l m. széles kőtáblára akadt, melyet a grófi család kegyelettel őriz. Hogy ezen emléktábláról kevesen tudnak, onnét van, mert be volt meszelve és csak néhány évvel ezelőtt, a kastély renoválása alkalmával akadtak rá.

A grófnő az emléktáblát kitisztogattatta és a betűket bronzzal bevonatta. Az emléktáblát a kastély volt tulajdonosa helyezte oda, hogy megörökitse azon történelmi nevezetességet, hogy a szent korona ott pihent 1806- ban. Az emléktábla vésett szövege a következő :

HANC AEDEM IN OVA INVADENTE HUNGÁRIÁM GALLO SACRA REGNI CORONA ANNO 1805. DIE IX. DEC. MUN- K ACSINUM DEVECTA INDEGVE DIE. X. MARTI. 1806.

REVECTA TEMPORE MEVID1ANO QUIE- VIT POSTERIS IN MEMÓRIÁM HOCCE ORNAV1T LAPIDE JOANNES PONGRÁCZ DE SZENTMIKLÓS ET ÓVÁR ANNO 1820.

A latinszövegmagyarforditásaszószerint igy hangzik: Ezt az épületet, amelyben a francziáknak Magyarországba való betörésekor az ország szent koronája az 1805. év. decz. 9. napján Munkácsra szállíttatván, majd pedig 1806. márcz. 10-ón visszaszállittatván, déltájban pihent : az utódok számára emlékül ezzel a kővel jelölte meg szentmiklósi és óvári Pungrácz János 1820. évben.

Kellemetlen utitárs A múlt héten, az arad- temesvári vasúti vonalon történt. A vonat egy

II. oszt. fülkéjébe Aradon, közvetlenül az elindulás előtt egy ur ugrott be.

— Majd lekéstem, — hebegte ijedten, miközben a csomagjait rakosgatta fel a kocsi hálójába. Aztán előszedett a bőröndjéből egy úti szapkát, levetette a czipőt, papucsot húzott, aztán pipára gyújtott.

— Nem zsenirozza a füst nagysád ? fordult egy a sarokban ülő hölgyhöz.

— Nem I — válaszolt a hölgy.

— Hova tetszik utazni, fordult erre a hölgy mellett ülő férfihoz.

— Haza, volt a rövid válasz.

— Hová haza ? kíváncsiskodott a jövevény. Talán Vingára?

— Nem.

— Bukarestbe?

— Nem.

A kiváncsi ur elhallgatott. Majd végighevert a pamiagon és nézte az egymás mellett ülő párt.

Fiatal házasok, gondolta magában és bóbiskolni kezdett.

De azért fél szemmel folyton utitársait leste. A férfi oda hajlott a nőhöz és hirtelen átkarolta. A nő nem ellenkezett. Majd levette a halóból útitáskáját és a nőt anélkül, hogy egy szót is szólt volna, brutális erővel belegyömöszölte az útitáskába, melyet aztán visszatett a helyére.

A későn jött utas homlokán hideg verejték kezdett gyöngyözni és a fogai is összeverődtek attól a nyöszörgő panaszos hangtól, mely a bőröndből hallatszott. Hirtelen felugrott, kirohant a folyosóra és torka szakadtából kiáltozni kezdett.

— Gyilkos, segítség!

A szomszéd fülkéből a megzavart utasok rémülten kérdezősködtek:

— Hol öltek ?

— Itt, szepegett a megrémült, halotthalvány utitárs és rámutatott a fülkére.

Az utasok besiettek és elhárították a lámpáról az ernyőket. De egy férfin kívül ott senkit sem láttak.

— Kit öltek itt ? fordult a kérdés mindenfelől a csendzavaró felé.

— Ott, a bőröndben, mutatta az fogva- czogva.

A fülkében ülő férfi a legnagyobb lelkinyugalommal várta, hogy a bőröndöt felnyissák.

A mi meg is történt és egy csinos női fej vált láthatóvá, mely azonban viaszkból volt és egy rugókra járó életnagyságu báb alkatrészét képezte. Mielőtt a körülállók csodálkozásukból magukhoz térhettek volna, a fülkében ülő férfi felállott és bemutatta magát.

— Balthazár, bűvész és hasbeszélő vagyok.

Az utólérhetetlenül ügyes csodabüvész improvizálta vasúton unalmában a tréfát, melyet aztán a felzavart utasok kárpótlására és nagy ámulatára néhány gyönyörű virág csokrokat húzott ki a lámpából, melyekkel mindegyiküket megajándékozta.