Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)
1900-11-21 / 47. szám
XSI. évfoyani. i?-ik Kzám. Mzatnuír. 13)00. November HETI SZEMLE. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egy évrs — — — — — — — — 6 korona — fillér. Félévre — — — — — — — — 3 „ — Negyedévre 1 — — — — — — — 1 50 „ Tanítóknak és kézmüiparosoknak égy évre 4 korona Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő 15 Á T II O R y END R E. A lap kiadója : A .PÁZMÁNY-SAJTÓ.“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések, stb. a „Pázmány- sajtó“ czimére küldendők, (Deák-tér 19. szám.) Hirdetések jutányos árban vetetnek fel. Nyilttér sora 40 fillér. A hip meg jelenik minden szerdán. A király szava. A fejedelmek szavai mindig közfigyelmet keltenek és közmegbeszélés tárgyát képezik. Főleg ősz uralkodónknak aj káról elhangzott szavak érintenek minket, hii magyar nemzetét bizonyos fen- költséggel, mert tudjuk, hogy azon szavak nagy megpróbáltatások tü- zében megtisztult szivből fakadnak. A napokban is végig hordozta a hir királyunk ő felségének valóban királyi szavait. A magyar tanítóság ugyanis testületileg tisztelgett a királynál és az uralkodó ezen szavakkal bocsátotta el a küldöttséget: — Tanítsák a gyermekeket magyar hazafiságra! Más időben is megtették volna eme fenséges szavak a maguk hatásukat, de ma, mikor az ismeretes és sajnálatos pedagógiai baklövések vannak napi renden, kétszeres suly- lyal birók. A király magasan felülemelkedett a nagy port felvert afféron, azt említésre méltónak sem találja, hanem e helyett egy Ariadne fonalat ad a magyar tanítóság kezébe, mely őket nem csak a kérdéses és valóban kicsinyes affértól eltereli, de kivezeti a pedagógia ezerszálu útvesztőjéből és odaviszi, hol a magyar tanítóság hivatásának forrása vagyon. — Tanítsák a gyermekeket magyar hazafiságra ! Nos jó tanító urak, ez a valódi magyar pedagógia ! Nem az, hogy osztott vagy osztatlan népiskolai tantervűnk, legyen. Nem is az, hogy vájjon Ázsiának szigeteit tudja-e az a gyerek, nem is az, vájjon a nyelvtant Simonyi, vagy egy másik rendszer szerint tanitsuk. Hanem annak titka, mi módon kell a magyar gyermekeket magyar hazafiságra tanítani. Jól tudjuk mi azt, hogy a tanítói kar is megértette a királyi szavakat. A tanítóság is könnyebben lélegzik, midőn ősz királyunk tanácsát hallja. Mert hiszen a királyi szavak csak aczélozzák az ő hivatás szeretetiiket, munkásságukat, miket nem egyszer a nagyzás hóbortjával, a modern, szürke elméletek zűrzavarával és kbw'nyes csipkedésekkel zavarnak meg. Tudja meg tehát az egész ország, hogy a tanító hivatásának központja a magyar hazafiságra valótanitás-ne- velés. Mert ha hazafiságra tanítjuk a gyermeket, ezzel kioktatjuk minden erényre, minden jóra, nemesre. Az igaz magyar hazafiságnak fundamentuma, alapja a hit, a vallásosság. A magyar hazafiság gyökere ott van a keresztenysógben, szálai ott húzódnak a múlt dicső alakjaiban, kik Istenért, hazáért és királyért küzdöttek. Áz igaz hazafiságnak egyik csillogó vonása a kötelesség hü teljesítése. Kötelessége a jó hazafinak hazájáért, ha kell, meghalni. És ez erén^Ále^ötelessége hivatását is betöítmií'ielkiismeretesen virrasztani a haza érdeke fölött még a legkisebb hivatalban is. És ez nem ke- vésbbé erényszámba megy. Mert éppen a kötelesség fogalmának megtévesztése okoz ma a társadalomban legtöbb bajt, legtöbb bonyodalmat, azért kell ma különösen az ifjúságot arra szoktatni, hogy a kinek joga van, annak kötelességének is kell lennie. A király azonban nem csak kijelölte a magyar tanítóság hivatását, de elismerte nagy küldetésüket, elismerte, hogy az ő kezükben van — a jövő ! Üdvözölve legyetek tehát magyar tanítók azon alkalomból, hogy a királyi szó elhangzott. Nemes a ti hivatástok, de fárasztó is. Szép, de tövises is. Hát azokat a tövis- szúrásokat, miket mostanában munkátok közt kaptatok: feledjétek. Egy királyi szó, mely elhat az ország minden zugába, felemel titeket és oda állít benneteket a nagy nemzeti munka fórumára. Itt pedig egy nemzet emel kalapot előttetek ! TARCZA. A magyar népoktatás és az agrárkérdés. Megnyitó beszéd a Szatmár-Ugocsa vármegyei R. kath. Tanítói egyesület 1900. évi közgyűlésén. Irta és elmondta : Bodnár Gáspár elnök. Uj társadalmi programm, uj társadalmi munkásság, uj társadalmi élet — ez ma a jelszó, melyet tekintélyes számú, kipróbált vezérembereink zászlójukra Írtak. És hála a Gondviselésnek, e zászló alatt már egy egész tábor munkálkodik, harczol és bizik a jobb jövendőben. Igen, mélyen tisztelt közgyűlés, lehetetlen tagadnunk, hogy úgy maga az Egyház, a kormányzat, sőt maga a nagy társadalom is vállvetve igyekszik a mai kornak egyik leghatalmasabb, legégetőbb kérdését tisztázni, a sikeres megoldás útjára vinni. Ez a kérdés : az úgynevezett agrar-kérdés. A müveit világrész minden földmivelő államát foglalkoztatta és próbára tette már ez a kérdés. A mi édes hazánkban úgyszólván varázsütésre lépett fel, társadalmunk egét, mint a hirtelen támadt viharnak fellegei bontották el. Nemzetünket vezető és fentartó Gondviselés munkájának kell tekintenünk, hogy a mily hirtelen támadt a fenyegető veszedelem : oly serényen igyekezünk rálépni azon útra, melyen haladva, megmenthetjük, talpra állíthatjuk a nemzettest úgynevezett gyökerét, a földmives osztályt . . . Hogy immár nemzeti meggyőződéssé leszen hazánk boldogsága, fajunk erőssége, munkaképessége és megelégedése, attól függ, mi módon karoljuk fel mezőgazdaságunkat, mily erős kezekkel ópitjük fel azt a hidat, melyen keresztül a nemzet törzsét az őt megillető élettevékenységre juttathatjuk. Mindezekből észrevehetjük, mélyeutisz- telt Közgyűlés, hogy az uj társadalmi programúinak, most már mondhatjuk, nagy nemzeti munkásságnak, — úgyszólván — tengelyét képezi az úgynevezett agrar-kórdés . . . A kezdet kezdetén, talán épen, mert a czikázó villámok — mint emlitóm — hirtelen törtek elő a távol fellegekből, ezt a nagy, sok irányú kérdést tisztán nemzetgazdászati szempontokból mérlegelték ... A mint azonban az eszmék szélesedtek, az ok és okozati viszonyok tisztultak, sőt napról-napra mélyebbre szántódtak: az agrar-kérdés szoros összefüggésbe jutott a pedagógiával, illetőleg nópne velősünkkel. Ma már nincs hazánkban államfórfiu, ki midőn az agrar-kérdóshez nyúl, ne vetné sas tekintetét a magyar népoktatás nemzeti feladatára. És nem létezhetik öntudatos taDU JÓZSEF szabó üzletében Szatmár Deák-tér (városház épület.) Teljes katonai fölszerelés! czikkek raktára, egy éves önkéntesek, tartalékos tisztek elegánsan és előnyösen fölszereltetnek, elvállalom, mindennemű egyenruhák átalakítását, polgári ruhák a legújabb divat szerint készíttetnek. Papi öltönyök, reverendák előnyös árban.
