Heti Szemle, 1901. (10. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-24 / 17. szám

„HETI S Z E M L E“ (17-ik szám.)

a földre, akkor kívül esett volna a lovak teste a villamos áramon és így az érintés miatt nem lakolhattak volna élőtökkel. Ha a felső vezeték összes villamos mennyiségét nem szállította volna a földbe a leérő drót, akkor igaz a lovak teste is szállított volna egy kis mennyiséget, de ez nem okozott volna halálos ütést.

Mint halljuk, a szegény embert már kárpótolták a veszteségért, de mivel kárpótolták volna a veszteséget, ha emberélet is esett volna áldozatul, a mi nagyon könnyen megtörténhetett volna?

Már régen akartunk erről a tárgyról Írni, hogy óvatosságra intsük a közönséget a villamos vasút drótjával szemben, most azonban egészen aktuálissá lett ez a kérdés. Mindig bizonyos félelemmel kell annak a villamos vasútnak drótja alatt elhaladni, mert erős menykő van benne és ha ránk talál szakadni, akkor csak egy lépésre vsn tőlünk a halál.

Ez a nálunk történt szerencsétlenség, — mely a villamos szerelők gondatlanságából és tudatlanságából származott — a legritkább esetek közé tartozik. A legtöbb szerencsétlenség azáltal szokott történni, hogy a felsővezetők valami oknál fogva leszakad és embernek, állatnak a nyakába hull.

Mint ezekből meggyőződhetünk, a drótok menyköve ellen is villámhárítót kell alkalmaznunk, csakhogy ennek a villámhárítónak egészen másnak kell lenni. Itt valóban országos intézkedésre van szükség, melyet a legszigorúbban kell a hatóságoknak ellenőrizni. Oly intézkedést kell foganatosítani, melynél fogva lehetetlenné váljék az, hogy az esetleg elszakadt drót a járó kelő emberre, állatra essék. Az a vezető drót nagyon sok oknál fogva elszakadhat, hiszen idővel úgy is nagyon merev szerkezetet nyer, gondoskodni kell tehát róla, hogy az elszakadt drót a levegőben maradjon függve és ne tehessen kárt sem emberben, sem állatban. Elviselhetetlen ugyanis az a gondolat, hogy a drótok menyköve gyilkoljon halomra embert és állatot.

F.

Hírek.

A kardinálisok kolleginma. Mint előbbi számunkban említettük, ő szentsége XIII. Leó pápa a kardinálisok sz. kollégiumába a

tálókkal, a templom pedig csak gyéren telik meg.

Mari. Úgy van, sajnos. Mindenki úgy veszi hasznát Isten kegyelmének, amint becsüli és őszinte elszánt akarattal saját javára él vele.

Józsi. Azonban mások rósz példája ne tartson minket vissza a jótól. Inkább tanuljanak mások tőlünk jót, hogyan lehet és kell Szűz Máriát mindig jobban szeretni.

Mari. Helyes, nagyon helyes, Józsi.

Józsi. A májusi ájtatosságot pedig ajánljuk fel magunkért és édes szülőinkért. És imádkozzunk egymásért is.

Mari: De egész magunkat is ajánljuk mindennap testestül lelkestül Szűz Mária oltalmába és Isten szolgálatára. Akkor bízvást remélhetjük, hogy ezen májusi áhitat sok áldást hoz majd reánk és igazán javunkra fog válni.

Józsi. Úgy engedje a jó Isten, kedves nővérem.

f. hó 15 ón tartott consisioriumban 12 uj tagot nevezett ki. A folyó év elején életben voltak 55 en, e szerint jelenleg 67 tagot számlál a sz. collegium. Mivel pedig a megszabott szám 70, még 3 hiányzik a teljes számból. Ő szentsége 22 évi uralkodása alatt ez utóbbi kinevezést is beleszámítva 140 kardinálist nevezett, az elhaltak száma 137.

FŐnti náSZ. Említést tettünk lapnnk múlt számában gróf Schönborn Frigyes Károly esküvőjéről, mely Rómában e hó 15 ón történt. Az osketést Vanutelli bíboros végezte. A munkácsi római katholikus templomban az esküvő napján hálaadó istentisztelet volt, melyet Forgách János prépost plébános végzett. Délben 150 teritékü lakodalmi ebéd volt, sok szép felköszőntőben éltette Munkács közönsége az ifjú párt.

Kitüntetett ezredes, ő felsége Nesztor Emil ezredesnek, az ungvári gyalogezred parancsnokának a vaskorona rendet adományozta.

A káptalan jótékonysága. A szókeskáp tálán tagjai a kanonokok intellátiója alkalmából 600 (hatszáz) koronát tettek le a püspök ur Ő méltóságának kezeihez, hogy azt valamely tetszés szerint választolt egyházmegyei jótékony czélra fordíthassa.

Előléptetett igazgatók. A vall. és közokt miniszter Kerekes Sándor nagyszőllősi pol- gáriiskolai és Zoltáni Károly halmii felsőbb népiskolai igazgatókat magasabb fizetési osztályba léptette elő, egyúttal részökre négyszáz kor. igazgatói tiszteletdijat utalványozott.

Dj szolgabiró. Hessenstein Aladár gróf a halmit kerületi szolgabirói állásról lemondván, helyette Bagotai Károlyt választotta meg a megyei közgyűlés.

A honvédség köréből. Turek Antal őrnagy, hadbiztos Kassáról a múlt héten városunkban időzött, s nr összes élelmezési és kezelési hivatalokat, valamint a pénztári bizottságokat behatóan megvizsgálta. — Kulcsár Károly honvéd főhadnagy hasonló minőségben Kassára kelyeztetett át. Ilosvag Bertalan honvéd kezelő őrmesterKassáról és Langer Adolf városunkból kölcsönösen áthelyeztettek.

Kinevezés. A pénzügyminiszter Oálffy Pál nagybányai bányakapitánysági bányabiztost főbányabiztosnak,Pih/i£Györgybánya- segédtisztet bányatisztnek nevezte ki.

Hymen. Szegbe Bálint, Ugocsa vármegye főpónztárosa a múlt szombaton esküdött örök hűséget özv. Ferge Józsefnó úrnő leányának, Málika kisasszonynak Nagy-Szőllősön. — Holley Jenő posta- és távirótiszt jegyet váltott Körösi Károly báuyaigazgató leányával, Mariska kisasszonynyal B’első-Bányán. — Eiszdorfer Károly avasfelsőfalusi gyógyszerész jegyet váltott Szőnyi Ferencz kereskedő leányával, Szőnyi Ilona állami iskolai tanítónővel. — Bodó József honvéd tizedes vasárnap tartotta esküvőjét Erdélyi Juliánnával.

Hivatalvizsgálat. A főispán a múlt hót folyamán a nagy-bányai és somkuti szolgabirói hivatalokat, valamint Nagy- és Felső- Bánya városok ügykezelését megvizsgálta.

Kinevezés. Bugyi Gyula nyug városi számtisztet, az „Adriai Biztosit^ Társulat“ igazgatósága Szatmár város és Szatmár megye területére felügyelőnek nevezte ki.

Gyászhir. özv. turczi Papp Ferdinándnó- szül. Somlyai Zsanet e hó 18-án életének 61-ik évében elhunyt. Földi maradványait e hó 20-án helyezték örök nyugalomra. — Ko• moróczy Ödön, az Ecsedi-láp lecsapoló társulat hivatalnoka e hó 17-ón életének 58-ik évében szivszólhüdés következtében Nagy- Károlyban elhunyt. —- Mózer Irén munkáé i állami polgári leányiskolái tanítónő e hó

17 én rövid szenvedés utáu elhunyt. Az egész város közönsége osztatlan részvéttel kiséri a mindenki által tisztelt tanítónő halálát.

Buzaszentelést tart a rk. egyház sz. Márk evangélista napján (April 25.), mely alkalommal, ha az időjárás kedvez, a szatmári székesegyházból reggel Sorakor körmenet indul a kálvária templomhoz, hol a sz. mise s alkalmi szertartás végeztetik.

Tanulmányút. A debreczeni 9. számú honvéd huszárezred 11 tisztje egy osztályparancsnok-kapitány vezetése mellett szombaton városunkba érkezett. A derék leventék tanulmányúton vannak s Beregszászból lóháton jöttek városunkba. A nagy utat aránylag rövid idő alatt tették meg idáig s megérkezésük után mi fáradság sem látszott rajtok. Csupán az ut sarát lehetett, észre venni a lovasokon meg a lovakon. Két napi itt időzés után lóháton tovább folytatták ut- jokat Nagy-Károly felé, honnan Érmihály- falvára, majd innen állomáshelyükre, Deb- reczenbe térnek vissza.

Jubileumi búcsú. A XIX. század alkonyát, az elmúlt 1900. évet jubiláris szent évvé avatta az a körülmény, hogy a pápa ő szentsége az egyház ősi szokása sze- int teljes búcsút engedélyezett mindazok- i'nak, kik a múlt év folyamán Rómába elzarándokoltak s töredelmes sz. gyónást és áldozást végezve a sz. apostolok sírjánál az anyaszentegyház jólétéért imádkoztak. Mive] azonban vajmi kevés azok száma, kik Rómába ellátogathattak, ezt a jubileumi búcsút a pápa az egész világra kiterjesztő olyképen, hogy a szent évhez a jelen 1901. évből még hat hónapot csatolt s a kik ez idő alatt töredelmes gyónást és áldozást végezve, egymás után következő, vagy tetszés szerinti 15 napon a közvetlen egyházi hatóság által kijelölt 4 templomot naponta meglátogatják s az egyház szándékára (vagyis: az egyház felvirágzásáért, a hitviszályok megszűnéséért kath, fejedelmek közötti egyetértésért s az összes kér. hívek lelkiüdvéért) imádkoznak, teljes búcsút nyernek. A pápa egyszersmind fölhatalmazta a püspököket, hogy ezen intézkedést egyházmegyéjük helyi körülményeihez alkalmazhassák, miről püspök ur Ő méltósága 1901. január havában kelt körlevelével tudósitotta a szatmári egyházmegye híveit. E körlevélből a szatmárvárosi róm. kath. híveket a következő adatok érdeklik: A ju- bilaris idő 1901. évi Jézus nevenapjától (jan. 20.) pünkösd utáni Vili. vasárnapig (jul. 21.) tart. Jubileumi búcsút nyer miudazon katholikus, a ki a húsvéti sz. gyónásán és áldozásán kívül ismét igaz bünbánattal meggyón, az Oltáriszentséget magához veszi, az egyház szándékára imádkozik s 15 napon át buzgón látogatja ezen kijelölt 4 templomot: a) a püspöki székesegyház, b) a kálváriái templom, c) az irgalmas nővérek zárdái temploma, d) a mizeriek kápolnája. Még e fáradságot is megkönnyíti a püspök ur kegyessége azáltal, hogy négy vasárnapon ünnepélyes körmeneteket rendel s a ki e 4 procession részt vesz, gyónást, áldozást végez s az egyház szándékára imádkozik, a jubileumi búcsút megnyeri. A nyilvános körmenetek sorrendje a következő: 1. Husvét után harmadik vasárnapon (ápr. 28.) reggel 8 órakor a székesegyházban alkalmi sz. beszéd, azután a kitett Oltáriszentség előtt „Veni Sancte“ s ünnepélyes mise, ennek végével körraenet az irgalmas nővérek zárdái templomába, itt az előirt imádságokat elvégezvén, a processio ismét visszatér a székes3