Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)
1900-11-28 / 48. szám
XS8. év io yam. 48«ik szám. Szalmái', 1900. loTembéi^S m HETI SZEMLE. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egy évre----------—-------------------6 korona — fillér. Fé lévre — — — — — — — — 3 ,, — Negyedévre — — — — — — — 1 50 „ Tanítóknak és kézmüiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója;' A „PÁZMÁNY-SAJTÓ.“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések, stb. a „Pázmány - sajtó“ czimére küldendők, (Deák-tér 19. szám.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyilttér sora 40 fillér. A I>i]> megjelenik minden szeia<Utu. Vegyes érzelmek. A községi és állatni iskolákból nyakra-főre kitilják a keresztet, — az egyetemi polgárság visszakivánja termeibe. Amott egyes vallástalan potentátok dominálják a helyzetet, kiknek nagysága előtt hasra vágja magát minden ember a minisztertől kezdve az utolsó kisbiróig, s birka türelemmel nézi, miként tördelik ezek az urak a nép erkölcseinek alapjait, — itt egy lelkes tábor kiáltja bátran és büszkén oda a társadalom szemébe, hogy rósz utón halad, midőn gyermekeinek szivét, hazánk jövendő boldogságának hordnokait megmételyezni engedi. Vissza a keresztet az egyetem falai közzé, ahonnan barbár kezek számkivetették. Vissza a keresztet, nemzeti nagyságunk éltető elemét. Vissza a keresztet, a nép erkölcsi életének iránymutatóját. Az ifjúság elmélkedni kezd,kezdi belátni, hogy fejetetejére állított helyzeteket teremtett a liberálisok uralma. S ez nekünk öröm, mert a jövő az ő kezükben van. És az egyetemi tanács? ... A tudós professorok ? . . . Cselekedtek szépet, nagyot, méltót a nemzet első ikolájának vezetőihez. Az egyetem meg fogja ünnepelni a TÁRCZA A magyar népoktatás és az agrárkérdés. Megnyitó beszéd a Szatmár-Ugocsa vármegyei R. kath. Tanítói egyesület 1900.’ évi közgyűlésén. Irta és elmondta : Bodnár Gáspár elnök. A legfontosabb feladatok egyike tehát a nemzet, életében m. t. Közgyűlés, bogy határozottan tisz'rba jöjjünk azzal: mily feladata van né mvelésünknek, illetőleg népiskoláinknak. ’agy ha tisztában vagyunk, lelkiismeretes onddal arra törekedni, hogy népiskoláink nagy nemzeti feladatnak meg is feleljenek. Népiskoláink nagy nemzeti hivatásának tudatára vall azon lázas tevékenység, melyet alkotmányos életünk első virradásak or mindjárt kifejtettünk. Mert mi érezhettük, különösen az irás szavainak nagy jelentőségét, hogy el vész a nép tudomány nélkül! Meg is kezdődött a munka nagy arányokban ! Nemes ambiczióvel tekintettünk a közel jövőbe, mikor nem találnak falusi embert e hazában, ki Írni és olvasni ne tudna. kereszténység lálenczszásados jubileumát. Kalapot emelünk e határozat előtt. Avagy tehetett volna-e másképen az az egyetem, melynek alapjait Pázmány Péter, a magyar, bíboros főpap vetette meg? . . A kereszt mint egyetemi jelvény, nyomatékosabb használatot nyer. Rövid, de velős paragrafus. Kihatása évszázadokra szól, eredménye az egyetemi polgárság határozott fellépésének. Attól a percztől, midőn a kereszt megtartja diadalutját az egyetem falai közzé, egészségesebb szellem vonul be a termekbe, mert a kik beviszik, bizonyára nem azért cselekszik azt, hogy puszta jel legyen, hanem érvényt fognak szerezni azon eszméknek, melyeket képvisel. Az egyetemen katli. erkölcstant tanszék állittatik fel és rendszeresitik az egyetemi hitszónoki állást. Régmúlt idők mulasztását teszi jóvá ez a határozat, — az ifjúságban az erkölcsi érzetet fejleszteni, zsenge szivébe csepegtetni a jót és nemest egy nevelő intézetnek principális czéljai közzé kell tartozni. Csak úgy oldhatja meg sikerrel feladatát, ha nem veszti el lábai alól a talajt, melyen túl siip- pedékes ingovány, az elzüllésnek, a kétségbeesésnek chimerái leselkednek a szárnyai alól szélnek eresztett áldozatokra. Midőn ilyen szépen folynak a Mikor majd a paraszt is saját kezével Írja meg a szükséges köziratokat, mikor az általános iskolakötelezettség oly értelmi magaslatra emeli népünket, milyet e nemzet jeles tulajdonainál fogva méltán megérdemel. De mi történt, Uraim! Tagadhatlan, hogy az utóbbi évtizedek alatt népünk többet tud, hogy a parasztnak esze megnyílt . . . És mégis ... és mégis! Ma mór tisztában vagyunk, a legközelebbi események, szomorú tapasztalatok igazolják, hogy népünk ezt a tudást, eszének ezt a megnyílását nem tudta kamatoztatni a a maga jólétére, boldogulására. Sőt ma államférfiak, jeles szocziologok hirdetik, hogy az agrar mozgalom éppen azért szedhette le lábairól a magyar parasztságot, mert nem volt elég okossága, belátása, érettebb judi- cziutna felfogni, hogy a kétségtelenül létező bajok orvoslásának útja nem az az ut, melyre lépett, hogy velünk a szoczialis vezérek csak rut játékot űznek. Sőt többet mondok. Népünknek az iskolában szerzett olvasási képességét egyenesen arra végezhesség az izgatok, hogy a rombolást annál könnyebben és nagyobb arányokban használják fel. Tehát éppen, a midolg’ok az egyelem falai között, a zsidó-liberális sajtó undort és megvetést provokáló tolakodással üvölt bele abba a magasztos konczertbe, melyben az ifjúság és vezetői olyan distingvalt harmóniában egyesültek. Jezsuita, klerikális, ultrainontán, antiszemita, antiprotestáns, magyartalan stb. jelszavak kőzápor módjára repülnek a tudós professorok fejéhez. Ez a lelketlen fajzat mindenre képes, ha olyan irányzatot vesz észre, mely frondotcsinálévtizedek óta folytatott aknamunkájának. Miért legyen a magyar emberben erős jellem ? ................Jobb, ha el tudja al kudni a király koronáját! . . . . Miért legyen benne erkölcsi érzék! Hiszen akkor végok van a kufárok- nak ! . . . Miért szeresse őseinek vallását? . . . Hiszen a felekezetnél- küliség talajában jobb anyag terem ! . . . Miért legyen meggyőződése és határozottság benne kitartani elvei mellett ? . . . Hiszen akkor hogy lehetne keresztülvinni a nemzet megrontására irányuló törekvéseket, melyekben annyira bővelkednek a nemrég letűnt múlt történetének lapjai! . . . A piszkolódásban — bocsánat az illetlen kifejezésért, de más szóval alig lehet jellemezni, — valami Magyar Szó nevezetű újság viszi a vezérszerepet, No hát mindenféle szó vei boldogítani akariuk népünket., az lehet ma az ő kárára, ha az iratok ellenében iratokat nem állítunk. Mi volt ezen sajnos jelenségnek kardinális oka ? Ma már teljesen világos előttünk . . . Népoktatásunk nagy munkájának zászlajára reá mák, hogy elvész a nép tudomány nélkül. De következetesen kihagyták a számításból, hogy a nép egymagával a tudással nem boldogulhat. Nem ismerték fel vagy nem akarták felismerni azt a lélektani igazságot, hogy a lársadalomban nagyobb szerepe van a szívnek, mint az észnek, tehát a vallás erkölcsnek, mint az ismereteknek. Hazánk összes tanintézeteiben, úgy a népiskolákban is a lefolyt időleg nagyobb részében ezen lélektani igazság ell.eu követték el a legnagyobb hibát ! A tudás mindig csak a tudás ! -A koponyának mesterséges módba való megtömése és a szívnek üresen való hagyása 'j— igen, ez járta nálunk! Csak azon törtük a fejünket, hogy mentői többet tanuljon Esz ifjúság, de mikor azt kellett /volna megfigyel nünk, hogy ezek a megtöltött koponyák milyen társadalmat alkotnakcidjekoftötlük -ts®- meinket Ma már sírva látjuk a-pusztulást.
