Heti Szemle, 1901. (10. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-14 / 33. szám

„HETI SZEMLE“ (33-ik szám.) 3 Ozikkében megütötte orromai a ,,haszon“ szó illata. Igen, mert nagyon gyanús jeleu- tésü. Ha közhasznot kell alatta érteni, azaz olyat, mely a haza előmenetelét és honfitár­saim boldogulását jelenti, akkor keresztény ideál ; ha azonban a legszükebbkörü önzést, mely mások megrontásával jár, akkor ki kell dobni fogalmát is, munkását is, mint tisztességes házból a szemetet. Ozikkében olyan ideálistákról beszél, kik minden örömüket az élettől váiják s kik napjaikat pogányul akarják élvezni. ügy látszik a „Szatmár és Vidéke“ czikkezője kávéházban a szolgaszemólyzettől tanuita az idealizmust. Ebben mar társui nem szegődhetik hozzá a kereszténység, mert ez az az úgynevezett vastag realizmus. Válaszom végszava csak az lehet, amit a „Szatmár és Vidéke megtámadott, hogy az erkölcsi értelemben vett igazi idealizmus csak a kereszténységben található meg, mert ennek tanítása hirdeti legmagasztosabban az emberszeretetet s mert a szoczializmus is amennyiben erkölcsi korlátok között mozog; a keresztény szeretet eszméjének talajából fakad. Ezt hirdeti a „lumen de coelo“ XIII. Leo pápa O szentsége is. Városi közgyűlés. Szatmárnémeti szab. kir. város törvény­hatósági bizottsága folyó hó 12-én délután 3 órakor tartotta meg rendes havi közgyűlését, — a főispán urnák elfoglaltatása miatt — polgármesterünk elnöklete alatt. A múlt havi közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére kikül­dött bizottsági tagok megválasztása után a polgármester havi jelentése következett; s ezután nyomban Fehórváry honvédelmi mi­niszter urnák mint városunk tiszteletbeli pol­gárának közelgő jubileuma alkalmából való üdvözöltetése iránt folyt a vita, — melyben a megállapodás szerint sürgönyileg, esetleg más városok példája után indulva küldöttség utján fog nevezett miniszter üdvözöltetni. Ezután Dr. Fechtel János állott fel s lelke egész melegével s ismert ékesszólásával ecse telte városunk volt polgármesterének néhai Böszörményi Károlynak a város fejlődése iránt tanusitott hervadhatlan érdemeit, inditvá­beszédbe elegyedem; de hát tudja, — szá­momra? Talán tehetek valamit az érdekében." A szegény színész se látott, se hallott, elején kezdte panaszát, újra kérdezte, miféle bűntényért érdemelt ily szigorú büntetést? „Hogyan! hát nem tudja mit tett? fe­leié a tiszt. — Frogére ! eszét vesztette? Nem emlékezik a csipős megjegyzésre, melyet a czári asztalnál koczkáztatott ? . . . . Fején találta a szeget! tette hozzá suttogva s éppen azért — hisz* tudja: szólj igazat s betörik a fejed!“ „Szent Isten ! .kiált fel a száműzött — hát ezen lappaliáért kell ily irtóztató módon bűnhődnöm.“ „Az Isten szerelmére hallgasson, Fro- gére! jegyezze meg, a falaknak is vannak füleik. De, hogy szót ne vesztegessünk, — tudja meg a czár hajthatlan rendelkezéseiben s kérlelhetlen haragjában; azért csak nyu­godjék meg sorsában, már nincs mit remél nie. Csak mondja meg hamarosan, mit tehe­tek még érdekében.“ „Szóljon érdekemben ő felségénél.“ — „Arról hallgasson, egy szót sem többet; ez tisztára lehetetlen. Kívánjon ezenkívül nyozta, hogy nevezettnek mellképe a városi tanácsterem számára megfestessék, indítványa lelkesedéssel elfogadtatott s keresztülvitelére egy bizottság kiküldetett. Szilágyi Dezsőnek hirtelen halála alkal­mából a miniszterelnökhöz intézett sürgönyre vonatkozó leirat tudomásul vétetett ; s egy­úttal iuditványoztatott, hogy az elhunyt mi­niszter emléke jegyzők'ónyvileg is megörö- kittessék. A Kossuth kert melletti területnek ki­sajátítása, — a mennyiben azért jelenleg magas árt kérnek, — nem történik meg. Az ipartanács tagjainak az 1901—1902. évekre leendő megvalasztasa elfogadtatott s jegyzőjéül Tankóczy Gyula tanácsjegyző kül­detett ki. Az egyházak, illetve egyházi alkalma zottak részére adófizetési kötelezettség nélkül átengedett földek után a múlt év végén hátra­lékban maradt mezőőri tartozások, — a mennyiben azok úgyis a haszonélvezők ja­vára történt kivetések, — ezek megfizetésére a haszonélvezők utasittatnak. Tolvaj Sándornak a régi törvényszéki épületben bérelt lakás után 24 korona bér­összege, — annyival is inkább, mert neve­zett mesterségét munka és anyag-hiány miatt nem folytathatta — elengedtetett. A Ferencz József laktanyai ápoló ház nál a csapadék vizek elvezetésére egy kút készítése 200 korona értékben elhatároztatott s elkészítésével a gazd. tanácsos és a városi mérnök megbizatott. Pircsi János napdijas állásában további egy évre meghagyatott. A hivatásos tűzoltók czizmapénze és korpótléka hasonlóan a városi rendőrökéhez, — de nem visszamenőleg — megadatott. A szatmárhegyi vágóhíd helyéül a Kolb Elek földje jelöltetett ki s a telekvá­sárlás ezen ügyben összehívandó rendkivüli közgyűlés után történik meg. Volt még szó arról is, hogy a kis Lippai téglaégetőnél ál­lítják fői a vágóhidat, mi azonban nem mondható a legszerencsésebb gondolatnak, amennyiben idővel ezen hely Ígérkezik arra legalkalmasabbnak, hogy ott nyaralót épít­tessenek. Több vita folyt a város részére beszer­zendő gőzmotor vásárlása iránt. Kelemen Samu ügyvéd a hazai ipar pár­tolását ajánlja, s csak az esetben, —ha ha­zat gyártmány nem találtatnék, járul ahhoz, hogy a gőztnotor a Kann és Heller utján külföldről hozassák. Antal Dániel a gőz­motor beszerezhetósére a pályázat, kihirdeté­sét ajánlja, oly formán, hogy a jutányosabb árt is tekintve, lehetőleg hazai gyártmány vásároltassák. Sopron vármegye törvényhatósági bi­zottságának az amerikai kivándorlás meg- gátlása tárgyában megküldött átiratát köz­gyűlés pártolólag tudomásul veszi s hason- szellemü felirat szerkesztésével jegyzőt meg­bízza. Végül Dr. Láng Péternek orvosi okle­vele, Horvát I. Sándornak gyógyszerészi ok­levele hirdettetett ki s a közgyűlés Báthy Sándor városi számtiszt részére 6 heti sza­badságot engedélyezett. B .... r. Hírek. A király születése napja. Ő Felsége a király születésének 71 ik évfordulók alkal­mából vasárnap e hó 18 án d. e. 9 órakor ünnepélyes istentisztelet lesz a székesegyház­ban, melyen a hivatalos testületek s mindkét tisztikar jelen lesznek. Délben mindkét tiszti étkezőben diszebéd lesz. Adomány. A Jézus-társasági atyák hely­beli rendháza, a szatmári gör. kath. egyház uj templomának építése javára 20 kor. összeget adományozott. Az egyházközség vezetősége ez utón i^ hálás köszönetét fejezi ki a nemes ado­mány iránt. Személyi hír. Némethy János műszaki tanácsost a földművelésügyi miniszter vizépi- tészeti tanulmányútra küldte ki Svéd és Nor­végországba, mint a hol a legkiválóbb viz- védmüvek vannak, s általában e téren a legnagyobb haladás tapasztalható. Segédlelkészek változása. Po\t Adolf Bereg­szászból Munkácsra, Beiter Endre Sugatagról Beregszászba, Horváth György Tisza-Ujlakról Sugatagra helyeztetett át. Kinevezés. Vármegyénk főispánja Ou- lácsy Tibor végzett joghallgatót fizetósnélküli közig, gyakornoknak nevezte ki s szolgálat- tételre a fehérgyarmati szolgabirósághoz osz_ bármit — az eget és földet mozgásba hozom, de a czár engesztelhetetlen . . .“ „Nincs más kérésem“ — viszonzá a fogoly. „S a pénze, ékszerei? Hisz mit sem hozott magával, Tán valahova biztos helyre rejthetném, hol visszatértekor sértetlen meg­találhatja ?“ „Tehát nem tart éltem fogytáig szám­űzetésem ?“ — kérdi megkönnyebbülten Frogére. „Oh nem! csak bátorság, három óv gyorsan elmúlik s aztán . . .“ „Három év egy ártatlan megjegyzésért Istenem ! Istenem ! Frogére sirt s újból jajveszékelt; de a katonák beléptek, körülfogták, szemeit be­kötözték, kocsira emelték — s megindult a menet. Meglehetős sokáig mehetett a kocsi, legalább a fogoly úgy képzelte, miközben újra a legtarkább képek vonultak el lelki szemei előtt. A háromévi száműzetés gondo­lata ólomsulyként nehezült agyára; iparko­dott ugyan közömbös dolgokkal foglalkozni emigy könnyíteni lelkén — de hiába — Si- béria, csak mindig Stbéria állott előtte az ő borzalmaival. Körülbelül egy napi utazás után ismét megállották. Szakasztott úgy, mint előbb bekötözték szemeit, beczipeltók egy nyomo­rult viskóba, asztalhoz ültették s hallgatagon nógatták, hogy az elébe tett tálból éhségét csillapítsa. Egy égő fenyőszilánk ingatag világánál tanulmányozta az idegen arczokat; hideg borzongás futott végig egész testén — min­den oly kísértetiesen csendes; borzadályt keltő némaság, villogó ellenséges tekintetek ejtik rémületbe a szegény színészt. Ismételt ide-oda utazás, meg-megállás, után, mely alkalmakkor az említettem körül­mények folyton megismétlődtek, végre újból megállották. Frogére számítása szerint ez utazás s vele kapcsolatos irtózatos lelki álla­pota legalább már három nap s három éj­szaka tartott — valószínűleg tehát már czól- hoz értek. Most bekötik szemeit, de már nem vezetik, hanem felkapva úgy viszik egy da­rabig, mig végre egy fapadra leteszik. Perczek múlnak, óráknak tetszenek a szánalomra méltó fogolynak ; s kölönös, most nem veszik le szemeiről a köteléket. Körü­lötte halk suttogás, majd erős lépések zaja hallszik; megragadják kezeit, hátra kötik —

Next

/
Thumbnails
Contents