Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)

1900-12-05 / 49. szám

5 E T i SZEMLE“ (48 ik szám.) dicsősége, hogy a pogány kultúra mértékte­len és jogosulatlan dicsőítésének mintegy útját akarta állani, és a keresztény kultúra, a keresztény eszmék sokkal nagyobb fon­tosságát világhirü tekintélyével szentesítette 1 Mint tanár végtelenül finom bánásmód­jával, egész lényének szeretetreméltóságával, lelkes és mindig érdekes előadásával vala­mennyi hallgatójának szivét megnyerte. Nem­csak munkáiban, előadásaiban is jelentékeny gondot fordított arra, hogy folyton élvezetes, hangja a tárgynak mindig megfelelő legyen. Mert azok felfogásához csatlakozott, kik sze­rint a tudományos fejtegetés nem zárja ki az élénk, emelkedett, lelkes előadást, s a kik szerint nem tartható szerencsésnek és jogosultnak az a vélemény, mely a történeti tényeknek sokszor elragadó képeit — a tu­dományosság örve alatt — oly hangon akarja tárgyalni, mint a nemzeti érzéstől és az ál­talános emberi vonatkozásoktól ment mathe- matika a maga egyszerű vagy szövevé­nyesebb tételeit. Lelkiismeretes tanítása nem maradhatott, nem is maradt jutalom nélkül! Hü tanítványai lelkesedéssel fogadták, hálás szeretettel övezték, eszméinek harczosaivá szegődtek; — hirtelen bekövetkezett halála után pedig vérző szívvel érezték s ma is élénken fájlalják, hogy nólkülözniök kell a nagy mestert, kinek tanszéke ma is üresen áll, mintha csak azt akarná jelezni, hogy Schvarcz Gyulához méltó utódot nem talál. Jobb hazába költözött nagy mesterünk 1 Árván maradt tanítványaid, eszméid, tanaid hü követői néma fájdalommal állják körül sírodat, és nem minden ok nélkül időznek hosszabb ideig hamvaidnál! Jól esett szerető szivünknek elmondani, miért tiszteltünk, szerettünk, csodáltunk s miért kell a ma­gyarnak Schvarcz Gyulát legnagyobb ha­lottjai közé számítani. S ha mégis feledné ez a nemzet hervadhatatlan érdemeidet; ha nem őrizné büszke önérzettel és méltó ke­gyelettel egyik legtudományosabb fiának emlékét: kimutatná, hogy nem érdemelt meg téged ; méltatlannak vallaná magát a min­denható Isten kegyelmére, a ki időnkint fénylő csillagokat tűz nemzeti életünk egére. Á történelmi seminarium teljes tudatában van édesbus kötelességének és szerető tanítvá­nyaid nevében azon szent meggyőződéssel teszi sírodra a hála, szeretet és kegyelet igénytelen koszorúját, hogy neved, emléked örökre fennmarad, s élni fog még akkor is, — ha talán a magyarnak saját bűnei vagy az isteni Gondviselés bölcs intézkedése foly­tán el kell tűnnie a föld színéről ! Élni fog mert halhatatlanságod nemcsak nemzeted’ hanem az egész emberiség szivében gyökerezik a melynek hatalmas tehetségeddel teljes éle­tedben önzetlenül, egész vagyonodat, min­den erődet áldozatul hozva szolgáltál! Úgy legyen 1-H Hírek. Vörösmarty. A költőkirály születésének 100-ik évfordulója alkalmából lezajlottak az ünnepségek az egész országban. Alig van valamirevaló város, egyesület, mely világot ne gyújtott volna a múlt emlékének. Legin- pozánsabb, országraszóló volt az ünnepély a költő szülőföldjén, Székesfehérváron. Ott volt az egész ország, miniszterek, országgyűlés, megyék és városok küldöttei. Városunkban e hét folyamán a Kölcseykör tartott nagysza­bású ünnepélyt, mely szép emléket állított a szivekben a költőkirálynak. A dalegyesü­let élénk temperamentummal adta elő a Hon­fidalt, mire Mátray Lajos ref. főgymn. tanár tartott eszmékben gazdag beszédet Vörös­marty költői egyéniségének kidomboritásával. Kishálmy Irénke kisasszony a költőkirály „Szép Ilonkáját“ adta elő megfelelő hangszi- nézéssel, az érzelmek mélységét visszatük­röző nyomatékkal. Sikerdus fellépését a kö­zönség élénk tapsokkal jutalmazta. A szép ünnepélyt a dalegyesület a Szózat remek előadásával fejezte be. — A kir. kath. főgymn. ifjúsága szintén lélekemelő ünnepélyt rende­zett, mely hazafias ének, szavalatok és fel­olvasásból állott. A Szózat elhangzása után Pável Mihály VII. o. mé y érzéssel szavalt, mire Lakatos Mihály gondosan készített munkáját olvasta fel Vörösmarty nőalakjai­ról. Jaskovics Zol'án Bodnár Béla VIII. o. t. alkalmi költeményét ügyesen szavalta. Nagy hatást tett Hauschka Róbert VIII. oszt. tan. önképzőköri elnök ünnepi beszéde. Valamint Qerinczy Pál és Kozicska Béla által előadott dialog Vörösmarty Marót bánjából. — A ref. főgymn. ifjúsága szintén kegyelettel ál­dozott a költőkirály emlékének. A bevezető ének után Berky Lajos VIII. o. érdekes elő­adásban szólott Vörösmarty költészetéről, majd Osváth Gedeon VIII. o. a saját alkalmi ódáját adta elő hatásosan, Tar Béla VIII. o. a költőkirály életét méltatta. Az ifj. énekkar Markos Imre tanár vezetése alatt egy szép ze­nedarabot adott elő, mely nagy tetszést aratott. 30 éves jubileum. Augusztiny János, a városszerte közbecsülésben és tiszteletben álló posta-és távirda felügyelő múlt hó 30-án töltötte be közszolgálatának 30-ik esztende­jét. Oly idő az ember életében, melynek határpontjánál tisztelettel kell meghajolni mindenkinek a jubiláns előtt, ha az a ten­ger idő becsületes munkában, a társadalom ügyének szolgálatában, telt. Augusztinynak ilyen a múltja, azért üszteli, becsüli, szereti öt mindenki, akinek alkalma nyílt nemes szivének szép vonásaival megismerkedni, lizért volt olyan inpozáns az az ünneplés, mely szombaton este a Koronában végbe­ment. Zsuffolva volt a kettős nagy terem, szorongtak a jelenvo.tak egymás mellett, hogy ez a derék férfiú megkapja önzetlen működésének jutalmát legalább a pártatlan társadalom elismerésében. A felköszöntők sorát a polgármester nyitotta meg, élénken ecsetelve az ünepelt érdemeit, ki közöttünk is egy évtized óta lankadatlan kitartással közmegelégedésre működik. Zugó éljenzés tört ki az ajkakon, midőn a polgármester befejező szavai elhangzottak. Fechtel János dr. az ünnepelt kedves nejéért emelt poha­rat, ki őrangyalként áll férje oldala mellett, s megédesiti a munka nehéz napjait. Bodnár Sándor posta és táviró főtiszt a kartásai nevében üdvözölte a jubilánst. Ezután Au­gusztiny emelt poharat, s őszinte, jó szivéből eredt szavakkal mondott köszönetét a meg­tiszteltetésért, melyben a jelenlevők a máj estén részesítették. Ezután egyre-másra ál­lottak fel a szónokok, szellemes szavaikkal bearanyozva a kellemes estének perczeit. Az Uj ungvári plébános, Benkö József a múlt szerdán vonult be állomáshelyére. Jöt­tének hírére összegyűlt Ungvár intelligentiá- jának szine java, s a magi3trátus vezetése alatt hosszú kocsisorban vonultak ki a város határára, hogy megérkezése pillanatában szív­ből üdvözöljék ama férfiút, kinek kinevezte- tése oly általános örömet és megelégedést keltett. A polgármester, Lüley Sándor, a köv szép beszédet mondotta : Főtisztelendő Uram Igen tisztelt Barátom! Midőn parokiális szék­helyed elfoglalása alkalmával e díszes kö­zönséggel üdvözöllek, nem szólok annak a vallásfelekezetnek nevében, melynek immár lélkipásztora vagy, de Ungvár város egész közönségének meleg üdvözletét is tolmácso­lom, a melylyel Téged valláskülönbsóg nél­kül díszes egyházi állásod elfoglalása alkal­mával fogad. Mert kinévezésedet e város kö­zönsége a legnagyobb rokonszenvvel fogadta. De a nemes önzés megbocsátható. És ez szól belőlem, mikor kijelentem, hogy neküuk rom. katholikusoknak kétszeres az örömünk, hogy egyházközségünk lelkipásztorát Benned tisz­telhetjük. Most már te lész vezérünk a vallás szeretetében, a vallásosság ápolásában, hitünk oltalmában. Erős a bizodalmunk, hogy egy­házközségünknek hitélete a Te bölcs veze­tésed alatt nemcsak erejéből veszíteni nem fog, de ha lehet, még erősbödik. Kövesd elődödnek fényes nagy példáját, úgy híveid valláserkölcsi vezetésében, mint a közügyek tág terein való működésben és nemcsak hí­veidnek tömör serege, de e város egész kö­zönsége osztatlan szeretettel, nagy tisztelettel fog körülövezni. Ez az Ígéret nekünk nagyon könnyű Veled szemben, a kik régtől isme­rünk, mint papot s mint a közügyek nemes munkását. Isten hozott közénk s adjon Neked e város falai között olyan megelégedést, örö­met és boldogságot, mint a milyet mi most Neked meleg szívvel kívánunk. Isten éltessen sokáig! Benkö meghatotlan mondott köszö­netét a szives fogadtatásért, azután megindult a menet, mely egészen a plébániára kisérte. Hymen. Oellért Endre, Nagy-Bánya szab. kir. város polgármestere, a múlt csütörtökön esküdött örök hűséget Mátészalkán llosvay Endre főszolgabíró leányának, Blanka kis­asszonynak. Násznagyok a menyasszony ré­széről Dienes Lajos birtokos, a vőlegény részéről Oőnyey István vármegyei tb. főjegyző volt. Nyoszolyóleányok llosvay Mariska és Erzsiké, Jeszenszky Mariska és Dienes Er­zsiké, vőfélyek llosvay Gusztáv szolgabiró, dr. Barthos Andor miniszteri titkár, Izik Vil­mos szolgabiró és llosvay György. Az uj pár másnap utazott el Nagy-Bányára, hol a vas­útnál ünnepélyesen fogadták őket. — Papp András királyházai államvasuti hivatalnok a múlt vasárnap tartá esküvőjét Komoróczy Katalin kisasszonynyal, Komoróczy Lajos nyug. járásbirósági tisztviselő leányával. — Scholtz Emil fiatal mészáros iparos vasárnap tartotta esküvőjét Ábrahám Margit kisasszonynyal, özv. Kugler Györgyné kedves leányával. Egyházmegyei hírek. A Benkö József ungvári plébánossá történt kineveztetése foly­tán megürült jenkei plébániára püspök ur ő méltósága Horatius Pál, felső-remetei lel­készt nevezte ki ideiglenes lelkészül, ez utóbbi állomásra pedig Lahocsinszky Béla, eddig ung­vári káplánt küldötte szintén ideiglenes minő­ségben. Jóv.a József, ungvári segédlelkósz a földművelésügyi ministerium bemutatása alap­ján felső-domonyai lelkószszé neveztetett ki. Dj várnagy. Vármegyénk főispánja Papp Kálmánt, a szinyórváraljai kerület volt fő­szolgabíróját, várnagynak nevezte ki. Áthelyezés. Kund József honvédfőhad­nagyot, társadalmi életünknek egyik ismert és szeretett tagját, Nagy-Károlyba helyez­ték át. Gyászhir. Szirmai Kalós László magyar- komjáti községi jegyző, az ugocsamegyei jegyzői karnak fiatal, tevékeny tagja múlt hó 30 án, életének 30-ik évében elhunyt. Hült tetemei e hó 2-án d. u. 5 órakor N.- Rákóczon tétettek örök nyugalomra. Halálát

Next

/
Thumbnails
Contents