Heti Szemle, 1901. (10. évfolyam, 1-52. szám)
1901-08-14 / 33. szám
5-H E T T S Z E M L E“ (33-ik szám). gót. Isten e nagy jóságáért a család e hó 5 ón „Havi B.-Asszony“ napján hálaadó szt. misét mutatatott be, melyen jelen volt az egész család, rokonság és az összes cselédség. A felgyógyult beteg azon Ígéretet tette, hogy e napot minden évben megünnepelteti, hogy hálát adjon Istennek kegyességéért. A halál Órája. Pilgrin német doktor kórházi tapasztalatai alapján foglalkozott azzal a kérdéssel: a napnak melyik óráj ban történik átlag legtöbb halálozás. Déli tizenkét óra és délután hat óra közt esik a legtöbb halálozás ; még pontosabb meghatározás szerint a halálesetek legnagyobb része délutánj három és hat óra közzé tehető. Hajnali há rom és négy óra közt is sok halál esik, mig négy és öt óra közt, aránylag nagyon ke« vés. A német orvos azt is tapasztalta nagy kórházi gyakorlatában, hogy nagy idegbe- tegségben szenvedők legnagyobb része az esti órákban hal meg. Az nj tizkoronások. A legközelebbi napokban jelenik meg a két kormánynak hirdetése, mely elrendeli az öt forintos és ötven forintos államjegyek beváltását, ami előzménye azuj tizkoronás bankjegyek kiadásának, s ez szeptem. 1-én, illetőleg mivel ez vasárnapra esik, szeptember 2-án kerül forgalomba. Összesen 112 millió forint államjegy van forgalomban, mely összegből 80 milliót, vagyis 160 millió koronát tizkoronás bankjegyekkel 32 millió, vagyis 64 millió koronát pedig ezüst, ötkoronásokkal fognak helyettesíteni. A tizkoronás bankjegyek külön fedezetére a két pénzügyi kormány aranyban, 160 millió koronát, illetőleg Magyarország 48, Ausztria pedig 112 millió koronát adott át az osztrák magyar banknak. Mérsékelt ára vasúti jegyek. A m. király államvasutak igazgatóságától kiadott értesítés szerint a Szent István ünnepnap alkalmából a m. kir. államvasutak valamint a kassa- oderbergi vasút magyar vonalainak összes állomásairól — az üzemükben álló összes helyiérdekű vasutak állomásaink kizárásává] Budapestre mérsékelt áru menettérti jegyek adatnak ki olykép, hogy az uiasok az I kocsiosztályban két II. osztályú, a II. kocsiosztályban két III. osztályú egész jegygyei, a III, osztályban pedig egy II. osztály rendes menetjegygyel Budapestre és vissza utazhatnak. Gyorsvonaton megfelelő gyorsvonatu jegyek váltandók. Ezen jegyek f. évi augusztus hó 15—20. napjain, az utóbbi napon azonban csak a reggeli órákban, Budapestre közlekedő valamennyi személyszállító vonathoz (az expresszvonatok kivételével) kiadatnak ; a visszautazásnak pedig augusztus hó 21-én este induló utolsó vonattal meg kell történnie. Ezen jegyekkel augusztus 20 ika előtt vissza térni nem lehet; azokkal útmegszakításnak sem menet, sem jövet helye nincs. A I. és II. kocsiosztályban utazók a visszatérés alkalmával is mindkét jegyet felmutatni tartoznak, miért is Budapestre érkezve ezen jegyek csak előmutalandók, de nem odaadandók. Szédelgő adománygyűjtő- 'M. hó 20-án Pestmegye Abony községében egy magát Horváth nevű tanárnak nevező egyén adományokat gyűjtött az állam által Ungvárt felállítandó tápintézet javára. Ungmegye al- ispáni hivatala által kiadott gyüjtőkönyv segélyével. Miután Ungmegye alispáni hivatala által a fenti czimen és néven gyüjtőkönyv kiállítva és kiadva nem lett, határozott tény> hogy az adománygyűjtő flórnál nevet felvett s magát tanárnak valló egyén egy közönséges szédelgő és csaló,kinek már eddig is többeket sikerült adományozásra bírni. Felhívjuk a járási hatóságok és községi elöljáróság figyelmét, hogy a nevezett adománygyűjtőt figyelemmel kisérjék, a nagyközönséget pedig arra intjük, hogy a nap-nap mellett hamis iratokkal adományokat gyűjtő szédelgőket komoly megfigyelésre méltassák. Mária bál. A turvékonyi Máriavölgyi fürdő igazgatósága holnap, e hó 15-én Má- riabált rendez. TŰZ volt a napokban Szinyérváralján. Fényes Béla ottani földbirtokodnak egy istállója gyuladt ki. A tűzoltók és a lakosság önfeláldozó munkájának sikerült megakadályozni, hogy a tűz át ne csapjon a szomszéd szalmás épületekre. Agyonlőtt kincskereső Szomorú eset tör- ént a műit éjjel Szirákon, hol Babjak József a babonának esett áldozatul. Babjak, a ki szegény napszámos volt, a napokban azt álmodia, hogy Lorins ki Antal suráki lakos kertjében egy nagy fazék aranypénz van elásva. Reggel ezt az álmát elmondta feleségének s egyúttal elhatározta, hogy másnap éjjel az álmában látott helyen ásni fog az aranyak után. Éjféltájban ezután, a mikor már mindenki aludt, Babják elment Lo- rinszki kertjébe, hol egy körtefa mellett ásni kezdett. A kutyák észrevették, hogy valaki van a kertben s ugatni kezdtek. Erre felébredt Lorinszki is s mivel az utóbbi napokban többször jártak tolvajok a kertjébe gyümölcsöt lopni, töltött fegyverét magához vette és kiment az udvarra. Babják észrevette, hogy Lorinszki az udvaron jár, egy szőlőtőke mögé rejtőzött. Ezt meglátta Lorinszki, a ki nem tudván, kertjében mi történik, a bujkáló alakra lőtt. A lövés után nagy jajgatást hallott; oda futott tehát s ott találta Babjákot, a kinek a halantekába fúródott néhány szem serét. Babjákot rögtön ápolá alá vették, de hiába, mert a szegény ember másnap reggel belehalt sebeibe. A csendőrség bejelentette az esetet a törvényszéknek. A szerencsétlenül járt Babják családja iránt általános a részvét. Ujonczozási költségek. A m. kir. honvédelmi miniszter körrendeletét adott ki a megyei és városi törvényhatóságokhoz, melyben meghatározza a sorozó-bizottságok határozata alapján, megfigyelés végett valamely katonai vagy honvéd kórházba szállított ujonczok utazási, élelmezési és ápolási költségeit; ha a felülvizsgálás alkalmával tényleg fogyatékosnak találtatik az ujoncz, vagy ha önhibáján kívül merülnek fel fenti költségek, akkor az a honvédelmi miniszter, iiletve az államkincstár terhére esik, mig ellenben, ha az ujoncz szimuláns (szinelő), úgy az összes költségeket maga tartozik viselni. Időjelzőállomás Neviczkén Darányi lg nácz földművelésügyi miniszter múlt hó 25-én Neviczke községben ombrometriai állomást létesített, kapcsolatban zivatarmegfigyeléssel. Csomó Géza, a m. kir. orsz. meteorológia és földdelejességi központi intézet assistense Neviczkén a gk. lelkész kertjében az állomást a szükséges műszerekkel már felszerelte. Ezen nagy gondokságot igényelő állomás vezetése Hegedűs Ágoston, ottani esperes lelkészre bízatott. Statisztika a villámcsapásokról. .Érdekes statisztikát állítottak össze, mint az „Egészség“ Írja, azokról a balesetekről, melyeket a villám 1899 ben az Egyesült-Államok területén okozott. Feltűnő nagy a villám okozta halálozások száma : 562, s még nagyobb a villám sújtotta de életben maradt emberek száma 820. Ez utóbbiakon csak bénulási vagy égési sebeket okozott a villám. A villám sújtotta egyéneknek legnagyobb részét (45°/o) a szabadban érte a villám, de jelentékeny azoknak száma is, akik a házak falai között szenvedtek villámcsapást (34 °/o). Közönségesen azt hiszik, hogy égiháboru alkalmával nem jó a fa alá állani, mert itt könyebben éri az embert a villám ; az amerikai statisztika ezt nem bizonyítja, mert az eseteknek csak ll°/oában fordul elő, hogy a villám a fa alá menekülteket sújtotta. Az 562 villám okozta halált szenvedett ember közül tizenkettőt ruhaszáritgatás illetőleg szárított ruha eltakarítása közben érte a villámcsapás, mert Észak-Amerikában a szárítandó ruhát drótra akasztják. Egy érdekes telépathikns eset. A LeJo- urnál írja a következő megrázó és majdnem hihetetlennek tetsző dolgot. Suwarow gróf newyorki törvényszéki biró a napokban egy tárgyaláson elnökölt és egyszerre csak hal- lucinációtól gyötörve, kétségbeesetten kiáltott föl: —Istenem, a feleségem és leányom a tengeren utaznak ! . . nagy vihar kerekedik . . . most lecsap a villám és agyonsuj- totta őket . . . segítség I A közönség azt hitte, hogy az elnök megőrült és rémülten szaladt kifelé. A tárgyalást félbeszakították és a kétségbeesett elnököt, aki folyton jaj- veszékelt, hazavitték lakására, hol állandóan orvos maradt mellette. Néhány nap múlva távirat érkezett egy kikötővárosból a gróf czimére, amelyben értesítették, hogy feleségét és leányát a villám a tengeren agyon- sujtotta. A katasztrófa épen abban az időben történt, mint amikor a gróf megérezte. — Feltűnő, bár nem első ilynemű eset. Veszélyes sznnyogok. A váltólázban (hideglelésben) szenvedők vérében fertőző apró szervezeteket mutattak ki az ujabbi orvosi és természettudományi buvárlatok s nagy buzgalommal igyekeztek kideríteni, hogy milyen utón jutnak a malária okozói az emberi szervezetbe. A váltóláz oktani viszonyainak tanulmányozása körében a nagy nemzetek vetekednek a probléma megoldásában, mivel a vizsgálatokból az tűnt ki, hogy a váltólázat az emberre a mocsaras vidékeken nagy számmal található szúnyogok (moszkitók) bizonyos fajai közvetítik. Ennek megakadályozására a külföldön már a műszaki eljárások egész légiója foganatba vétetett, hogy a szunyogtanyákon levő rovarok kiirtathassa- nak. A belügyminiszter tehát körrendelettel hivta fel az ország összes törvényhatós.jgait az iránt, hogy utasítsa a területén működő hatósági, községi, kórházi és körorvosokat, hogy a megbetegedések tömegesebb fellépte esetén azokat tanulmánytárgyává tegyék és idevonatkozó részletes jelentésüket mindenkor fölterjeszszék ; a betegségnek kitett népességet pedig megfelelően kioktassák. Gavallér betyárok. Vakmerő rablás történt a napokban Zemplénmegyóben lévő Tornyos puszién. A puszta tulajdonossá Hirschfeld Mór jelenleg egész családjával a pusztán lakik. Szombaton, hogy az aratást befejezték, a gazda mulatságot rendezett munkásainak, amely csak éjféltájban ért véget, a mikor a cselédség is nyugalomra tért. Nemsokára ezután négy álarczos rabló jelent meg a kastélyban. Betörtek a gazda hálószobájába s revolvert szegeztek a mellének és igy kényszernettók a pénzének átadására. Hirschfeld nem tudott egyebet tenni, átadia az asztalfiókjában volt 180 forintot s kijelentette, hogy több pénz nincs a házban A rablók azonban ezzel nem elégedtek meg, hanem követelték az ékszereket is, a melyek azonban a szomszéd szobában voltak, a hol Hirschfeld neje és két felnőtt leánya aludt. Ezek a zajra már felébredtek, de nem mertek kimozdulni a szobából. Az egyik betörő már be akart nyitni a nők hálószobájába, azonban társai elébe állottak, hogy nem illik ilyenkor a nők szobájába behatolni, hanem beküldték Hirschfeldet, hogy ő hozza ki az ékszereket. Hirschfeld kénytelen volt engedni ennek a betyár gavallériának, kivette a nők ékszereit s miután a rablók azt magukhoz vették, azzal a figyelmeztetéssel távoztak: Hogyha zajt mer ütni, leölik az egész családot. Másnap azonban a mint megvirradt,Hirschfeldbejelentetteaz esetet a rendőrségnek, a mely most keresi a gavallér betörőket, de eddig nem sikerült nyomukra akadni.