Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)

1900-11-14 / 46. szám

,.H E T I SZEMLE11 (46-ik szám.)

3

rő a legszorosabb összefüggésben vannak egymással. Ugyanis munka árán alkalmas gép segiiségóvel létrehozhatunk bizonyos természeti erőt — mondjuk, hogy villamosságot és az igy létrehozott villamos erővel ismét tetszés szerinti munkát végeztethetünk. Ezen fizikai törvény szerint a külső munkával egyenlő értékű villamos erő jön létre, úgy, hogy a termelt villamos erővel éppen olyan nagyságú munkát végeztethetünk, mint a mily nagy munka létesitette a villamos erőt.

Munka árán jön létre az a villamos erő, mely a kocsikat a síneken tovaröpiti. Vannak villamos gépek, melyeket ha forgatunk, akkor villamos erőt termelünk. Ez a forgatás nagy munkába kerül, melyet ismét vagy vizi erő, vagy gőzerő visz végbe. Ezeket a villamos gépeket dinamó gépeknek mondjuk. Több ilyen gép van a szamosparti épületben elhelyezve, melyeket gőzgép forgat. Már most, ha egy ilyen dinamó gépet forgatunk, akkor villamos erő jön létre, melyet drótokkal bárhova elvezethetünk. A levegőben kifeszitett drótban ott van tehát láthatatlanul a villamos erő. Ha most ebből a drótból a villamos erőt belevezetjük egy másik dinamó gépbe, — melyet motornak neveznek — akkor a motor forgásba jön.

íme a munka és villamos erő közti szoros összefüggés. Ha egy dinamót forgatunk, akkor villamos erőt gyűjtünk s ha ezt a villamos erőt bevezetjük a motorba, akkor ez forgásba jön s alkalmas módon egy kocsinak kerekeit is forgásba hozza.

Ezek után nagyon könnyű megérteni a a villamos vasútnak működését. Ugyanis a villamos házban ott forog a dinamó gép, melynek villamossága bele megy a sinek felett kifeszitett drótba. Ebből a drótból a neki feszülő csiga s a rudban elhelyezett drót segítségével bevezethető a villamos erő a kocsi kerekei között elrejtett motorba, mely aztán a kerekeit forgásba hozza és igy repül tova a kocsi a síneken tetszés szerinti irányban és sebeséggel.

A villamos erőnek egyik sarka a levegőben kifeszitett drótban van, a másik sarka pedig a sínekkel van kapcsolatban. A két sark közzé igtatható be kormányozhatólag a kocsi. A megállítás abban áll, hogy a hajtó erőt kikapcsolják a kocsiból és azután fékezik. A csigából oly drótok is ágaznak le a kocsiba, melyek világítási czélokra szolgálnak.

Mihelyt egy kissé rezeg a csiga a vezetéken, azonnal szikrát hány a villamos erő a vezeték és csiga között, úgy szintén a kerekek és sinek között is, hogy ha valami kis kavics vagy kissé vastagabb földréteg kerül a kerék és sin közzé, mert a villamos erőnek az a sajátsága van, hogyha megszakad bármily kis mértékben is férni útja, ezt szikrával hidalja át. Ezért látunk a villamos kocsi tovarobogásánál, hol fent, hol a síneken fónyvillanásokat.

Ez képezi rövid általános vonásokban a villamos kocsinak — némelyek előtt csodaszámba menő — működési módját. -P.

Városi közgyűlés.

Szatmárit, 1900. november 12.

Városunk törvényhatósága tegnapelőtt délután tartotta meg november havi rendes közgyűlését. A gyűlésen Hérmán Mihály polgármester elnökölt, ki a távollevő főispánt helyettesítette. Mint rendesen, úgy most is a polgármesteri havi jelentés felolvasása vezette be a tárgysorozatot, mely daczára, hogy kevés számból állott, a gyűlés mégis jó ideig eltartottt; mert sűrűn történtek felszólalások tt is, ott is, melyek a vitát, kiszélesítették s azt érdekessé tették. A komoly szó mellé társul szegődött a humor is, mely nem egyszer derütvarázsolt a városatyák arczára.

A polgármesteri jelentést, melyhez senki sem kívánt szólani, s mely a törvényhatóság állapotáról s a közel múltban végbement ut- munkálato róI, gőzfürdő-értésről, villamosvasút megnyitásáról, a gör. kath. egyház templomának felszentelési ünnepéről számolt be a közgyűlésnek, tudomásul vették.

A módosított Vigadó és szálloda épület tervére vonatkozólag leérkezett a miniszter elvi döntése. Aleiratban a:miniszter megemlékezik arról, hog}7, habár a tervek még fe lülbirálat alatt vannak, már most hozzájárul ahhoz, hogy a régi törvényszéki palota lebontassák. A mi más szóval oannyit jelent : teljesítem vigadó-párt kívánságodat, a módosítot t tervekhez megerősítésemmel hozzájárulok. A középitészeti szakbizottság, majd a tanács a min. leirat értelmében megkezdték az előmunkálatokat a lebontásra vonatkozólag s felhívták a lebontást teljesítő Grünvald és Schipfeld czéget, hogy a szükséges munkálatok megtételéhez ők is fogjanak hozzá, hogy az építkezés már kora tavaszszal megkezdhető legyen. A közgyűlés ehhez hozzájárult.

Csomay képviselő arra inti a képviselőket, hogy ne siessenek annyira a bontással, mert ő úgy emlékszik, hogy a közgyűlés egyszer azt a határozatot hozta, hogy a lebontásba addig nem megy bele, mig az érdemleges miniszteri döntést maga előtt, nem látja. Ma még ilyen nincs. Várjunk, hátha a jól informált miniszternek más lesz a véleménye. (Célzás akart ez lenni a leküldött min. iratra, melyet nem a miniszter irt alá, hanem egyik tanácsosa.)

Fejes képviselő belenyugszik a változ- hatatlanba. Egy dologra azonban mégis felhívja a figyelmet: arra, hogyha az épületet lebontása előtt, le kell fényképeztetni, hát azt annyi példányban pfotografálják le, hogy minden bizottsági tag eltehessen egyet emlékül s azon kívül az egyes iskoláknak is juttassanak egy példányt belőle. A képviselő ur által kívánt sokszoritásba — annak költséges voltánál fogva — nem ment bele a közgyűlés, hanem csak annyi példányban fényképezted le a lebontandó épületet, a hány példányt a miniszter egyik leiratában már felemlített.

A város által alkotott uj építési szabályrendeletben a jóváhagyás alá terjesztés után a belügyminiszter néhány korrigálni való passust talált. Ezek pótlása után a szabályrendelet jóváhagyás végett ismét felterjesztetik a közgyűlés által.

Az aug. havi adó elő- és leírások törlését tudomásul vették.

Pótor Dániel szatmár-németi ev. ref., és Gramma J. hegyi gör. kath. lelkészek személyes pótlékot kértek a közgyűléstől. Mindkettőnek kérelmét egyházi községük elöljárósága pártolólag terjesztette a közgyűlés elé. A személyi pótlék megadásánál élénk vita indult meg, melyek között legnagyobb feltűnést keltett Jáíeó Mihály képviselőnek, volt ev. ref. főgondnoknak kemény hangú beszéde, melyben azon kijelentést tette, hogy a németi egyház nagytiszteletü lelkészének semmiféle személyi pótlékot meg nem szavaz, mert arra érdemet sem a múltban, sem a jelenben nem szerzett; de a jövőben

sem fog szerezni. Azon az állásponton van, melyen volt a közgyűlés akkor, mikor a nagytiszteletü ur személyi pótlékát megtagad a. Ezt tegyék most is. Hisz azóta semmit, sem változtak a körülmények. De mégis változott valami : Matray képviselő urnák meggyőződése; mert ő a múltban ellene volt a pótlék megadásának s most maga kel annak védelmére. Ha a személyi pótlék minden lelkésznek megadatik, az nem lesz többé személyi pótlék, hanem állandó fizetésemelés, melytől nem fogunk szabadulni. Ennek meggátlása végett indítványozza, hogy a közgyűlés utasíts i a tanácsot, tegyen javaslatot, a személyi pótlék helyett, a lelkészek fizetés javításának emelésére. Mátray bizottsági tag minden személyes tekintettől eltekintve, az egyházra való nézve kéri a sz. pótlók megadását. Keresztszegi ellene van a pótléknak. Domahidy Ferencz röviden kiván szólani. A közgyűlés — úgymond — nem Ítélheti meg a kérelmező lelkész érdemeit. Arra egyedül az ő hívei illetékesek. Nehogy annak látszata tűnjék fel, hogy itt e teremben személyes ellenszenv vezet bennünket, Pótor lelkész pótlékát teljesíthetőnek tartja. Ily értelemben szólalt fel Fejes István is.

Ezen az állásponton volt a tanács által beterjesztett javaslat is, mely Pótor Dánielnek 1200 k.-t, Gramma hegyi lelkésznek 200 k.-t véleményezett magadatni. Ehhez hozzá járult a közgyűlés is, annak kijelentésével, hogy a pótlék mindig csak az illető lelkész személyét illeti. Ez volt a helyes megoldás.

Báró Feje'rváry honvédelmi miniszter értesítette' a várost, hogy a közös hadügyminiszterrel folytatott tárgyalások után, a 15. számú cs. és kir. ezred pótkeretét kész a városba helyeztetni, ha a város a megfelelő helyiségekről gondoskodik. A gazdasági szakbizottság és a tanács a pótkeret elhelyezésére a legalkalmasabbnak a régi honvéd laktanyát tartja s annak megfelelő átalakítását s kijavítását javasolta a közgyűlésnek, mely azt elfogadta s megbízta a tanácsot, hogy a további lépéseket a honvédelmi miniszternél ez ügyben tegye meg.

Valkovics Sámuel, a kioszk bérlője, sok mindenféle indoknál fogva az alapbér elengedését kérte a közgyűléstől.

A kérelem nem kis feltűnést keltett a városatyák között. Ha kárja van Valkovics- nak, úgy azért csak magára vessen, mert bizony a közönségnek nem egyszer volt a kiszolgálás s más egyebek ellen panasza.

A kérelmet, mivel arra alapos ok nem volt, a közgyűlés kereken elutasította.

Ilyen elbánásban részesült Berky István is, mert az utcza területéből uj lakóházához elfoglalt 6 és Va D-öl területért reárótt 204 koronát nem engedték neki el.

A Deák-téri piacz rendezése kérdésénél szélesedett ki legjobban k vita. A szónokok egymás után állottak fel s egyik a régi állapot visszaállítását, a másik a piacz szétosztását kívánta. Nyomós okok hangzottak el úgy az egyik, mint a másik mellett. A kereskedelmi társulat hosszabb kérvényben a szétosztás ellen kérelmezett. Az indokok közt felhozták, hogy már most is, mig az ideiglenes állapot tartott, tetemes anyagi veszteséget szenvedtek.

Seres István nómetirészi „népképviselő“ nem látja be, miért ne lehetne a piacz egy részét Németibe áttenni. Ő harmincz év óta jár Debreczenbe s ott is meg van osztva a piacz. Miért ne lehetne ez itt is ? Meggazdagodtak már a szatmári boltosok, meg a ház