Heti Szemle, 1901. (10. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-14 / 33. szám

5-H E T T S Z E M L E“ (33-ik szám). gót. Isten e nagy jóságáért a család e hó 5 ón „Havi B.-Asszony“ napján hálaadó szt. misét mutatatott be, melyen jelen volt az egész család, rokonság és az összes cselédség. A felgyógyult beteg azon Ígéretet tette, hogy e napot minden évben megünnepelteti, hogy hálát adjon Istennek kegyességéért. A halál Órája. Pilgrin német doktor kór­házi tapasztalatai alapján foglalkozott azzal a kérdéssel: a napnak melyik óráj ban tör­ténik átlag legtöbb halálozás. Déli tizenkét óra és délután hat óra közt esik a legtöbb halálozás ; még pontosabb meghatározás sze­rint a halálesetek legnagyobb része délutánj három és hat óra közzé tehető. Hajnali há rom és négy óra közt is sok halál esik, mig négy és öt óra közt, aránylag nagyon ke« vés. A német orvos azt is tapasztalta nagy kórházi gyakorlatában, hogy nagy idegbe- tegségben szenvedők legnagyobb része az esti órákban hal meg. Az nj tizkoronások. A legközelebbi na­pokban jelenik meg a két kormánynak hir­detése, mely elrendeli az öt forintos és ötven forintos államjegyek beváltását, ami előzmé­nye azuj tizkoronás bankjegyek kiadásának, s ez szeptem. 1-én, illetőleg mivel ez vasárnapra esik, szeptember 2-án kerül forgalomba. Összesen 112 millió forint államjegy van forgalomban, mely összegből 80 milliót, vagyis 160 millió koronát tizkoronás bankjegyekkel 32 millió, vagyis 64 millió koronát pedig ezüst, ötkoronásokkal fognak helyettesíteni. A tizkoronás bankjegyek külön fedezetére a két pénzügyi kormány aranyban, 160 mil­lió koronát, illetőleg Magyarország 48, Auszt­ria pedig 112 millió koronát adott át az osztrák magyar banknak. Mérsékelt ára vasúti jegyek. A m. király államvasutak igazgatóságától kiadott értesítés szerint a Szent István ünnepnap alkalmából a m. kir. államvasutak valamint a kassa- oderbergi vasút magyar vonalainak összes állomásairól — az üzemükben álló összes helyiérdekű vasutak állomásaink kizárásává] Budapestre mérsékelt áru menettérti jegyek adatnak ki olykép, hogy az uiasok az I kocsiosztályban két II. osztályú, a II. kocsi­osztályban két III. osztályú egész jegygyei, a III, osztályban pedig egy II. osztály rendes menetjegygyel Budapestre és vissza utaz­hatnak. Gyorsvonaton megfelelő gyorsvonatu jegyek váltandók. Ezen jegyek f. évi augusz­tus hó 15—20. napjain, az utóbbi napon azonban csak a reggeli órákban, Buda­pestre közlekedő valamennyi személyszállító vonathoz (az expresszvonatok kivételével) kiadatnak ; a visszautazásnak pedig augusztus hó 21-én este induló utolsó vonattal meg kell történnie. Ezen jegyekkel augusztus 20 ika előtt vissza térni nem lehet; azokkal útmegszakításnak sem menet, sem jövet helye nincs. A I. és II. kocsiosztályban utazók a visszatérés alkalmával is mindkét jegyet felmutatni tartoznak, miért is Budapestre érkezve ezen jegyek csak előmutalandók, de nem odaadandók. Szédelgő adománygyűjtő- 'M. hó 20-án Pestmegye Abony községében egy magát Horváth nevű tanárnak nevező egyén ado­mányokat gyűjtött az állam által Ungvárt felállítandó tápintézet javára. Ungmegye al- ispáni hivatala által kiadott gyüjtőkönyv se­gélyével. Miután Ungmegye alispáni hiva­tala által a fenti czimen és néven gyüjtőkönyv kiállítva és kiadva nem lett, határozott tény> hogy az adománygyűjtő flórnál nevet felvett s magát tanárnak valló egyén egy közönséges szédelgő és csaló,kinek már eddig is többeket sikerült adományozásra bírni. Felhívjuk a járási hatóságok és községi elöljáróság fi­gyelmét, hogy a nevezett adománygyűjtőt figyelemmel kisérjék, a nagyközönséget pedig arra intjük, hogy a nap-nap mellett hamis iratokkal adományokat gyűjtő szédelgőket komoly megfigyelésre méltassák. Mária bál. A turvékonyi Máriavölgyi fürdő igazgatósága holnap, e hó 15-én Má- riabált rendez. TŰZ volt a napokban Szinyérváralján. Fényes Béla ottani földbirtokodnak egy is­tállója gyuladt ki. A tűzoltók és a lakosság önfeláldozó munkájának sikerült megakadá­lyozni, hogy a tűz át ne csapjon a szomszéd szalmás épületekre. Agyonlőtt kincskereső Szomorú eset tör- ént a műit éjjel Szirákon, hol Babjak Jó­zsef a babonának esett áldozatul. Babjak, a ki szegény napszámos volt, a napokban azt álmodia, hogy Lorins ki Antal suráki lakos kertjében egy nagy fazék aranypénz van elásva. Reggel ezt az álmát elmondta fele­ségének s egyúttal elhatározta, hogy más­nap éjjel az álmában látott helyen ásni fog az aranyak után. Éjféltájban ezután, a mi­kor már mindenki aludt, Babják elment Lo- rinszki kertjébe, hol egy körtefa mellett ásni kezdett. A kutyák észrevették, hogy valaki van a kertben s ugatni kezdtek. Erre felébredt Lorinszki is s mivel az utóbbi napokban többször jártak tolvajok a kertjébe gyümöl­csöt lopni, töltött fegyverét magához vette és kiment az udvarra. Babják észrevette, hogy Lorinszki az udvaron jár, egy szőlő­tőke mögé rejtőzött. Ezt meglátta Lorinszki, a ki nem tudván, kertjében mi történik, a bujkáló alakra lőtt. A lövés után nagy jaj­gatást hallott; oda futott tehát s ott találta Babjákot, a kinek a halantekába fúródott néhány szem serét. Babjákot rögtön ápolá alá vették, de hiába, mert a szegény ember másnap reggel belehalt sebeibe. A csendőr­ség bejelentette az esetet a törvényszéknek. A szerencsétlenül járt Babják családja iránt általános a részvét. Ujonczozási költségek. A m. kir. honvé­delmi miniszter körrendeletét adott ki a me­gyei és városi törvényhatóságokhoz, melyben meghatározza a sorozó-bizottságok határozata alapján, megfigyelés végett valamely katonai vagy honvéd kórházba szállított ujonczok utazási, élelmezési és ápolási költségeit; ha a felülvizsgálás alkalmával tényleg fo­gyatékosnak találtatik az ujoncz, vagy ha ön­hibáján kívül merülnek fel fenti költségek, akkor az a honvédelmi miniszter, iiletve az államkincstár terhére esik, mig ellenben, ha az ujoncz szimuláns (szinelő), úgy az összes költségeket maga tartozik viselni. Időjelzőállomás Neviczkén Darányi lg nácz földművelésügyi miniszter múlt hó 25-én Neviczke községben ombrometriai állomást létesített, kapcsolatban zivatarmegfigyeléssel. Csomó Géza, a m. kir. orsz. meteorológia és földdelejességi központi intézet assistense Neviczkén a gk. lelkész kertjében az állo­mást a szükséges műszerekkel már felsze­relte. Ezen nagy gondokságot igényelő állo­más vezetése Hegedűs Ágoston, ottani espe­res lelkészre bízatott. Statisztika a villámcsapásokról. .Érdekes statisztikát állítottak össze, mint az „Egészség“ Írja, azokról a balesetekről, melyeket a villám 1899 ben az Egyesült-Államok területén oko­zott. Feltűnő nagy a villám okozta halálo­zások száma : 562, s még nagyobb a villám sújtotta de életben maradt emberek száma 820. Ez utóbbiakon csak bénulási vagy égési sebeket okozott a villám. A villám sújtotta egyéneknek legnagyobb részét (45°/o) a sza­badban érte a villám, de jelentékeny azok­nak száma is, akik a házak falai között szenvedtek villámcsapást (34 °/o). Közönsé­gesen azt hiszik, hogy égiháboru alkalmával nem jó a fa alá állani, mert itt könyebben éri az embert a villám ; az amerikai statisztika ezt nem bizonyítja, mert az eseteknek csak ll°/oában fordul elő, hogy a villám a fa alá menekülteket sújtotta. Az 562 villám okozta halált szenvedett ember közül tizenkettőt ruhaszáritgatás illetőleg szárított ruha elta­karítása közben érte a villámcsapás, mert Észak-Amerikában a szárítandó ruhát drótra akasztják. Egy érdekes telépathikns eset. A LeJo- urnál írja a következő megrázó és majdnem hihetetlennek tetsző dolgot. Suwarow gróf newyorki törvényszéki biró a napokban egy tárgyaláson elnökölt és egyszerre csak hal- lucinációtól gyötörve, kétségbeesetten kiál­tott föl: —Istenem, a feleségem és leányom a tengeren utaznak ! . . nagy vihar kereke­dik . . . most lecsap a villám és agyonsuj- totta őket . . . segítség I A közönség azt hitte, hogy az elnök megőrült és rémülten szaladt kifelé. A tárgyalást félbeszakították és a kétségbeesett elnököt, aki folyton jaj- veszékelt, hazavitték lakására, hol állandóan orvos maradt mellette. Néhány nap múlva távirat érkezett egy kikötővárosból a gróf czimére, amelyben értesítették, hogy felesé­gét és leányát a villám a tengeren agyon- sujtotta. A katasztrófa épen abban az időben történt, mint amikor a gróf megérezte. — Feltűnő, bár nem első ilynemű eset. Veszélyes sznnyogok. A váltólázban (hi­deglelésben) szenvedők vérében fertőző apró szervezeteket mutattak ki az ujabbi orvosi és természettudományi buvárlatok s nagy buzgalommal igyekeztek kideríteni, hogy mi­lyen utón jutnak a malária okozói az emberi szervezetbe. A váltóláz oktani viszonyainak tanulmányozása körében a nagy nemzetek vetekednek a probléma megoldásában, mivel a vizsgálatokból az tűnt ki, hogy a váltólá­zat az emberre a mocsaras vidékeken nagy számmal található szúnyogok (moszkitók) bizonyos fajai közvetítik. Ennek megakadá­lyozására a külföldön már a műszaki eljárá­sok egész légiója foganatba vétetett, hogy a szunyogtanyákon levő rovarok kiirtathassa- nak. A belügyminiszter tehát körrendelettel hivta fel az ország összes törvényhatós.jgait az iránt, hogy utasítsa a területén működő hatósági, községi, kórházi és körorvosokat, hogy a megbetegedések tömegesebb fellépte esetén azokat tanulmánytárgyává tegyék és idevonatkozó részletes jelentésüket minden­kor fölterjeszszék ; a betegségnek kitett né­pességet pedig megfelelően kioktassák. Gavallér betyárok. Vakmerő rablás tör­tént a napokban Zemplénmegyóben lévő Tor­nyos puszién. A puszta tulajdonossá Hirsch­feld Mór jelenleg egész családjával a pusz­tán lakik. Szombaton, hogy az aratást befe­jezték, a gazda mulatságot rendezett mun­kásainak, amely csak éjféltájban ért véget, a mikor a cselédség is nyugalomra tért. Nemsokára ezután négy álarczos rabló jelent meg a kastélyban. Betörtek a gazda háló­szobájába s revolvert szegeztek a mellének és igy kényszernettók a pénzének átadására. Hirschfeld nem tudott egyebet tenni, átadia az asztalfiókjában volt 180 forintot s kijelen­tette, hogy több pénz nincs a házban A rablók azonban ezzel nem elégedtek meg, hanem követelték az ékszereket is, a melyek azonban a szomszéd szobában voltak, a hol Hirschfeld neje és két felnőtt leánya aludt. Ezek a zajra már felébredtek, de nem mer­tek kimozdulni a szobából. Az egyik betörő már be akart nyitni a nők hálószobájába, azonban társai elébe állottak, hogy nem il­lik ilyenkor a nők szobájába behatolni, ha­nem beküldték Hirschfeldet, hogy ő hozza ki az ékszereket. Hirschfeld kénytelen volt engedni ennek a betyár gavallériának, ki­vette a nők ékszereit s miután a rablók azt magukhoz vették, azzal a figyelmeztetéssel távoztak: Hogyha zajt mer ütni, leölik az egész családot. Másnap azonban a mint meg­virradt,Hirschfeldbejelentetteaz esetet a rend­őrségnek, a mely most keresi a gavallér betörőket, de eddig nem sikerült nyomukra akadni.

Next

/
Thumbnails
Contents