Heti Szemle, 1901. (10. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-24 / 17. szám

„HETI S Z E M L E“ (17-ik szám.) a földre, akkor kívül esett volna a lovak teste a villamos áramon és így az érintés miatt nem lakolhattak volna élőtökkel. Ha a felső vezeték összes villamos mennyiségét nem szállította volna a földbe a leérő drót, akkor igaz a lovak teste is szállított volna egy kis mennyiséget, de ez nem okozott volna halálos ütést. Mint halljuk, a szegény embert már kárpótolták a veszteségért, de mivel kárpó­tolták volna a veszteséget, ha emberélet is esett volna áldozatul, a mi nagyon könnyen megtörténhetett volna? Már régen akartunk erről a tárgyról Írni, hogy óvatosságra intsük a közönséget a villamos vasút drótjával szemben, most azonban egészen aktuálissá lett ez a kérdés. Mindig bizonyos félelemmel kell annak a villamos vasútnak drótja alatt elhaladni, mert erős menykő van benne és ha ránk talál szakadni, akkor csak egy lépésre vsn tőlünk a halál. Ez a nálunk történt szerencsétlenség, — mely a villamos szerelők gondatlanságá­ból és tudatlanságából származott — a leg­ritkább esetek közé tartozik. A legtöbb sze­rencsétlenség azáltal szokott történni, hogy a felsővezetők valami oknál fogva leszakad és embernek, állatnak a nyakába hull. Mint ezekből meggyőződhetünk, a dró­tok menyköve ellen is villámhárítót kell al­kalmaznunk, csakhogy ennek a villámhárí­tónak egészen másnak kell lenni. Itt való­ban országos intézkedésre van szükség, me­lyet a legszigorúbban kell a hatóságoknak ellenőrizni. Oly intézkedést kell foganatosí­tani, melynél fogva lehetetlenné váljék az, hogy az esetleg elszakadt drót a járó kelő emberre, állatra essék. Az a vezető drót na­gyon sok oknál fogva elszakadhat, hiszen idővel úgy is nagyon merev szerkezetet nyer, gondoskodni kell tehát róla, hogy az elsza­kadt drót a levegőben maradjon függve és ne tehessen kárt sem emberben, sem állat­ban. Elviselhetetlen ugyanis az a gondolat, hogy a drótok menyköve gyilkoljon halomra embert és állatot. F. Hírek. A kardinálisok kolleginma. Mint előbbi számunkban említettük, ő szentsége XIII. Leó pápa a kardinálisok sz. kollégiumába a tálókkal, a templom pedig csak gyéren telik meg. Mari. Úgy van, sajnos. Mindenki úgy veszi hasznát Isten kegyelmének, amint be­csüli és őszinte elszánt akarattal saját javára él vele. Józsi. Azonban mások rósz példája ne tartson minket vissza a jótól. Inkább tanul­janak mások tőlünk jót, hogyan lehet és kell Szűz Máriát mindig jobban szeretni. Mari. Helyes, nagyon helyes, Józsi. Józsi. A májusi ájtatosságot pedig ajánl­juk fel magunkért és édes szülőinkért. És imádkozzunk egymásért is. Mari: De egész magunkat is ajánljuk mindennap testestül lelkestül Szűz Mária oltalmába és Isten szolgálatára. Akkor bíz­vást remélhetjük, hogy ezen májusi áhitat sok áldást hoz majd reánk és igazán ja­vunkra fog válni. Józsi. Úgy engedje a jó Isten, kedves nővérem. f. hó 15 ón tartott consisioriumban 12 uj tagot nevezett ki. A folyó év elején életben voltak 55 en, e szerint jelenleg 67 tagot számlál a sz. collegium. Mivel pedig a meg­szabott szám 70, még 3 hiányzik a teljes számból. Ő szentsége 22 évi uralkodása alatt ez utóbbi kinevezést is beleszámítva 140 kardinálist nevezett, az elhaltak száma 137. FŐnti náSZ. Említést tettünk lapnnk múlt számában gróf Schönborn Frigyes Ká­roly esküvőjéről, mely Rómában e hó 15 ón történt. Az osketést Vanutelli bíboros végezte. A munkácsi római katholikus templomban az esküvő napján hálaadó istentisztelet volt, melyet Forgách János prépost plébános vég­zett. Délben 150 teritékü lakodalmi ebéd volt, sok szép felköszőntőben éltette Munkács kö­zönsége az ifjú párt. Kitüntetett ezredes, ő felsége Nesztor Emil ezredesnek, az ungvári gyalogezred parancsnokának a vaskorona rendet ado­mányozta. A káptalan jótékonysága. A szókeskáp tálán tagjai a kanonokok intellátiója alkal­mából 600 (hatszáz) koronát tettek le a püspök ur Ő méltóságának kezeihez, hogy azt valamely tetszés szerint választolt egyházmegyei jóté­kony czélra fordíthassa. Előléptetett igazgatók. A vall. és közokt miniszter Kerekes Sándor nagyszőllősi pol- gáriiskolai és Zoltáni Károly halmii felsőbb népiskolai igazgatókat magasabb fizetési osztályba léptette elő, egyúttal részökre négy­száz kor. igazgatói tiszteletdijat utalványozott. Dj szolgabiró. Hessenstein Aladár gróf a halmit kerületi szolgabirói állásról lemond­ván, helyette Bagotai Károlyt választotta meg a megyei közgyűlés. A honvédség köréből. Turek Antal őr­nagy, hadbiztos Kassáról a múlt héten vá­rosunkban időzött, s nr összes élelmezési és kezelési hivatalokat, valamint a pénztári bi­zottságokat behatóan megvizsgálta. — Kulcsár Károly honvéd főhadnagy hasonló minőség­ben Kassára kelyeztetett át. Ilosvag Berta­lan honvéd kezelő őrmesterKassáról és Lan­ger Adolf városunkból kölcsönösen áthelyez­tettek. Kinevezés. A pénzügyminiszter Oálffy Pál nagybányai bányakapitánysági bánya­biztost főbányabiztosnak,Pih/i£Györgybánya- segédtisztet bányatisztnek nevezte ki. Hymen. Szegbe Bálint, Ugocsa vármegye főpónztárosa a múlt szombaton esküdött örök hűséget özv. Ferge Józsefnó úrnő leányának, Málika kisasszonynak Nagy-Szőllősön. — Holley Jenő posta- és távirótiszt jegyet vál­tott Körösi Károly báuyaigazgató leányával, Mariska kisasszonynyal B’első-Bányán. — Eiszdorfer Károly avasfelsőfalusi gyógysze­rész jegyet váltott Szőnyi Ferencz kereskedő leányával, Szőnyi Ilona állami iskolai tanító­nővel. — Bodó József honvéd tizedes vasár­nap tartotta esküvőjét Erdélyi Juliánnával. Hivatalvizsgálat. A főispán a múlt hót folyamán a nagy-bányai és somkuti szolga­birói hivatalokat, valamint Nagy- és Felső- Bánya városok ügykezelését megvizsgálta. Kinevezés. Bugyi Gyula nyug városi számtisztet, az „Adriai Biztosit^ Társulat“ igazgatósága Szatmár város és Szatmár megye területére felügyelőnek nevezte ki. Gyászhir. özv. turczi Papp Ferdinándnó- szül. Somlyai Zsanet e hó 18-án életének 61-ik évében elhunyt. Földi maradványait e hó 20-án helyezték örök nyugalomra. — Ko• moróczy Ödön, az Ecsedi-láp lecsapoló tár­sulat hivatalnoka e hó 17-ón életének 58-ik évében szivszólhüdés következtében Nagy- Károlyban elhunyt. —- Mózer Irén munkáé i állami polgári leányiskolái tanítónő e hó 17 én rövid szenvedés utáu elhunyt. Az egész város közönsége osztatlan részvéttel kiséri a mindenki által tisztelt tanítónő halálát. Buzaszentelést tart a rk. egyház sz. Márk evangélista napján (April 25.), mely alkalom­mal, ha az időjárás kedvez, a szatmári szé­kesegyházból reggel Sorakor körmenet indul a kálvária templomhoz, hol a sz. mise s alkalmi szertartás végeztetik. Tanulmányút. A debreczeni 9. számú honvéd huszárezred 11 tisztje egy osztály­parancsnok-kapitány vezetése mellett szom­baton városunkba érkezett. A derék leven­ték tanulmányúton vannak s Beregszászból lóháton jöttek városunkba. A nagy utat aránylag rövid idő alatt tették meg idáig s megérkezésük után mi fáradság sem látszott rajtok. Csupán az ut sarát lehetett, észre venni a lovasokon meg a lovakon. Két napi itt időzés után lóháton tovább folytatták ut- jokat Nagy-Károly felé, honnan Érmihály- falvára, majd innen állomáshelyükre, Deb- reczenbe térnek vissza. Jubileumi búcsú. A XIX. század alko­nyát, az elmúlt 1900. évet jubiláris szent évvé avatta az a körülmény, hogy a pápa ő szentsége az egyház ősi szokása sze- int teljes búcsút engedélyezett mindazok- i'nak, kik a múlt év folyamán Rómába elza­rándokoltak s töredelmes sz. gyónást és ál­dozást végezve a sz. apostolok sírjánál az anyaszentegyház jólétéért imádkoztak. Mive] azonban vajmi kevés azok száma, kik Ró­mába ellátogathattak, ezt a jubileumi búcsút a pápa az egész világra kiterjesztő olyképen, hogy a szent évhez a jelen 1901. évből még hat hónapot csatolt s a kik ez idő alatt tö­redelmes gyónást és áldozást végezve, egy­más után következő, vagy tetszés szerinti 15 napon a közvetlen egyházi hatóság által ki­jelölt 4 templomot naponta meglátogatják s az egyház szándékára (vagyis: az egyház felvirágzásáért, a hitviszályok megszűnéséért kath, fejedelmek közötti egyetértésért s az összes kér. hívek lelkiüdvéért) imádkoznak, teljes búcsút nyernek. A pápa egyszersmind fölhatalmazta a püspököket, hogy ezen in­tézkedést egyházmegyéjük helyi körülményei­hez alkalmazhassák, miről püspök ur Ő mél­tósága 1901. január havában kelt körlevelé­vel tudósitotta a szatmári egyházmegye hí­veit. E körlevélből a szatmárvárosi róm. kath. híveket a következő adatok érdeklik: A ju- bilaris idő 1901. évi Jézus nevenapjától (jan. 20.) pünkösd utáni Vili. vasárnapig (jul. 21.) tart. Jubileumi búcsút nyer miudazon katho­likus, a ki a húsvéti sz. gyónásán és áldo­zásán kívül ismét igaz bünbánattal meggyón, az Oltáriszentséget magához veszi, az egy­ház szándékára imádkozik s 15 napon át buzgón látogatja ezen kijelölt 4 templomot: a) a püspöki székesegyház, b) a kálváriái templom, c) az irgalmas nővérek zárdái tem­ploma, d) a mizeriek kápolnája. Még e fá­radságot is megkönnyíti a püspök ur ke­gyessége azáltal, hogy négy vasárnapon ünnepélyes körmeneteket rendel s a ki e 4 procession részt vesz, gyónást, áldozást végez s az egyház szándékára imádkozik, a jubi­leumi búcsút megnyeri. A nyilvános körmene­tek sorrendje a következő: 1. Husvét után harmadik vasárnapon (ápr. 28.) reggel 8 órakor a székesegyházban alkalmi sz. be­széd, azután a kitett Oltáriszentség előtt „Veni Sancte“ s ünnepélyes mise, ennek végével körraenet az irgalmas nővérek zárdái templomába, itt az előirt imádságokat elvé­gezvén, a processio ismét visszatér a székes­3

Next

/
Thumbnails
Contents