Heti Szemle, 1901. (10. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-15 / 20. szám

3 _________ _ ___„HE ve i. Az épület faanyagának szállítását eddig is egy helybeli fakereskedőcég eszközli. Ezt az Írásbeli jelentést elnök fel is olvastatta, mielőtt a gyűlés a polgármesteri jelentést tudomásul vette volna. A közkórházi bizottság előterjesztésére és a közigazgatási bizottság ajánlatára el­határozta a közgyűlés, hogy a helybeli köz­kórháznál az apáczák és ápolók által nem végezhető dolgok elvégzésére egy nőcselédet fogad fel havi 16—18 korona fizetésért. A szolgálati összeget nem a városi pénztár, ha­nem a közkórház pénztára fogja fedezni. Bradács Kálmánt, ki, a székesfőváros polgármesterének' átirata szerint, a honpolgári esküt előtte letette, a törvényhatóság negy­ven korona dij lefizetése mellett a város községi kötelékébe felvette. A városi közkórház pénztárának meg­vizsgálása alkalmával a bizottság mindent rendben talált. Makay Sándor rendőrtisztet az ellene megindított fegyelmi vizsgálat alapján a pol­gármester dorgálásra Ítélte. Ezen Ítéletet a köz­gyűlés tudomásul vette. Az 1887—1890 évi közpénztári száma­dások mellékleteit — mert azokat a szabály­zat értelmében csak tiz évig kell megőrizni, — megsemmisiteni rendelte a közgyűlés. Az erdei termékek termelésének befeje­zéséről és számbavételéről beterjesztett elő­terjesztéshez a közgyűlés hozzájárult. A házi pénztár és függelékét képező alapok 1900-ik évi számadásait, valamint az árvapénztár 1900. évi számadásait és mérle­gét Novák főszámvevő referálása után elfo­gadták s a felmentvényt megadták. A közkór­ház 1901. évi számadására és az 1902. évi költségvetésére vonatkozó tanácsi javaslatok elfogadtattak azzal, hogy az ápolási nap költsége 1 kor. 40 fillérben lesz megállapítva. Hatvani Péter és neje az iránt keresték meg a közgyűlést, hogy a városi ovoda-egye- sület által a város kezelésére bízott 4000 k. nyugdíj alapot, melynek kamatait ők élvezik s élvezni fogják nyugdíjaztatásuk után is, köl- csönképpen adja ki nekik a város, oly felté­tellel, hogy azt 800 koronás évi részletekben fogják visszafizetni. Tisztifőügyész javasolja az alapítvány kikölcsönzését, mert annak fedezését biztosítva látja a kérelmezők vagyo­nában, mely becslés szerint 12182 koronát ér meg. Cholnoki bizottsági tag kérdi: közva­gyont képez-e az alapítvány vagy nem? Ha közvagyon, akkor annak kikölcsönzésébe csak a törvényes, háromszori fedezet mellett egyezik bele. Szavazás alá kerülvén a dolog, 28 igennel 27 nem ellenében megadták a kórt összeg kiadását. Wallon Ede hegyközségi elnök által beterjesztett 1900. évi számadás elfogadtatott. A hegyközségi rendtartásba uj, módosító szakaszok vétettek fel. így a 11. szakasz oly kóppen módosittatik, hogy a választmányba 20 tagot választanak be 40 helyett. Azon választmányi tag, ki három ülésen meg nem jelent, elveszti tagsági jogát. A szőlőbetegsógek elleni védekezésre a hernyóirtásokra a hegyközség választmánya ügyel fel. A ki a védekezést elhanyagolja annak terhére a hegybíró fogja a védekezés j munkálatokat végrehajtatni. A hegybíró fize­tését évről-óvre a választmány állapítja meg, mely azonban 600 írtnál magasabb nem leht. Hat havi felmondás mellett a hegybíró elbocsát­ható. A hegyőrök a választmány által fogad­tatnak s osztatnak be az egyes területekre. A hegyen a kutyák Dónáth naptól kötve TI SZEMLE“ (20-ik szám.) tartandók. A módositásökhoz a közgyűlés hozzájárult. Ezek után bejelentette elnöklő főjegyző a közgyűlésnek, hogy az árvaszóki ügyke­zelésre vonatkozó módosítások folyamatban vannak s azok legközelebb a közgyűlés elé kerülnek. Ezt azért tartja szükséges bejelen­teni, mert a közgyűlés korábban úgy hatá­rozott, hogy e módosításokról a májusi köz­gyűlésen tegyen a tanács javaslatot. A városi szálloda építésére kijelölt alap­ból más czélra lett felhasználva 86 ezer ko­rona, miért is a közgyűlés különböző alapo­kat jelölt ki, melyből az elköltött összeg kölcsönvehető. A Deák-téri piacz rendezésére vonat­kozólag a gazd. szakbizottság s a tanács ja­vasolja, hogy a piaczot régi helyén továbbra is hagyja meg a törvényhatóság, azon mó­dosítással, hogy azon árucikkek elhelyezé­sére, melyek a Deák-téren el nem férnek, a Széchenyi-utcza két oldalát jelölje ki ; de ide csak csak azon árukat lehet elhelyezni, melyek nagyobb helyet nem foglalnak el és fuvarozással nem járnak. A búza, fenyődézsa, nyirágseprü, faka­nál, kasza és kapanyól árulása az Arpád- utczára, a káposztaárulás, ócska tárgyak eladása a Batlhyány-utczára helyeztessék át. A Deák-tér és a piaczul kijelölt helyek tég­latörmelékkel töltessék fel. Kovács Leo bi­zottsági tagnak a Deák-tér parkírozása iránt beadott indítványát pedig, mivel az a piacz rendezéssel összefüggésben van, mellőzze és térjen fölötte napirendre. A javaslathoz, meg az indítványhoz, többen szóllottak hozzá. Itt szélesedett ki a vita, mely IV2 óráig tartotta izgatottságban a kedélyeket. A németi részi bizottsági tagok a mellett érveltek, hogy né­metinek is juttassanak valamit, mely nem édes testvére, de mostoha gyermeke a szat­mári résznek. Kelemen a piacz középső ré­szének parkírozását nem ellenzi, de a költ­séges parkírozáshoz, mivel a Kossuth-kert parkírozása 160000 koronát emésztett fel, hozzá nem járul, mert ehhez a városnak nincs meg az anyagi ereje. A parkírozást, a csatornázástól eltekintve, a jövő század re­gényének tartja. Cholnoki szerint a parkíro­zás válságos helyzetbe sodorná a várost. Losonczy luxusnak tartja s a napirendről való levételt ajánlja. Uray Gr. és Páskuj Imre szerint az ipar és kereskedelem szen­vedne a parkírozás által, márpedig a város rohamos fejlődését az ipar és kereskedelem mozdította elő. Páskuj azt javasolja, hogy Németi is ki legyen elégítve, engedjük meg, hogy a régi szombati kis vásár ott tartassák meg. Szavazzunk, szavazzunk ! — hangzott minden oldalon. A nagy zajba élesen vegyült az elnöki csengő hangja. Mikor az elnök felteszi a kérdést, a mi fölött a szavazás lesz, a képviselők nagy része nem volt tisz­tában a feltett kérdéssel. — Ezalatt Kovács Leo visszavonja indítványát s 36 igennel 16 ellenében a tanács javaslatát elfogadták. A szatmári határrósz tagositási érde­keltségnek 10000 korona előleget utaltak ki a felmerülő költségek fedezésére. A cs. és kir. 15. huszárezred elhelye­zésére szükséges laktanya és mellékhelyisé­gek általános és részletes terveinek elkészí­téséért Dittler Ferencz építésznek 1000 kor. tiszteletdijat szavaztak meg. A tüzér ütegosztály részére szükséges területeket, a nyitott lovaglótért és jártató iskolát a város megszerzi s azt holdankint 100, illetve 50 korona évi haszonbér mellett átengedi. Erről a kassai 6. sz. hadtestparancs­nokságot értesítik. A városi mérnöki hiva­talhoz Vargha János oki. kőmivest aug. 1-ig havi 170 kor. fizetés mellett felfogadták, hogy a mérnöki hivatal a nagyszabású építkezé­seknél a szükséges felügyeletet gyakorolhassa. Jakab Antal hivatalszolgát 272 korona nyugdíjjal máj. 1 tői nyugdíjazta a törvény­hatóság. Oláh András kórházi gondnokot pedig, — mivel a kezelő személyzethez tar­tozik, a tiszti nyugdíjintézetbe felvette. Pinczés István fizetéses tűzoltót, ki a tűzoltói teendők végzésére kora és nagyfokú elhízása miatt képtelenné vált, szolgai állásra alkalmazzák. Pécs város átiratát az 1899. VI. t. c. bizonytalan időre való érvényben tartása iránt pártolólag tudomásul vették. Pozsony sz. kir. város átiratát az összefórhetlenségi törvény revíziója iránt mellőzik, mert, a feli­rat küldésének nem látja szükségét a tör­vényhatóság, mivel az országgyűlés most foglalkozik a revízióval. Hármán Mihály polgármesternek 6 heti, Jókey Károlynak 6 heti, Horváth Ágoston­nak 1 havi, Fürszt Viktornak egy havi sza­badságot engedélyezett a közgyűlés. Vármegyei közgyűlés. A f. hó 14 én tartott rendes tavaszi köz­gyűlés a bizottsági tagok szokatlan nagy szá­mát vonzotta a vármegye székhelyére, Nagy- Károlyba. Adó, utadóemelésről volt szó, s a magyar ember adót pláne nem szívesen fizet. — Körülbelül 300 ra tehető az összegyűlt bi­zottsági tagok száma. A vármegye szine-javát láttuk képviselve. — Dél felé járt már az idő, midőn az elnöklő főispán megnyitotta a köz­gyűlést s örömét fejezte ki a bizottsági tagok nagy érdeklődése felett. Kezdődött a tárgysorozat. Egy kis eszme­cserére adott okot, midőn Luby Géza megin­terpellálta az alispánt, van-e tudomása róla, hogy a csenged főszolgabíró Budapesten, a miniszternél járt, s Mező-Csenger részére járás- bíróságot, dohánybeváltó hivatalt és csendőrsé­get kérelmező küldöttségnek költségei czimén községenkint 60 koronát rótt ki. Szokatlannak találja, hogy épen a választások előtt kérelmez­nek csendőrséget. Egyben felemlíti, hogy mi­dőn a küldöttség Budapesten járt, a kerület országgyűlési képviselője sehol nem volt talál­ható. — Az alispán szokott szónoki ügyességé­vel válaszolt; a főszolgabíró eljárását túlbuzgó­ságnak minősítve. Melyet az interpellált tudo­másul vett, miután szerinte az alispán válasza a főszolgabíró eljárását helytelenítette. — Majd Domahidy képviselő személyes kérdésben emelt szót. Ezután ismét Luby Géza közig, bizotts. tag megteszi indítványát Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök arczképének megfestetése tárgyá­ban. Hosszabb beszédben méltatja Batthyány nagyságát. A magyar szabadságharcz és meg­újulás 4 nagy alakját említi Széchenyit, Kossuthot, Batthyányi és Deákot, mint akik iránt a nemzet — a függetlenségi eszmék híveit kivéve — nem viseltetnek elég hálával. A vármegye szék­házának nagy terme csak Batthyány képét nél­külözi s épen azért kéri a közgyűlést, fogadja el az indítványt. — Az alispán néhány helyre­igazító szava után — mintha csak a független­ségi párt méltányolná a nemzet nemzeti nagyjait, a közgyűlés nagy lelkesedéssel magáévá teszi az indítványt, melyet a főispán, mint elnök, határozatiig kimond. Következett a közgyűlés legfontosabb tár­gya, az 1901. és 1902. évi közúti költségelő­irányzat és ezzel kapcsolatosan közlekedési czélokra 3% pótadó kivetése. Sokat köszönhet az alispánnak már eddig is a vármegye, de ha ezen nagy lélekzetü tervét tényleg megvalósítja, úgy nagy alkotásával valóban hálára kötelezi le a vármegyét. Nem kövesebbről van ugyanis szó, mint­hogy a vármegye legszükségesehb törvényható­sági utjai egy csapásra kiépülnének. Igaz, hogy a költségek az 50 évre lekötött 13% útadó foly­tán körülbelül 2 millió koronára rúgnának, de erre okvetetlenül szükség van, ha ut miseriáinkon

Next

/
Thumbnails
Contents