Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)
1900-12-28 / 52. szám
5 ,'H E T I S Z E M L E (52-ik szám.) alakult sikerült kántussal vezette be az ünnepséget. A sok apróságra persze legfontosabb a karácsonyfán fölhalmozott tetőig érő játék sütemény és gyümölcs-holmi kiosztása volt, minek megtörténtével Kelemen István szatmár- hegyi állomási elöljáró, majd meglepő csinos verses beszédben Bota János tolmácsolta a vasutasok örömét és köszönetét a vasút üzletkezelőjének. Még a kis Antal gyerekek verses szavalása következett, s ennek végével a gyerekek örömétől emelkedett hangulatban oszlott szét a társaság. A gazdasági munkás és cseléd segély - pénztárt a törvényhozás az 1900. X /I t. ez. úgy alkotta meg, hogy az nemcsak a támogatásra szorult munkásnak, cselédnek lesz megsegitője, hanem szervezetében a munkaadó és munkások közös érdekében a társadalmi béke fontosságának is erős tényezőjévé válhatik : megérdemli tehát, hogy a társadalomnak ezen uj intézmény iránt való készséges jóakarata minél szélesebb körben megnyilatkozzék, épen azért kívánatos, hogy az uj intézmény alapitótagjainak minél többen jelentkezzenek, esetleg adományok által adják jelét érdeklődésűknek. Fertőző betegségek ellen, melyek leginkább az egészségtelen ivóviz által terjesztetnek, biztos óvszer a tiszta egészséges ásványvíz. Felhívjuk tehát szives olvasóink figyel- móta „Kristály“ Szt. Lukácsfürdőihegyiforrás hirdetésére. Örök naptár. A legeredetibb és legérdekesebb naptárak egyike az immár 3-iTc kiadásban megjelenő Bacsó-féle „Örök naptár“, melyet Bacsó Ferencz fővárosi állami tisztviselő szerkesztett. Magában foglalja ez a múlt, jelen és jövő bármely évében előfordulható összes naptárakat, számszerint 61 teljes közönséges naptárt, melyek az évek folyamán váltakozva érvényesek. Aki tehát egyszer megveszi, minden esztendőre ellátja magát naptárral, miáltal sok pénzt takarít meg, sőt az elmúlt évek naptárainak is mindig birtokában lesz, ami igen érdekes dolog. Így pl. a többi közt megtalálhatja benne mindenki a maga születési évének naptárát, s láthatja belőle, hogy a hét melyik napján pillantotta meg a világot, hogyan estek abban az évben az ünnepek, husvót, pünkösd stb. stb. Rendszeres gyűjteményben közli továbbá az „Örök naptár“ hosszú évszázadok időjárási tapasztalatait és babonáit, melyekből komolyan vagy tréfásan mindig előre megmondhatjuk milyen idő lesz? Igen becses a világtörténelmi nevezetességeket tárgyaló fejezete is, mely gazdag anyagot szolgáltat mindenkinek minden körben az okos, szellemes és lebilincselő társalgásra. Külső kiállítása pedig uj, díszes, szinpompás, hogy a legelőkelőbb szalonok asztalán helyet foglalhat s gy alkalmi ajándéknak is különösen ajánlható. Bolti ára 2 korona, de lapunk olvasói lapunk kiadóhivatalában 1 korona 30 fillér kedvezményes árban rendelhetik meg, mely összeg az előfizetési díjjal egy utalványon is beküldhető. Ajánlott és bérmentes megküldés czéljából még 35 fillér portó is mellékelendő. Színház. Jntalom játékok reklam-előhire sopánkodó utóhangja vonul végig az elmúlt két heten. Igazi jutalomjáték volta Holéczy Ilonáé (dec. b.) Ki Lecouivreur Adrienne erősen színi hatásra szánt szerepében kitűnő renom- méjának teljesen megfelelt. A Kellemetlen időjárás daczára impozánsan nyilatkozott meg a nemesebb Ízlésű közönség rokonszenve az ünnepelt tragika iránt, ki nemcsak elegáns alakjával vesztegeti meg a figyelmet, hanem még inkább distinguált játékával. A nézőtért betöltő közönség minden jelenetét tapssal fogadta, tetszéssel kisérte; őszinte elismerést fejeztek ki azok a virágok s a szinügyi bizottság koszorúja is melyeket üdvözletül kapott. Kitüntette a közönség Iletényi Elemért is. (decz. 11) a társulat derült kedélyű komi- kussát; sajnos, hogy ő oly léha darabot választott jutalomjátékára (Tözérek a gyakorlaton) mely a lelkesedést nagyon lehütötte. Taps volt bőven, ajándék, sőt virág ( |) is. Szegedy Zelma üres ház előtt játszott (decz. 13. Eleven ördög). Tisztelői elhalmozták virágokkal ; az előadás jól sikerült. A finom kedélyű Krémer Sándor (decz. 18.) vette jutalomjátókát Feuillet romantikus színmüvében, az Erdő szépé ben. A szép előadást nagy számú intelligens közönség hallgatta s a tapsvihar gyakran kitört felvonások alatt is, dicsérve a jeles alakítókat. Két alakot látunk az idén színpadon feltűnően sokszor, a megbotránkozásig kirívóan: a fél világi hölgyet s a katonát. A cocotte-cultus annyira uralkodik a műsoron, hogy ón a közönség tartózkodását, mondhatnám elhidegüiését jó részben ennek is tulajdonítom. AVógrehajtó, Ujfundlandikutya, Családi örömök, Vasúti baleset, Bibliás asz- szony, Asszonyregiment, New-York szépe stb. mind olyan meztelen tények, melyeknek élvezéséhez kérges lelkiismeret, tompa erkölcsi érzés szükséges. Modern elv lett az, hogy a ki színházba jár, vessen le minden pruderiát; sokan a férfi népből, a diákság nyegle része s a naiv karzat túl is teszi magát minden szemérmen, lehet, hogy némely nőknek is mulatságot, izgalmat szerez a léha frivolitás, de — tapasztaltuk — utána az erkölcsi katzenjammek s az elitélő felháborodás még ezeknél is hangot talál. A komoly közönség pedig, a finomabb Ízlésű nők, a szüleiktől gardírozott ifjak egyenesen száműzve érzik magokat a szinházból. A tanitó- nőképző intézet elöljárósága — úgy halljuk — el is tiltotta a növendékeinek a színház látogatást. Bizony ez szomorú állapot. A másik alak, kit a színművészet Múzsája ostorhegyre vett: a katona. A társadalomnak egy nagy osztályát és pedig komoly hivatásu, mindenkitői respektált osztályát ennyi élezre, gúnyra, paródiára, gye- rekeskedésre felhasználni, valóban nagyfokú méltánytalanság. A Katona dolog, Dodo főhadnagy, Vasúti baleset, Tüzérek a gyakorlaton, Asszonyok a kaszárnyában, Asszonyregiment s a Nebántsvirág 3. felvonása is a legfrivolabban festik előttünk a katona életet Ezek szerint a tisztikar ólvhajhász, a közlegény buta, részeges lump valamennyi. Én őszintén bámulom a mi derék tisztikarunk szelíd türelmét, akik elég szorgalmas színházlátogatók s ezt a sok együgyüséget nap nap után egykedvűen végignézik. Irodalom. Erzsébet. Megemlékezés Magyarország nagy királynéjáról. A királyi ház fenséges tagjainak és a magyar nemzet jeleseinek kegyeletes közreműködésével szerkesztette Oábél Gyula, budapesti közs. tanitó. A ki ismerni akarja a magyar szivet, az olvassa el ezt a könyvet és meggyőződik róla, hogy ez a szív csupa szeretet, csupa, kegyelet és hála azokkal szemben, a kik megértették, a kik méltányolták és szerették; szerették, mint Erzsébet, Magyarország felejthetetlen nagy királynéja. Magasztos és felemelő könyv elsősorban az ifjúság számára való, melynek olvasása nemesitőleg hat a fogékony lelkekre és — rövid ismertetését nem fejezhetnők be szebben, mintha idézzük Jókai Mór szavait: „Olvasgassátok e mondatokat hazám fiai és leányai s tanuljatok belőlük honszerelmet, háladatosságot, isteni félelmet és bizalmat a jövőben.“ De tanuljon belőle nemcsak az ifjúság, hanem mindenki, kire hat a szép, a magasztos, kire hat az igaz érzés és kinek lelkében él a nagy királyné iránti kegyelet. A szép kiállítású könyv, melynek minden emlékmondata alatt Írója névaláírásának hű mása látható és melynek összeállításáért Oábel Gyulát a legnagyobb elismerés illeti meg, az Athenaeum kiadásában jelent Smeg és ára csak 50 fillér. Különösen az iskolák és szülők figyelmét hívjuk fel ezen Emlékkönyvre, mely olcsó ára mellett minden családban megszerezhető. A hírlapok előállításában ma a technikai vívmányok egész forradalmi átalakulást idéztek elő. Az egész ország át és át van hálózva ma már telefonnal. Fiúméból, Kolozsvárról, Kassáról, Szegedről, Temesvárról és az ország legtávolabbi részeiből is a megtörtént események pár másodpercz alatt egész terjedelemben és teljes hűséggel közöltéinek az ország fővárosával. Egy modernül berendezett hírlap szerkesztőségében este már az egész ország fontosabb napi eseményei ismerve vannak. Pl. Kasán összegyűl az országos gazdakongresszus. — Ülésezik d. e. 9 órától d. u. 5 óráig. A telefon elröpiti minden szónok beszédét és a mi Kassán még 5 órakor elhangzik, az Budapesten este már leírva kiszedve és nyomtatva van. így készül a modern lap lázas, nagy tevékenységgel. Számtalan munkás kéz dolgozik egész napon keresztül felépítésén és este már óriási gépek röpítik ki óránként tízezernyi példányokban a 20 — 32 oldal terjedelmű lapokat. Minálunk egyedül a „Magyarország“ teremtette meg ezt a modern, nagyobbszabásu hírlapi berendezkedést, a mely a külföld számos nagy gócz- pontján már sikerrel van bevezetve. A „Magyarország“ tette lehetővé, hogy gazda, kereskedő iparos már reggel az ország távoli részeiben is egy oly lapot kaphasson, a mely vele minden szükséges dolgot közöl. Hiteles gabona árakat, kurzusokat, üzleti híreket törvényes rendelkezéseket, országgyűlési tárgyalásokat, kongresszusokat és minden érdemleges tudnivalót. A „Magyarország“ azonkívül rendkívül nagy sújt helyez a tartalom gazdagságára, sokoldalúságára, a hírek bőségére. Nincs lap, a mely ma változatosabb élénkebb lenne, mint a „Magyarország“. Válogatott regények, tárczák, szépirodalmi ismertetések, színházi és más tudósítások teszik kedvelné és élvezhetővé a lapot mindenki számára. A lap főszerkesztője Dr. Holló Lajos orsz. képviselő, felelősszerkesztője Dr. Lovászy Márton. A „Magyarország“-ba Írja vezér- czikkeit Bartha Miklós az ország első publicistája. A közgadasági részt Lázár Pál műegyetemi tanár szerkeszti. A mezőgazdasági érdekek hatalmas szószólója a lapban Dr. Baross János a kiváló közgazdasági iró. A tárczarovatban: Lónyay Sándorné, Móra István, Vértesi Arnold, Abomyi Árpád, Szikszay Ferencz, Gömbösné Galamb Margit, Sas Ede és más kiváló irók működnek közre. Ezenkívül minden téren a legválogatottabb iró
