Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)

1900-03-21 / 12. szám

3-H ETI S Z E M L E“ (12->k szám.)

lus d^c^dii, apphcmiur.“ E a mv>Hiyciikk ugyan az elhali püspök hni>yn ••k iim \ona ko/.ik ; de inas ré-yiő Z'igmnnd király 1) < lodik dacreiumának 21, I. Mi \a~ ha <>d k d creiumanak 37. ug> szinten >z 15-18: Vili. es az 1550: XVII örvént c<ik k**k. hogy

mhliel ne einljiSfk. t*legg>> pl o i\ t| ik. |)"«\

maguknak az egyházi javaknak elfoglalása ellen es a/ok vis«/a idasa c-eij ib" ‘■ümiii k■ i»*• i a törvenyhoza-nak gondo-kod ia

Ezek a foglalások azm.nan na unk. melyek e try es fi urak részéről bu/Hnms idd m gyakorohai ak a nemei hun>*mrak p. d |a nyomán, isméiéivé alkalmai mi ak a iirvenv- hozá'nak arra. linux az egyházi vagyon tu lajdoni sérthetetlenségét kinm, d - ha aro/o alia«i fog a j r ku.ünösen a király főtulajdo nosi elmélete ellen, mely a f ud i izmus jón in ndsz renek eyyik alap-lv* képezie.

Ez a feudális jogrend z* r a mini e I n sege voll a lUlajdon erŐ'Si*oi*i|t k ep Uj.V nem iudo t az államban semmi képzelni', a mire a királyi haialom aoszoluiizmu-a in* érvény esni heiei i volna. D* .V] agyaror-zagon ezzel humlokeuyeiie-i ellen eiOen. épen a tu lajdonnak erősségéből nőtt ki az alkotmány.

Ez a ulajdon a poliukai nemzei orga nizmusanak egesz lerüleien, az egyházi és világi nemesség tagjainál, a nemesi joggal bíró egyházi es világi korpnraczioknal elvileg egy és ugyanaz volt es c ak ennek az egyenlőségnek ha altnas erejevel tudott ez a nemzei ellenallani minden erőszakos túlkapásnak, úgy, hogy bairan mondhumn: ennek az egyenlőségnek köszönheti jórészben azt, hogy alkotmányos ország maradt.

De nézzük mar rnosi, mikép iparkodott a mi alkotmányjogunk az egyházi javak tulajdonát a háramlás ellen biztosítani, meri ez a biztosiiási mód egesz Európában csak nálunk és az angoloknál létezik, mint közjogi instuuozió.

Az elvet e részben a Hármaskönyv I. része 10 ik cziraének 3. § a tartalmazza, mely így szól: „Praeierea cuiic orum quoque Donnnorum Praelaiorum el virorum Eccle- siasiicorum Princeps ipse no-uer verus p,idler et legiiimus Successor esi : non quanium ad bonorum ei junu n possessionariorum ab- lationem et sequesiraiionem, séd quanium m 11éri (vacintibus Praelaiurarum sedibus ei cclesiarum recioratibus) ad gubernandum cum Ecclesia collationem.“ Ebből a szöveg bői úgy az említett képviselőházi albizottság, mint a legújabb irat va ó agos háratnlasi jogot köveikezieinek, mely azzal a kötele zettséggel jár, hogv újra adományozás történjék, de mely viszont lehetővé teszi, hogy az illető egyház pusztulásává! az uralkodó közalapokká változtathassa ai a vagyont.

Ez az érvelés a legteljesebb járatlanságot árulja el ama kor jogbiztositási rendszereben, melyben ez az elv megszületett. Nem egyéb ez az elv, mint vedele n a javadalmas halála esetén a javadalom épségé érdekében, nehogy azt mások a széküresedés’idtje alatt kifoszszák és elpusziitsák. Épen azért a suc- cessori jogeznn nem egyebet jelent, mint köteles gondoskodást a javadalom érdekeire a vacamia alatt, a mivel az a kötelesség jár együtt, hogy a javadalom ismét bétől - tessék.

A legtekintélyesebb angol munkát idézem annak bebizonyiiás tra, hogy ez igy és nem máskép van. Ugyanez a rendelkezés áll fenn Angliában is sárról Stephen-(Com- meniaries on the laws of England, Yol. II. p. 530.) ekként nyilatkozik: „Ezt az őrize let a törvény az uralkodóra ruhazia, (kire a

vacamia alatt azok visszaszállanak) mert a míg az utód nem ismeretes, a szók földjei es birtokai fosztogatásnak és pusztításnak lennének kitéve, ha senki birtokában nem lennének. Ezért a örvény az uralkodónak ad a nem a javadalmi jogokai, hanem azoknak csak őrzését addig, mig az utód kinevezte ik “ Ezt jelen.i az angol jogban az, hogv a javadalom szék üresedés ideje alatt „visszaszáll“ az uralkodóra, a magyar közjogban pedig az, a mi ugyanazt jelenti, hogy a kiraiy a főpapok Successora, azzal a kö- tele-s-ggel. hogy a javadalmat betölteni arozik.

Min hogy ez a rendelkezés Angliában régibb jogi tartalmára nézve a mi nálunk érvényes elvvel telj isen azonos, azt hiszem Csat i a nősebb czafolaiot énnél nem adhattam volna arra az alli ásra, hogy itt háramlásról lehetne szó, nem pedig c-upán hu őrködés ről a javadalom ep-ege fölött.

Nem igaz tehát az az állítás, hogy a ma- qyarországi egyházvugyon a nemzeti közvagyonból származott. Nem igaz másodszor az, hogy az egyházi vagyon nálunk bárminemű háramlás tárgyát képezhesse Sőt épen ellenkezőleg úgy áll a tétel, hogy az egyházvagyont Magyarországon tulajdoni erősségében megingatni annyit jelent, mint a magyar alkotmányjog egyik sarkoszlopát és a magyar vagyonjog biztonságát egy csapással megdönteni.

Günther Antal.

fővárosi ügyvéd.

Kér. fogyasztási szövetkezet Nagy-Bocskón.

Az ország gazdaságilag zilált viszonya ; a felvidéken különösen, de az ország minden részében észlelhető rohamos elszegényedés; a kafiános kufároknak a nép kiszipolyozására irányuló törekvései előidézték a nyomort, mely kikergette a népet hosszú idők fáradságos munkájából, megtakarított csekély vagyonából, megfosztotta egyéni és polgári szabadságától és függetlenségétől, elhagyni kényszeritette ősei földéi, hogy helyet adjon megrontóinak, a kazár eztmen szomorú hírnévre vergődött bevándorlóknak, kik — mint Egan jelentése mutatja, — nem igen válogatnak az eszközökben, midőn a gyors meggazdagodás és telhetetlen kapzsiságuk kielégítéséről van szó. Az általános romlás és pusztulás a nép erkölcsi és anyagi vegetá Hójának szomorú képe megdöbbentette még az optimistákat is; a felfakadt fekély gyors orvoslást kivan, ha nem akarjuk a nemzet- fentanó erők pusztulását érzéketlen közönyösséggel szemlélni.

Mint minden téren, úgy itt is, a keresztény eszmék vezérférfiai voltak az elsők, kik mar rógtdő óta, aggódó szemmel kísérték az erkölcsi és anyagi métely terjedését s a baj tovahaladásának meggátlására, a már veszélyessé váló sebek orvoslására megteremtették a szövetkezeteket.

A czél a kér. népet kiszabadítva az uzsorások karmai közül, visszaadni önmagának, hogy lelkiismeretes vezetők mellett, maga legyen intézője legfontosabb anyagi dolgainak és azon épen nem kicsinylendő haszon, — melyiyel annyi faji és világnézetével ellenkező idegent tartott nyakán — megmaradjon magának s tisztes távolba artsa mindazokat, kik keserves keresményének zsírjára áhítoznak.

Az eszme életrevaló. A czél megvalósítása életszükséglet. Terjedése figyelmet érdemel.

Az a sok irányú fejlődés, a tevékenység, melyiyel az eszmét mindenütt felkarolják ; a nép ajkairól felhangzó : „Rég kellett volna már;“ az irányadó körök parifogása, mind arra mutatnak, hogy a magyar társadalom megértette a szövetkezeti eszmének közgazdasági, socialis és politikai fontosságát, s jobbjai vállvetett munkával iparkodnak régi idők káros mulasztásait pótolni. Ily módon a kér. szövetkezetek létrehozzák azon köröket, melyek az önző, kapzsi törekvések kel szentben az altonizmusnak szereznek híveket és a nép minden rétegébe beviszik a boldogulás lehetőségét s ezzel a megelégedést. Mert. az anyagi gondok kisebbedésével feloldódnak a szellem és lélek bilincsei; a a közérdek közelebb hozza egymáshoz a társadalom eddig szétiagoltan élő elemeit; át hidalja az osztályok között tátongó nagy távolságot; a keresziény együttérzést és gondolkodást növeli.

Nem ismerem ugyan az ország minden helyét, nem is dicsekedhetett) valami nagy tapasztalatokkal, de azon meleg érdeklődésből, mely itt N. Bocskón a szövetkezeti eszme felvetésével a nép f gyszerü fiainál nyilvánult, azon meggyőződést keltették bennem, hogy a nép nagyon ismeri már a rajta élősködő telhetetlen szipolyozókat, megunta őket és maga óhajt szabadulni azoktól, kik erkölcsileg megmételyeznék, anyagilag tönkretették; kik előtt csak adlig volt becsületük, mig kapzsiságuk kielégítésére jó eszközöknek bizonyultak, aztán eldobták őket, mint eldobjuk a kifacsart cziiromot. Szóval meguntak az igát huzni, szeretnének egy kissé a nyeregbe kapaszkodni, ha valaki segédkezet nyújtana igyekezetükhöz.

Ezt a segédkezet a szövetkezetben vélik feltalálni. Innen magyarázható meg, hogy a nagyobbrészt ruthén földművesek, kincstári és vegyipari munkásokból álló lakosok páratlan örömmel üdvözlik a szövetkezeti eszmét, melytől anyagi helyzetűknek némi javulását remélik s azon biztos kilátást, hogy a mindinkább szaporodó kazár atyafiak élelmességétől megszabadulnak. Nagyon biztatólag hatott a lelkesedésre azon tény, hogy az értelmiség is készséggel csatlakozott az eszme megvalósításához, sőt jó példával járt elöl, a mi lehetővé tette, hogy a szövetkezet csaknem 200 taggal, — mely azonban napról-napra szaporodik — megalakult és rövid idő alatt megkezdi működését.

A ki ismeri a felvidéki és így a mára- marosi állapotokat, hol már minden zsidó kézben összpontosul, az csak a tények logikus következményeit látja abban, hogy ha a kér. elem, elég későn bár, de kezet fog, hogy magát, az életviszonyok által nyújtott minden helyet elfoglaló zsidó élelmesség befolyása alól kiszabadítsa s érdekeit a legjobb tehetsége szerint megvédelmezze.

Nehéz munka ez. Mert ma mérlegelni sem lehet azon akadályokat., melyeket az érdekeiket nagyon féltő, uralmakat veszélyeztetve látó zsidók gördítenek a békés haladás útja elé. A kezeink közt tartott szálakat s azon számos szerencsétlent, kikel e szálak hozzájok fűznek, egy könnyen nem engedik szabadulni ; az Ígéretek, fenyegetések, csábítások minden eszközével iparkodnak a megindult mozgalmat lehetetlenné tenni.

Ebből kifolyólag a felvidéken a szövetkezetnek erős küzdelemre van kilátása, melyet nehezít még azon körülmény is, hogy