Heti Szemle, 1901. (10. évfolyam, 1-52. szám)
1901-05-29 / 22. szám
X. évfolyam. 32-ik szám. Szatmár, 1901. május ;aft8 HETI SZEMLE. POLITIKAI ÉS1 TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre---------------------------------6 korona — fillér. Fé lévre-----------—-----------------3 „ — Ne gyedévre — — — —-------— l 50 » Tanítók nak és kézmüiparosoknak egy évre 4 korona. Egyes szám ára 20 fillér.- Uj emberbaráti intézmény. Nem régen egy kiváló egyetemi tanár oda fordult növendékeihez s igy szólt: „Mi kutatunk, búvárkodunk, de higyjék meg, egy szemernyi szeretet többet ér a társadalomban, mint ezer felfedezés.“ Valóban Schwarz, Guttenberg, Galilei, Wolt, Stephenson lángeszének productumai kiemelték a régi tudományos világot sarkaiból, nagyszerű perspectivát nyitottak a szellem előtt, magukban rejtik a haladás ezer rugóit, de nem hozták közelebb a sziveket, nem enyhítették a nyomort, nem szárították fel a könyeket, sőt még jobban elválasztották az egyéneket egymástól, s kiélesitették az ellentéteket. A mai művelt társadalomban egy tündéri fényben ragyogó főváros utczáján történt, hogy valamelyik sebesen robogó kocsi egy gyermeket elgázolt, — a pincze lakásból előrohanó anya már csak a kihűlő tetemre borulhatott s midőn forró anyai csókjával elhalmaztaa kis halottat, igy szólt: szegénykém, jól jártál, legalább nem fogsz többé éhezni. íme, egy ilyen példa szomorú világot vet- a mai társadalmi helyzetre. Pedig ennek nem volna szabad megtörténnie. Szegények mindig lesznek közöttünk, de a nyomort száműzni kellene a földről. Hanem a mai társadalom közszervezésében még távol áll a keresztény szellemtől, Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója: A »PÁZMÁNY-SAJTÓ. “ inkább az önzés uralkodik benne. A tőke birtokosa, a börze embere csak a perczentet nézi az egyénben, melyet részére hozhat, a dúsgazdag gyáros kihasználja a munkást s midőn ez már hasznavehetetlenné válik, irgalmatlanul sorsára bízza. Lehet ugyan, • mint egy jeles író mondja, hogy a tőke irgalmatlan uralma végső küzdelme az önzésnek a felebaráti szeretet ellen. Mi óhajtjuk hinni,’- hogy a jövő- ben az ember az emberben Isten képmását, testvérét fogja látni, a ki ellen nem kell küzdenie, hanem akivel karöltve munkálkodva magasztos czéljait hamarabb érheti el; szeretjük hinni, hogy a keresztény vallás fenséges elvei midig jobban és jobban fognak érvényesülni a gyakorlatban. S épen azért örömmel üdvözlünk minden olyan mozgalmat, intézményt, társaságot, mely a szeretetek a humanismust Írja zászlójára; bárki alapította, bárki vezeti, talán 'öntudatlanul is a mf czélunkat szolgálja Az isteni Mestertől indult ki a pogány világ előtt ismeretlen jelszó: „Szeressétek egymást“ s a társadalomban érvényre emelkedett szeretet vezeti majd az emberiséget vissza hozzá, mert az ember ellenállhat a világosságnak, ellenállhat a hatalomnak, ellenállhat a nagyságnak, de a jóságnak, a szeretetnek nem állhat ellen. \rá- rosunkban egy uj humánus intézA szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések, stb. a „Pázmány- sajtó“ czimére küldendők, (Deák-tér 19. szám.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyilttér sora 4tf fillér. A lap megjelenik minden sxerd&n. meny alakult meg, a mentő egyesület, elvünkből kifolyólag ezt is örömmel támogatjuk. Az építkezésnél, fürdőzés közben, a nagy közlekedés,alovak tnegbokrosodása miatt, hirtelen fellépő betegség következtében, hányszor érheti az embert otthonától távol szerencsétlenség. Ma ezt, holnap azt, holnapután talán engem. Szétroncsolt fejjel, megpattant véredénynyel, eltört lábbal ott fekszel valamelyik utczaköveze- zeten, az emberek egy része közönyösen megy el melletted, kevesen megállanak egy pár pillanatig, hogy lássák, mi történt. Akad egy-kettő, a ki segíteni szeretne rajtad, de nem tudja miként. Minden perez növeli határtalan kínjaidat, minden perez előhírnöke lehet a körületted ólálkodó halálnak; a nehezen előkapható rendőr sokszor már csak hullát szállít haza. Mily szerencse, ha mentők vannak valamelyik városban. Ezek megadják az első segélyt, szakávatotíán befcötik'sebeidet, enyhítik fájdalmadat s a megsegített életerő, az egészen el nem gyötört szervezet megbirkózik a halállal, mely ellenkező esetben talán győzedelmeskedett volna fetette. Akadna-e ember, ki felesleges filléreiből ne ’juttatna ily humánus, ily szükséges intézmény czéljaira? S ennek az egyesületnek egy nagy czélja van. Mentőkocsit óhajt venni, hogy nemes feladatát annál TÁRCZA. & Thorissa titka. 1813 augusztus. Irta : Bakkay Kálmán. Május hónap van. A tavasz fölkelő napja s nyiladozó virágai a szabadba csalogatják a tél dermesztő hidegétől a szoba négy fala közé zárkózott embereket, hogy leiköket az anyagi világ is uj erőre, nagyobb életkedvre és kitartó munkásságra sarkalja. Hiába! Emberek vagyunk. Érzékeink alá eső dolgok nem hagynak bennünket érintetlenül s csak növelik a soha semmi körülmények között sem változható valódi igazság, jóság és szépség értékét. Szatmár városának ez évben a tavasz örömeiből kettős osztályrész jutott. Nemcsak a természet anyagi szépsége köti le figyelmét, de a szellemi erő művészete is a szokottnál magasabb régiókba emeli, midőn abban a szerencsés helyzetben lehetett, hogy Zichy Géza gróf által rendezett jótókonyczélu hangversenyen résztve;t s csodálta a félkezü világhirü művész páratlan alkotásait. Messze vidékről sereglettek össze az emberek, hogy osztályrészüket kivegyék e magasabb szellemi élvezetből. Zichy Géza gróf egyénisége s minden tekintetben páratlan jelleme mindenkit lebilincsel, a kinek csak alkalma és szerencséje volt vele találkozhatni. Szereljük a nagy embereket s természetünk eltörölhetlen törvénye parancsolja, hogy meghajoljunk előttük. Gyermekekké leszünk jelenlétükben s ilyenkor, hogy csodálatunk és hálánk adóját csak némikópen is leróhassuk, igyekszünk emlékképen megtartani minden legkisebb igét, a mely ajkaikról elhangzott. E sorok írója is e gyermeki érzelmekről akar szerény tanúságot tenni, midőn a Kegyelmes Úr kegyes engedélyéből és Püspök Úr O- méltósága egyenes óhajára és felszólítására egy, az ősi Szimay-család történetére vonatkozó s a püspöki patriarchális ebéd alkalmával a gróf ajkairól hallott rejtélyes kis történetet, hoz a nagyközönség tudomására. 1813-ban történt augusztus közepe táján. A kies Thorissa várkastélyban, Sáros megyében, laktak a Szirmay grófok. Közeli rokonságban van e család Zichy Géza gróffal, a kinek nagyanyja Szirmay llanni grófnő szintén e kastélyban nevelkedett s felesége volt Sztáray Vincze grófnak, anyai részről Zichy Géza gróf nagyapjának. Ugyanitt nevelkedett Szirmay Sándor gróf is, a ki nevelő atyja volt Szirmay Sztáray Alexandrának, a volt berlini nagykövet, Széchenyi Imre gróf Tényleg csak INGLIK JÓZSEF szabó-üzletében szerezhetjük be hazai gyártmányú gyapjú-szövetből csinosan kiállított, legjobb szabású tavaszi felöltőinket és öltönyeinket, hol papi öltönyök és reverendák a legszebb kivitelben készülnek. — Készít sikkes szabású mindennemű egyenruhákat, raktáron tart mindennemű egyenruházati czikkeket. Szatmár, Deáktér, Városház épület.
