Heti Szemle, 1901. (10. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-29 / 22. szám

X. évfolyam. 32-ik szám. Szatmár, 1901. május ;aft8 HETI SZEMLE. POLITIKAI ÉS1 TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre---------------------------------6 korona — fillér. Fé lévre-----------—-----------------3 „ — Ne gyedévre — — — —-------— l 50 » Tanítók nak és kézmüiparosoknak egy évre 4 korona. Egyes szám ára 20 fillér.- Uj emberbaráti intézmény. Nem régen egy kiváló egye­temi tanár oda fordult növendékei­hez s igy szólt: „Mi kutatunk, bú­várkodunk, de higyjék meg, egy szemernyi szeretet többet ér a tár­sadalomban, mint ezer felfedezés.“ Valóban Schwarz, Guttenberg, Ga­lilei, Wolt, Stephenson lángeszének productumai kiemelték a régi tudo­mányos világot sarkaiból, nagyszerű perspectivát nyitottak a szellem előtt, magukban rejtik a haladás ezer ru­góit, de nem hozták közelebb a sziveket, nem enyhítették a nyomort, nem szárították fel a könyeket, sőt még jobban elválasztották az egyéneket egymástól, s kiélesitették az ellentéteket. A mai művelt tár­sadalomban egy tündéri fényben ra­gyogó főváros utczáján történt, hogy valamelyik sebesen robogó kocsi egy gyermeket elgázolt, — a pincze lakásból előrohanó anya már csak a kihűlő tetemre borulhatott s midőn forró anyai csókjával elhalmaztaa kis halottat, igy szólt: szegénykém, jól jártál, legalább nem fogsz többé éhezni. íme, egy ilyen példa szomorú világot vet- a mai társadalmi hely­zetre. Pedig ennek nem volna sza­bad megtörténnie. Szegények mindig lesznek közöttünk, de a nyomort száműzni kellene a földről. Hanem a mai társadalom közszervezésében még távol áll a keresztény szellemtől, Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója: A »PÁZMÁNY-SAJTÓ. “ inkább az önzés uralkodik benne. A tőke birtokosa, a börze embere csak a perczentet nézi az egyénben, melyet részére hozhat, a dúsgazdag gyáros kihasználja a munkást s mi­dőn ez már hasznavehetetlenné vá­lik, irgalmatlanul sorsára bízza. Le­het ugyan, • mint egy jeles író mondja, hogy a tőke irgalmatlan uralma végső küzdelme az önzés­nek a felebaráti szeretet ellen. Mi óhajtjuk hinni,’- hogy a jövő- ben az ember az emberben Isten képmását, testvérét fogja látni, a ki ellen nem kell küzdenie, hanem aki­vel karöltve munkálkodva magasz­tos czéljait hamarabb érheti el; sze­retjük hinni, hogy a keresztény val­lás fenséges elvei midig jobban és jobban fognak érvényesülni a gyakorlatban. S épen azért öröm­mel üdvözlünk minden olyan moz­galmat, intézményt, társaságot, mely a szeretetek a humanismust Írja zászlójára; bárki alapította, bárki vezeti, talán 'öntudatlanul is a mf czélunkat szolgálja Az isteni Mes­tertől indult ki a pogány világ előtt ismeretlen jelszó: „Szeressétek egy­mást“ s a társadalomban érvényre emelkedett szeretet vezeti majd az emberiséget vissza hozzá, mert az ember ellenállhat a világosságnak, ellenállhat a hatalomnak, ellen­állhat a nagyságnak, de a jóságnak, a szeretetnek nem állhat ellen. \rá- rosunkban egy uj humánus intéz­A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések, stb. a „Pázmány- sajtó“ czimére küldendők, (Deák-tér 19. szám.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyilttér sora 4tf fillér. A lap megjelenik minden sxerd&n. meny alakult meg, a mentő egye­sület, elvünkből kifolyólag ezt is örömmel támogatjuk. Az építkezés­nél, fürdőzés közben, a nagy közle­kedés,alovak tnegbokrosodása miatt, hirtelen fellépő betegség következ­tében, hányszor érheti az embert otthonától távol szerencsétlenség. Ma ezt, holnap azt, holnapután talán engem. Szétroncsolt fejjel, meg­pattant véredénynyel, eltört lábbal ott fekszel valamelyik utczaköveze- zeten, az emberek egy része közö­nyösen megy el melletted, kevesen megállanak egy pár pillanatig, hogy lássák, mi történt. Akad egy-kettő, a ki segíteni szeretne rajtad, de nem tudja miként. Minden perez növeli határtalan kínjaidat, minden perez előhírnöke lehet a körületted ólál­kodó halálnak; a nehezen előkap­ható rendőr sokszor már csak hul­lát szállít haza. Mily szerencse, ha mentők vannak valamelyik város­ban. Ezek megadják az első segélyt, szakávatotíán befcötik'sebeidet, eny­hítik fájdalmadat s a megsegített életerő, az egészen el nem gyötört szervezet megbirkózik a halállal, mely ellenkező esetben talán győze­delmeskedett volna fetette. Akadna-e ember, ki felesleges filléreiből ne ’juttatna ily humánus, ily szükséges intézmény czéljaira? S ennek az egyesületnek egy nagy czélja van. Mentőkocsit óhajt venni, hogy nemes feladatát annál TÁRCZA. & Thorissa titka. 1813 augusztus. Irta : Bakkay Kálmán. Május hónap van. A tavasz fölkelő napja s nyiladozó virágai a szabadba csalo­gatják a tél dermesztő hidegétől a szoba négy fala közé zárkózott embereket, hogy leiköket az anyagi világ is uj erőre, nagyobb életkedvre és kitartó munkásságra sarkalja. Hiába! Emberek vagyunk. Érzékeink alá eső dolgok nem hagynak bennünket érin­tetlenül s csak növelik a soha semmi kö­rülmények között sem változható valódi igaz­ság, jóság és szépség értékét. Szatmár városának ez évben a tavasz örömeiből kettős osztályrész jutott. Nemcsak a természet anyagi szépsége köti le figyel­mét, de a szellemi erő művészete is a szo­kottnál magasabb régiókba emeli, midőn abban a szerencsés helyzetben lehetett, hogy Zichy Géza gróf által rendezett jótókonyczélu hangversenyen résztve;t s csodálta a félkezü világhirü művész páratlan alkotásait. Messze vidékről sereglettek össze az emberek, hogy osztályrészüket kivegyék e magasabb szel­lemi élvezetből. Zichy Géza gróf egyénisége s minden tekintetben páratlan jelleme mindenkit le­bilincsel, a kinek csak alkalma és szerencséje volt vele találkozhatni. Szereljük a nagy embereket s természetünk eltörölhetlen tör­vénye parancsolja, hogy meghajoljunk előt­tük. Gyermekekké leszünk jelenlétükben s ilyenkor, hogy csodálatunk és hálánk adó­ját csak némikópen is leróhassuk, igyek­szünk emlékképen megtartani minden leg­kisebb igét, a mely ajkaikról elhangzott. E sorok írója is e gyermeki érzelmekről akar szerény tanúságot tenni, midőn a Kegyelmes Úr kegyes engedélyéből és Püspök Úr O- méltósága egyenes óhajára és felszólítására egy, az ősi Szimay-család történetére vonat­kozó s a püspöki patriarchális ebéd alkalmá­val a gróf ajkairól hallott rejtélyes kis tör­ténetet, hoz a nagyközönség tudomására. 1813-ban történt augusztus közepe tá­ján. A kies Thorissa várkastélyban, Sáros megyében, laktak a Szirmay grófok. Közeli rokonságban van e család Zichy Géza gróffal, a kinek nagyanyja Szirmay llanni grófnő szintén e kastélyban nevelkedett s felesége volt Sztáray Vincze grófnak, anyai részről Zichy Géza gróf nagyapjának. Ugyanitt ne­velkedett Szirmay Sándor gróf is, a ki nevelő atyja volt Szirmay Sztáray Alexandrának, a volt berlini nagykövet, Széchenyi Imre gróf Tényleg csak INGLIK JÓZSEF szabó-üzletében szerezhetjük be hazai gyártmányú gyapjú-szövetből csinosan kiállított, legjobb szabású tavaszi felöltőinket és öltönyeinket, hol papi öltönyök és reverendák a legszebb kivi­telben készülnek. — Készít sikkes szabású mindennemű egyenruhákat, raktáron tart mindennemű egyenruházati czikkeket. Szatmár, Deáktér, Városház épület.

Next

/
Thumbnails
Contents