Heti Szemle, 1901. (10. évfolyam, 1-52. szám)
1901-06-12 / 24. szám
X. évfolyam. 24-ik szám. Szatmár, 1901. Junius 12 A HETI SZEMLE. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre--------------------------------6 korona — fillér. Fé lévre — — — — —-------— 3 „ — Ne gyedévre-------— — — — — l 50 „ Tanítóknak és kézmiiiparosoknak egy évre 4 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója : A »PÁZMÁNY-SAJTÓ. —i opstama -aul1 iU'.*Í A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések, stb. a „Pázmány- , sajtó“ czimére küldendők, (Deák-tér 19. szám.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyilttér sora 40 fillér. A lap megjelenik minden szerdán. Emléket Böszörményi Károlynak. Az érdem előtt meg kell hajolnunk. A magyar embernek kiváló tulajdonsága, hogy azokkal szemben, kik a társadalmi tevékenység egyik vagy másik mezején kiváló érdemeket szereztek, mindig lerótta a hála, az elismerés adóját. Közös vonása ez a magyar jellemnek, mely alól, hog/ Szatmárnémeti sz. kir. város közönsége kivonná magát, nem vagyok hajlandó elhinni. Ha széttekintünk az ország különböző helyein, lépten-nyomon van alkalmunk meggyőződni, hogy azokról, akik az ország, a városok, vagy községek szellemi fejlődésének, előhaladásának s anyagi felvirágzásának munkájában vezérszerepet vittek s azt diadalra juttatták, mindig a legnagyobb kegyelettel emlékezett meg az utókor. Szatmár város közönségének is van ilyen kötelessége egy elhunyt jeles fiával szemben. Csak nemrég költözött el közülünk, de már azóta is mulasztást követtek az arra hivatott tényezők, hogy nem indítottak aktiót emlékének megörökítése érdekéken. Böszörményi Károly, városunk volt polgármestere, ez a férfiú, ki több mint félszázadon át nemcsak hasznos polgára, de 23 évig első tisztviselője volt ennek a városnak, s oly tevékenységet fejtett ki érdekeinek előmozdítása körül, hogy Szatmár fellendülésének korszakát az ő nevéhez fogja csatolni a történelem. Hivatását oly magasztosan fogta fel s annak akkora buzgalommal és pártatlan igazságérzettel törekedett megfelelni, hogy már mindjárt pályájának kezdetén meleg rokonszen- vet ébresztett maga iránt a közönség körében, és e rokonszenv férfi- kora delén, aggsága $ napjaiban rajongó szeretetté nőtte; ki magát. Ebből Ítélheti meg az utókor, hogy mekkora tapintattal, mekkora bölcseséggel, a szellemi és lelki erő mily energiájával állotta meg helyét abban a felelőséggel terhes állásban, melybe a polgárság bizalma juttatá. Jellemének legszebb vonása, hogy partikuláris érdekeket soha sem szolgált. Midőn a város ügyéről volt szó, egyéni, rokoni vagy baráti tekinteteknem voltak előtte mérvadók. Oly nemes lélek.lakott keblében, melyhez csak tisztelettel közelíthet a részrehajlatlan kritika. Alkotásai hirdetni fogják minden időnek, hogy nem engedte maga felett tétlenül elröppenni a munka napjait, hogy szellemi és lelki képességének összes erőit latba vetette e város boldogságának előmozdítása végett. Nevéhez fűződik a városháza, a vashid, a honvéd és közös laktanya, a méntelep és a város minden utczáját behálózó műgyalogjárók készítése. Kiváló tulajdonságai s a közjóra irányuló hasznos működése a királyi trónig eljutottak s érdemei elismeréséül 0 felsége előbb kir. tanácsosnak nevezte ki, utóbb pedig aFerencz József-rend lovagkeresztjével díszítette fel. Rójuk le mi is a megboldogulttal szemben a hála adóját, mutassuk meg, hogy nem vagyunk érzéketlenek az ő hasznos tevékenységének méltánylása és elismerése iránt. Örökítsük meg Böszörményi Károly emlékét akár köbeit, akár a festő ecsetje által. Kettős czélt fogunk igy elérni. Bebizonyítjuk, hogy a közjóra irányuló elfogulatlan és hasznos munkásságot honorálni tudja a város közönsége, másrészt követendő példát állítunk az utókornak az elhunyt emlékének fentartása által. Reméll- jük, hogy e szavak nem fognak elhangzani eredmény nélkül, s az illetékes körök minél előbb megteszik a kezdeményező lépéseket, hogy Szatmár ezen jeles fia holta után is elnyerje a város közönségétől érdemeinek méltó jutalmát. Nagy József. TÁRCZA. Boldog Mária Grescencia élete. Kegyes jó püspök atyánk a közelmúlt napokban egy szép könyvet küldött szét szatmári kedves híveinek ajándékul, Hősz Crescenciá bajor apácza élettör ónetót, kit a római szentszék legutóbb a boldogok tiszteletreméltó sorába iktatott. E tanulságos szép könyvből, mely a jó hivek körében valóságos forrongást okozott, írom ki a következő adatokat. A mélyen vallásos bajor nép közt Kauf- beuren városkában, szegény iparos családból született Hősz Anna 1682. okt. 20. Az isteni kegyelem gyermeke már kis korában kitűnt kora érettsége s angyali áhítata által ; mint 6 éves gyermek szent Alajos példájára szűz tisztasági fogadalmat tett, 7 éves korában már első áldozáshoz járult. Munka, öumeg- tagadó szigorúság, a magány szeretető jellemzik hajadon korát. 20 éves volt, mikor atyja ellenzését legyőzve szent hivatással lépett a sz. Ferencz 3. rendi apáczák közé, hol a Mária Crescenciá nevet nyerte. Próbaéve a lélek érzéki részének szenvedések által való megtisztítása volt. Mint sebesen rohanó hegyi patak, zúdultak rá az ellenmondás, a félreértés, megvetés, rágalom, igazságtalan üldözés árjai s — ami ezerszer fájóbb — szerzetes testvérei, elüljárói, sőt szent életű emberek részéről is. Törhetetlen lelke azonban diadallal emelkedett a kísértések fölé s egy év múlva (1704. jun. 18.) az ujoncznő letette a szent fogadalmat, a jelenlevők szivét megrendítve tiszta áhítatának fenségével. Négy évig dúlt még fölötte a kisértések vihara. A gonosz szellem minden eszközét felhasználta, hogy Isten szolgálóleányát megtörje. Kínzó nyugtalanság, rémképek üldözték, megvetették társai, üldözte főnöknője, ellene fordult még gyóntatóatyja is; végre a bold, szűz Mária közbenjárására (kinek bucsujáró helyérepáduaiszent Antal kalauzolta a jámbor apáczát,) Isten kiragadta őt az „érzék sötét éjjeléből“, csodákkal tanúskodott mellette, úgy hogy a tartományi főnök maga kénytelen volt beismerni: Crescenciá igazi jámbor nő, az Isten van vele, az vezérli őt 1 16.évig kapusnő, 4 évig ujonczmesternő, élete 3 utolsó évében pedig fönöknö volt Cres- cenciaa kaufbeureni zárdában,melynek „második alapitó“-ja lön, szigorú fegyelem, a világiaktól visszavonulás, benső testvéri szeretet s egyetértés által, az anyagiakról még csoda által is gondoskodva, a lelkiekben lebilincselő példával elüljárva, a legnagyobb virágzásra emelő a zárdát s rendkívüli tekintélyt szerzett azon korban, mikor a társadalom magasabb köreiben már meglazult a vallásosság, elTényleg csak INGEIK JÓZSEF szabó-üzletében szerezhetjük be hazai gyártmányú gyapjú-szövetből csinosan kiállított, legjobb szabású tavaszi felöltőinket és öltönyeinket, hol papi öltönyök és reverendák a legszebb kivitelben készülnek. — Készít sikkes szabású mindennemű egyenruhákat, raktáron tart mindennemű egyenruházati czikkeket. Szatmár, Deáktér, Városház épület.
