Heti Szemle, 1901. (10. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-21 / 34. szám

3 gyár hazái s e ritka nap nagy jelentőségét mélyen erezi minden magyar ember, a ki honunk művelődésének, védőerejének s kü­lönösen a m. kir. honvédség fejlődésének félszázados történetét ismeri. Hiszen Excel- lenctád államférfim nagy bölcsesége, mély­séges katonai ludasa, polgári peldandó éré nyei állami életünk minden térén, kimagasló alkotásokkal leltek dicsővé azt a pályái, me­lyet Nagyméltóságod Isten különös kedve­zéséből máig megfutott. Szeretett m. kir. honvédségünk szervezése, harczképességének a legmagasabb katona) színvonalra való fel emelése olyat) elévüihetlen nagy érdemek, melyek már magukban is a nemzeti küzelis- merés* és hala babérkoszorúját fonjak Exeel- lenctad homloka kötés halhatatlanná, teszik nevét, emlékét! Egyéni nagy es tündöklő tu­lajdonságai: lángoló hazaszeretete, a veszé­lyekben halállal, vészszel duc/.oó bátorsága, vitézségé, nemes jelleme, nemze e iránt, szí vében törhetlenul e ő odaadó ragaszkodása, szt. István koronájához való rendit hűtlen loyalttásu hűsege, míg egyfelől a magyar király legmagasabb változatlan bizalmának, királyi állandó kegyelmének bőséges és bá­mulatos forrása, másfelől az Ország osztat­lan hódoló tisz.ele enek oka. De midőn Ki­rály, Haza, az egesz magyar uep öröuikiál- tásokban tör ki s erező szive lelkesedéssel Üdvözli Exceílenciadat 50 eve* katonai és államférfiul palyajauak dicsőséges és ragyogó magaslatán ; midőn az ébredő eneirnü ifjú­tól az érett férfiúig és tapasztalatokban el­aggott vénekig mindenkinek szive Exceilen- ciad felé dobban: mi Szatmar s/.. kir. város törvényhatósága mindenekfeleii ünnepelünk, mert Nagyméltóságod miénk volt ifjúságának reményeiben, miénk maradi férfiú korában s miénk ma, mint varosun díszpolgára, a jubtláris év országra szó'ó ünnepnapján. S ha van valaki, a ki léikéből remegett a vég­zetessé válhaió beiegség n hez napjaiban ; ha van valaki, a ki a szerencsés fel gyógy u lásnak léikéből örvendett: akkor az mi va gyink, Szatmar varos i agt\ közönsége, mert bennünket Excellenciadhoz a hivatalos kö­telékeken kívül a szív gyöngéd érezóseinek meleg indulatai is kapcsolnak Ezen okok alapján mely iiszielettel jam unk Excellen ciád színe elé s ragaszkodó hódúin unk lel­kes hangoztatása mellen Nagymehósagodnak még lörhe len egészségben foiyo, Isién bősé­ges áldásaiban gazdag, ho-szu eletet kívá­nunk. Szaunámé oeiibeu, 1901. évi augusz­tus hó 12-én laitot lörvényhaiosagi bízott sági közgyűlésből: Hermán Mihály polgár- mester. Papp Géza főjegyző Egyházmegyei tanfelügyelő Ő méltósága a püspök ur dr. Lessenyey Eereocz székesegy­házi kanonokot egyházmegyei lanfelügyelő nek nevezte ki R gi várakozásnak van ez­által elég téve - az érdemekben gazdag u- dós férfiú működésé ől mind tyajan sokat reméllünk. U] igazgató. A vall. és kozoki minisz tér Jaskovics F.rencz kir. ka h. főgymn. ta­nárt a balassa-gyarmati állami főgymnási umhoz át helyezőe, egyúttal ő az igazgatói teendők ideiglenes vezetésévé is megbízta. Jaskovics tá o/.asa Szatmar iar*addimi éle­tén jelentékeny ie*t fog ütni, meri ő tevé­kenységével és miiiden jó czélt felkaroló kész­ségével rendkívüli szolgálatokat ten a köz ügynek. Elnöke a dalegylemez, alelnöke a kaih. kaszinónak, tagja a városi törvényha­tósági bizottságnak, ki ünő rendezői talentum. Mint professorról nem is akarunk szólani, hiszen otí a legjelesebbek, és a legiapintato- sabbak közzé t irtózott. Ősziméu fogja saj­nálni mindenki, hogy elhagyja Szatmárt. Személyi hirek. Hehelein K iroly és dr. „HE Lessenyey Ferencz kanonokok hosszabb fürdői tartózkodásukról haza érkeztek, Jézus társasági atyák változása. Páter Kér. János jázustársasági atya a helybeli rend- hizból Kapornyokra helyeztetett ál, helyét mint lelkiigazgató Mladoniczky Ferencz fog­lalja el, Mladoniczky helyére Páter Bus alya jön Nagy-Szombatból. Gyászhir A szatmári egyházmegyének ismét gyásza van. Makutz Bálint nántüi plé­bános e hó 18-án Nagy-Károlyban, hova gyászkezelés végett ment, elhalálozott. Makutz jólelkü, híveit, szerető lelkész volt, kik szin­tén a legnagyobb tisztelettel és ragaszkodás­sal vették körül. Lelkének legfőbb ideálja volt, hogy a népet oktassa, s a lelki gon­dozáson kivül főleg a gazdasági ügyekben Útmutatással szolgált. Rendkívüli fáradsággal bevezette őket a szőlőművelés ismeretébe, neki magának is igen szép szőlőültetvényei voltak. Halála minden körben, akol őt is­merték, általános részvéttel találkozik. A gyászoló család a köv. halotti jelentést bo­csátotta ki : Makutz József, Béla, Ernő és Gyula mint testvérek ; Makutz Gyulánó szül. Kracsinger Mariska mint sógornő ; Müller Rozália mint nagynénje a maguk ésanagy- számu rokonság nevében is fájdalomtól meg­tört szívvel tudatják a kedves testvér, sógor unokaöcs és rokonnak Makutz Bálint nántüi róm. kath. plébánosnak élete 56-ik, áldozár- ságának 33 ik évében folyó hó 18 án d. u. fél 6 órakor, rövid és kinos szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után be­következett gyászos elhunytát. A megbol­dogult hült teteme folyó hó 20 án d. e. 11 órakor fog róm. kath. egyházi szertartás sze- tartás szerint a helybeli kegyestanitórendiek társhazából a helybeli Mesterrószi sirkertben örök nyugalomra tétetni; az engesztelő szent mise áldozat pedig Szakaszon fog az Egek Urának bemutattatni. Nagy-Károly, 1901. augusztus 19. Béke legyen porai felett! Segédlelkészek változása. Kompanek Gás­pár tibai es Vojtkó János nagybereznai segéd­lelkészek kölcsönösen áthelyeztettek. Tanári kinevezés A vall. és közokt. mi­niszter Szőke (Stndelár) Jó séf tanárjelöltet, ki városunkbaa széles körben ismerős, mi­után gymn. tanulmányait is itt végezte, a temesvári állami gymnasiumhoz tanárnak nevezte ki. Eljegyzés. Nagy József, budapesti posta és távirótiszt, Bagossy Bertalan kópezdei ta­nár öcscse jegyet váltott 7o?ia Mihály föld- birtokos leányával, Mariska kisasszonynyal Gacsályban. — Szimon Béla, a gróf Károlyi uradalom főerdósze jegyet váltott Baumeiszter Ernő magánzó nevelt leányával, Huzli Gizella kisasszonynyal Nagy-Váradon. Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter a beregszászi kir. pónzügyigazgatóságnál újonnan szervezett pénzügyi titkári állásra Nagy Gergely n.-enyedt pénzügyi segédtitkárt nevezte ki. Zeneiskola Szatmáron. Nyáry József, hon­véd zenekarunk jeles karmestere október l-től kezdődőleg zeneiskolát nyit, hogy mind­azok száméra, kik tehetséget éreznek maguk­ban a szópmüvószetek e legkiválóbb fajának ápolására, lehetővé tegye a képességet meg­szerezni. Hetenkint háromszor fog oktatást adni. Hogy a szegényebb gyermekek se le­gyenek kizárva, fáradságáért csak a legcse­kélyebb díjazást fogja kívánni. Felvétetnek 10 évtől idősebb növendékek. Jelentkezni már most is lehet. Igen szép elhatározás Nyáry karmestertől, melyért a zenekedvelők bizonyára hálásak lesznek iránta. T I SZEME E“ (34 ik szám.) Templomnnnepek voltak Nagy-Boldog­asszony napján Nagy-Majtényban és Tur- Terebesen. Mindakét helyen nagy számmal gyűltek össze az ájtatoskodó hívek. Majtény- bau Fölkel Béla főgymn. tanár mondta a szent misét és Ékkel Lajos szatmári segéd- lelkész prédikált. Terebesen dr. Wolkenberg Alajos theol. tanár misézett és Diemand La­jos esperes plébános tartott szent, beszédet. Kinevezések a honvédségnél. Ő felsége a Ludovika akadémia végzett, növendékei közül Kovács Aurélt a 12-ik ezred 1-ső zászló- aljához hadnagynak, Iklódg Istvánt ugyan­oda tiszihelyotlesnek, Jankovics Sándort a 12-ik ezred 2-ik zászlóaljához tiszthelyettes­nek nevezte ki. Gyászhir. Gopcsa Joachimnó f. hó 19-ón este 10 órakor szivszélhüdós következtében hirtelen elhuny t. —- A gondos anya elhunyta folytán a nagykiterjedósü család mély gyászba borult. Nincsen talaja. A Szatmár és Vidéke teg­napi vezérczikkében foglalkozik „Idealismus féle“ czimen azzal a kérdéssel, melyhez lapunknak volt az első szava. Minthogy a czikk minket nem érint, sőt beismerni kénytelen, hogy ne­künk volt igazunk, polémiába nem is bocsát­kozhatunk vele. Van azonban egy pont, mely elől az igazság érdekében kitérnünk nem lehet, mert azt gondolhatná valaki, hogy a czikkiró véleménye a valóságnak csakugyan megfelelő. Azt mondja, hogy Szatmáron „politikával fog­lalkozni csakis egyetlen helyi lap jogosult, de annak meg iránya olyan, hogy talaja e város­ban nincsen.“ Nagyon valószínű, daczára az elárult keresztény érzelmeknek, hogy a czikkiró ur Szatmáron nem abból a talajból fakadt, ahol a „Heti Szemlé“-nek fundamentuma van. A talajok nagyon sokfélék és olykor igen süp- pedékesek. Például a Szatmár és Vidékének is van talaja. .. A Heti Szemle testestől lelkestől katholikus. És hogy a katholikus eszméknek nem volna talajuk Szatmáron, az merő absur­dum. Igaz, hogy a Heti Szemle nem kizárólag Szatmár társadalmának részére íródik, mert ne­künk közönségünk a megye, sőt mondhatjuk az egész ország. De még Szatmáron is, a kato­likusoknak annyira beékelt városában 20 szá­zalékkal tudunk dicsekedni. Ha tehát a czikkiró a katholikusoknak nem abból a 20 százalékból való, az előttünk ugyan lehet sajnálatos, de másrészt — nagyon természetes. A tűzoltó tanfolyamot Tankóczy Gyula főparancsnok elvégezvén, a tiszti vizsgálatot jeles eredménynyel letette. Ennek örömére tegnap este az iparos ifjak Otthonában a tűzoltók és barátai összejövetelt rendeztek. Elnökválasztás A szatmármegyei hon- védegylet Jeney Dániel elhalálozása folytán elnök nélkül maradt. Ennek következtében Fekete Sámuel dr., egyleti alelnök választó- gyűlésre hivta össze a tagokat, mely e hó 28-án d. e. 11 órakor fog megtartatni a vá­rosház tanácstermében. Negyedszázados jubileumok Kovássy Zol­tán m.-szigeti tanitóképezdei igazgató, — Má- ramaros vármegyei törvényhatósági bizottságá­nak — és több közhasznú egyesületnek tevé­keny tagja, közelebb ünnepli tanári működése 25 éves évfordulóiét. — Ugyané jubileum ha­tárkövéhez ért M.-Sziget város tanügyi életé­nek érdemes alakja, Bodrogi Gyula tanitóképző- intézeti tanár, ipariskolai igazgató, aki tanári kötelességeinek teljesítésén kivül a társadalmi életben is nem kis szerepet játszik. Azonkívül elnöke a Máramaros vármegyei Általános Ta- nitó-Egyesület — és az Északkeleti magyar- országi Tanító egyesületnek is. Mindkét férfiú a vármegyei közéletnek jelentékeny tényezője s irodalmi téren tevékeny munkása, a kiknek nagyarányú működéséről csak az elismerés hangján lehet és kell megemlékeznünk. Kraszna-Bélteken dr. Bohus János plé­bános hitelszövetkezetet és takarókmagtárt. létesített, hogy híveit az uzsorások körmei

Next

/
Thumbnails
Contents