Heti Szemle, 1901. (10. évfolyam, 1-52. szám)
1901-01-23 / 4. szám
HETI SZEMLE (4-ik szám.) 3 hol aztán sem erkölcsi órzékök nem finomul, és sem társadalmi illemet el neu; sajátítanak ; hanem sokszor még botrányt is keltenek az arra járók előtt, sőt sokszor meg "anyagi kárral] is végződik a sorban járás, amint ezt az összetört székek és ogyébb házi bútorok eléggé bizonyítják, hát még önmaguk testében és lelkében mennyi kárt okoznak a sorbanjárás alkalmával? Ezért bizony nagyon üdvös volna ezen rósz szokást valami módon megszüntetni, illetőleg egy újabb jobb szokással felcserélni. 2 szór azért is ajánlom ón az idősebbekkel az ifjúsági-egyletet megalakítani, mert ez elv is áll, hogy a nagyobbaktól tanulnak a kisebbek, a jót, úgymint a roszat. Ha a nagyobbak az egylet megalakításával abbanhagyják átkozott szokásukat, a sorbán- járást, a kisebbek sem fogják sokáig követni. De még talán könnyebben is fog sikerülui az idősebb fiukkal az egyletet megalakítani, mert ezek már komolyabbak és vannak köztűk értelmes és jóérzésü vallásosan neveltek, oly családok gyermekei, kik már régen éli - telték a sorbanjárást, és meg nem engedik gyermekeiknek, hogy a rósz szokásnak hódoljanak, sorbanjárjanak. Már most ezek mitevők legyenek, hol szórakozzanak, hol töltsék a hosszú nyári szent napok délutánjait? Hol máshol, mint a korcsmában. De itt sem ülhetnek tétlenül, meg a korcsmáros sem látja őket szívesen, ha fiatal vérük felpezsdül és csak hanczuznak, konyhájára pedig semmit sem hoznak. Kell tehát egy nehány liter testet ölő, szellemet elbutitó szeszt, vagy bor sört elfogyasztaniok és igy esnek aztán a jobbórzósüek is egy másik bűnbe. Szeszt, bort és sört csak pénzért ad a korcsmáros, de honnan vegyen a fiatalság pénzt, zsebéből nem vehet, mert az üres, egy sem a maga gazdája. Csak a szülőnek kell az árát megadni, sokszor az a szülő is fizet a korcsmárosnak, ki egész éven át egy deci pálinkát sem fogyasztott el a korcsmában. Ha az ifjúsági-egyletet az idősebb if- jakkal alakítjuk meg, nagy terhektől szabadítjuk fel a szülőket, tfjainkat pedig nemes szórakozáshoz szoktatjuk, elkészítjük őket a komolyabb életre, megtanítjuk egy kis társadalmi illemre, fejlesztjük bennök az erkölcsi érzéket, visszatartjuk az erkölcsi el- sülyedéstől, de még sok helyen előfogjuk mozdítani a magyarosodást is. Maguk a szülők, az apák lesznek vállalatunknak legerősebb támaszai és az értelmes, jobbórzósü vallásosan nevelt ifjak. Csak kitartás. Az apák szívesen fognak áldozni, ha az egylet az idősebb fiukkal alakul meg, mert jól tudják ők, hogy az e czélra adott pónzök olyan tőkét fog képviselni, melynek kamatját ők maguk mindennap húzzák. Ki ne alapitana tehát oly tőkét, mely mindennap kamatozik ? Tapasztalásból beszélek, hogy sem az idősebb ifjak, sem az apák nem fognak akadályokat az egylet megalakítása elé gördíteni, hanem tehetsége szerint mindegyik annak létrehozatalán közre fog működni. Amint a sorbanjárásnak leghatalmasabb pártfogói az anyák: úgy legelkesere- dettebb ellenségei lesznek az ifjúsági egyleteknek, de miként lesznek ezek vállalatunknak megnyerhetők és a fiatalabb ifjak miként tarthatók vissza a sorbanjárástól vagyis inkább a leányokra, kik leginkább hódolnak ez átkozott szokásnak, mi módon lehet hatni, hogy a sorbanjárást abban hagyják ? Ez fogja még csak a vita tárgyát képezni. Csak nem kell csüggedni, ezt is megoldjuk Isten segedelmével. Amint az éj sötétségét a nap sugarai eloszlatják, és a 19-ik századot a XX-ik követte, úgy kell, hogy a rósz szokást egy újabb kövesse, csak türelem és előrelátás, a helyzet komoly megfigyelése, minden kínálkozó alkalom bölcs felhasználása és min- dennekelőtt az ifjúsággal szemben szeretette! párosult szigorúság követeltetik a fiatal, hivatásuk magaslatán álló lelkészek részéről és a tervbe vett ifjúsági egyleteknek meg kell alakulniok, sikertelenség nem érheti. Én biztosítom, önt, hogy mint az egyház és hazára egyaránt áldásthozó . eme mozgalom lelkes előharczosát szégyen nem érheti, fáradozásainak csak jó eredményei lehetnek, nemes munkálkodása meg fogja teremni a kilátásba helyezett gyümölcsöt. Ugyanis sok apa belátja má , hogy e múlt századbeli rósz szokás ellen kell már valamit tenni, mert nagyon keserű gyümölcsöt terem. Tudják jól a szülők, hogy e rósz szokás ama fő forrás, melyből a többi testi-lelki kárt okozó bajok származnak. Csak előre tehát buzgó elvtársam lankadatlan kitartással a megkezdett utón, terve kivételében ón, de meg mások is készséggel leszünk tanácsadói és támogatói. Mérki dolgok. A róni. kath. templom kerítésének ügyében hozott alispánt határozat: * Másolat. Szatmárvármegye alispánjától. 33942/1900 sz. Domabidy Elemér főszolgabíró urnák. — Beterjesztett iratok vissza küldése mellett értesítem, hogy 4873/900 sz. azon határozatát, melylyel a mérki róm. kath. hitközség elöljáróságát a róm. kath. templom körül épített drót kerítésnek 3 nap alatti eltávolítására azzal szólítja fel, hogy a kerítésnek ezen határidőn belül való el nem távolítása esetén az hivatalból a községi elöljáróság által a róm. kath. hitközség költségére fog eltávolíttatni, továbbá 6161/990 sz. azon határozatát, melylyel Tukacs Albert ev. ref. lelkész és társai mórki lakosokat azon kérelmükkel, hogy a mórki ev. ref. templomnak már a 4752/900 sz. rendelet értelmében eltávolított drót kerítése visszaállíttassák elutasítja ; Hrabovszki István róm. kath. plébános, illetve Veres András és társai közbevetett fellebbezése folytán felülvizsgálván, mindkét határozatot feloldom s a mérki róm. kath. templom kerítésének jelenlegi helyén épségben hagyása mellett felhívom czimet, miszerint Merk községbe a hely színére kiszállva a községi és egyes hitközségek elöljáróságának közbejötté mellett tartandó tárgyalással a két templom közötti távolságot, valamint a róm. kath. templom túlsó oldalán elvonuló utcza szélességét, továbbá úgy az ev. ref, mint a r. kath. templom mellett felállítva volt, illetve fennálló kerítés által elfoglalt terület szélességét pontosan állapítsa meg, hallgassa ki az illető érdekelteket arra nézve, hogy az igy elhelyezett kerítés a közforgalomra nézve hátrányos-e és mily mértékben? továbbá tegye vizsgálat tárgyává, hogy a kerítések felállítása mily hatósági vagy képviselőtestületi gyűlési intézkedés alapján történt, — továbbá állapítsa meg a vizsgálat során, hogy Hrabovszky István r. kath. plébános azon panasza, hogy az ev. ref. templom mellett készített kerités a körjegyzői jelentés tétele után fenn állott-ó ? s az igy letárgyalt ügyben hozzon újabb határozatot ; — feloldandó volt a két határozni, s a két ügy együttes albirálása volt elrendelendő, mert a mindkét templom közvetlenül egymás mellett ál 1 ván, mind a két templomnak védelméről gondoskodni csak úgy lehet, ha a helyi viszonyok teljesen megállapittatnak, s ez által lehetővé tétetik annak elbírálása, ha vájjon az elkerítések által nem történik-e az uiczáknak oly mérvű elfoglalása, mely a közlekedést lehetetlenné vagy legalább is nehézzé teszi, együtt volt a két, ügy elbírálandó azért is, mert a helyzetből kifolyólag az együttes elbírálás által lesz lehetséges kikerülni, bogy az ügy elintézésénél egyik felekezet se látszassák a másik rovására valamely előnyben részesittetni, de másrészt elrendelendő volt annak megvizsgálása is, hogy a r. kath. templom kerítése mily hatósági vagy képviselőtestületi intézkedés alapján emeltetett, ne hogy az esetleg szerzett jogok sérelmet szenvedjenek, meg volt vizsgálandó Hrabovszky István róm. kath. plébános azon panassza, hogy az ev. ref. templomnak keritósére vonatkozólag a körjegyző 207o/900 sz. jelentése nem való adatokat tartalmazó, mert az oly súlyos fegyelmi vétséget képez, mely megtarolatlanul nem maradhat, fenn maradván viszont nevezett körjegyzőnek megtorlási joga, ha a jelentésben foglaltak a valóságnak megfelelnek; — feloldandó volt mindkét < határozat azon indokból is mert bár a kerítések felállítása mindenesetre az utczákból tért foglal el, azonban a templomok nem tekinthetők magán épületeknek, s azoknak védelméről a lehetőség határain belől a hatóságnak gondoskodni lehet, sőt kötelessége is. — Végül m' gjegyzem, hogy a templomok kerítésére vonatkozó iratokat Főispán ur Ő méltóságához beterjesztvén, azokat később fogom kiküldeni. Nagy Károly 1900. Deczember hó 11-én Nagy, alispán s. k. P. H. Jelen másolat hiteléül. Nagy Károly 1900. Deczember hó 14-én. Domahidy, főszolgabíró. * Ezen igen hosszadalmas és többféle, egymással semmi összeköttetésben sem levő, ügyes összebonyolitó alispáni határozatra egyelőre csak az az észrevételünk, hogy mi róm. katholikusok nem vagyunk barátjai és nem szeretjük a vegyes házasságot, mert rendesen a katholikus fél kárával szokott végződni; azért tartunk tőle, hogy a jelen esetben is igy lesz, midőn az alispán a róm. kath. templom ügyét összeházasította az ev. reformátusok imaházának ügyével. Nagy itt a különbség, mint ezt más alkalommal kifogjuk fejteni. Már pedig régi igazság : ,.Bene docet, quibene distingvit.“ Ami pedig az eltávolítottnak mondott drótkerítést illeti, újra ismételjük, hogy nincs eltávolitva, sőt oly erősen állanak oszlopai a földben, hogy az alispán a főszolgabíróval együtt sem lennének képesek csak egyet is kihúzni, pedig ugyan erősek és hatalmasak egyenkint is^ Hrabovai Hrabovszky István, plébános. Előfizetési telhivás. Lapunk a jelen számmal X. évfolyamába lépett. Nem tagadhatja senki, hogy becsülettel megállotta helyét, s jelentékeny hivatást teljesített e vidék úgy ethikai, mint
