Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)
1900-10-31 / 44. szám
„H ETI SZEMLE “(44ik szám) 3 köttetés sértetlenül fenmaradhat, sőt talán még szilárdul azáltal, hogy az anyagi elnyomatás miatt az osztrák iránt keletkezett ellenséges érzület megszűnik. E mellett az események fejlődése az osztrák-magyar monarchia súlypontját mind jobban hazánkba helyezi, fényes napokat jósol az állam férfiak előrelátása — miért válnánk el tehát Ausztriától most, midőn a sanyarú napokban hozzá voltunk lánczolva. Az események fejlődése által szült politikai fordulatot nagyban támogatná gazdasági kultúránk fellendülése. Ha nem vagyunk az osztrák tőke kezében ; ha nem maradunk anyagilag Ausztria gyarmata ; ha iparunk, kereskedelmünk egyenrangú a nyugati államokéval : bizonyára nagyobb respektussal néz reánk a külföld. Aki tehát akarja hazánk dicsőségét, annak arra kell közreműködni, hogy a politikai fölény megfelelő alapot kapjon fellendült anyagi kultúránkban. Itt nem szabad haesi- tálni, nem szabad álszemérmeskedni, nem szabad mellóktekintetekre ügyelni, midőn a haza sorsáról, jövőjéről van szó. írjanak egy fényes lapot ismét a megyék hazánk történelmébe. Egy hatalmas phalanxot képezzenek, mely kényszerítse a parlamentet is, hogy állást foglaljon a külön vámterület érdekében. Szatmár város és a megye bizonyára az elsők között lesz, aki sietni fog a Budapesten kibontott zászló alá. Ok nem lehetnek hűtelenek a szép múlthoz. Nem maradhatnak tétlenek, midőn a haza üdve gyors elhatározást követel. Úgy legyen 1 Apróságok. Általános az érdeklődés, nemcsak Szat- márvármegyében, hanem országszerte is, a mérki róm. kath. egyház híveinek önvédelmi harcza és sérelmi küzdelme iránt. Kétségbe- vonhatlanul igazolja ezt az a sok kórdezős- ködós, melylyel minden oldalról ostromolnak bennünket. Lehetetlen kinek-kinek külön válaszolnunk, hiszen akkor irodát kellene nyitnunk ; miért is elhatároztuk, a főtisztelendő szerkesztő ur helyes engedőimével, kinek már eddig is igen-igen nagy hálával tartozunk, hogy „Apróságok“ ezim alatt, el fogunk mindent mondani, ami ezen valóban katholikus, önvédelmi küzdelem teljes megértéséhez szükséges, s a mit eddig tettünk s ezután tenni fogunk. * Azt kérdi egy magas állásban levő férfiú: „Mit tettünk a hírlapi fölszólaláson kívül a kálvinista gondnok és főszolgabíró jellemezhetlen határozata ellenében ?“ Mindenek előtt, a kerületi esperes utján, jelentést tettünk a főtiszt, egyházmegyei Hatóságnak ; azután megfellebbeztük a vármegyei alispánhoz. Itt nem érve czélt, megyünk tovább, ha a szükség úgy fogja parancsolni, egészen O felsége, rajongva szeretett királyunk, atyai szivéig. Ott biztosan meg fogjuk igazságos ügyünk diadalát találni és nyerni. Hogy templomunk kerítését lebontsuk, olyan nincs 1 Ha Domahidy Elemér kálvinista gondnok- és főszolgabírónak volt bátorsága a vármegyei főispán szemébe azt mondani, hogy a belügyminiszter tiltó rendeletét, melylyel a mérki kálvinista imaház építésének tovább folytatását állíttatta be, mint kálvinista „gondnok“, sohasem fogja végrehajtani; nekünk is van bátorságunk egész határozottan kijelenteni, hogy: Domahidy Elemér kálvinista gondnok boszu- álló határozatának sohasem fogunk engedelmeskedni! Saját területünkön semmiféle kálvinista gondnok rendezését sem türjük meg. Némely ember nem röste] 1 i a kudarczot. Ilyen Domahidy Elemér is. Emlékszik-e, hogy ugyancsak a kálvinista Veres András panasza folytán, elrendelte a katholikus Schrekk Antal, hívünk csűrének iebontatá- sát is? De a körmére koppintottak, mire aztán elment a kedve a további mesterkedéstől. a csűr pedig áll a mai napig is a maga helyén. Megsúgjuk : mi adtuk hívünknek azon utasítást, mely a főszolgabíró ku- darczával végződött. Vigyázzon, most is igy fog járni. Az erőszakosan és törvéuyszegós- sel elfoglalt községi kerületre épített kálvinista imaházat le lehet s le kell bontatni, de a katholikusok templomának saját területükön fölépített kerítését nincs joga senkinek lebontatni. Erőszakosan megteheti, mert karhatalommal rendelkezik. Ámde van még talán valaki Magyarországon, aki Domahidy Elemé'- főszolgabírónak is parancsod! Mi azt hiszszük, hogy igen is van. * Tettünk még egyebet is. A nekünk, katliolikusoknak, ásott verembe szorítottuk Domahidy főszolgabírót. Ifj. Scklachter Gáspár és társai, mérki lakosok és mindannyian derék és buzgó katholikusok, ugyanis az itt közölt kérelemmel fordultak Domahidy Elemér főszolgabíróhoz: „Másolat. Tekintetes Főszolgabíró Ur! Ha vallomást akarunk tenni, őszintét és igazat: habozás nélkül kell kimondanunk, hogy a mérki ev. reformátusok imaházoknak egyik 20 méter hosz- szaságu falát és a tornyát egészen Mérk község ingatlan tulajdonát képező, közforgalomra használt, utczára és köztér jelentékeny részére építették, még pedig önhatalmúlag az arra egyedül és kizárólagosan jogosult s illetékes községi képviselőtestület engedélye nélkül, sőt többszörös, tiltakozása daczára, s igy a nevezett közforgalmi utcza- részt és a közteret megkisebbitették, mi által a közforgalmat jelentékenyen akadályozzák, miért is alulírottak arra kérjük a tek. főszolgabíró urak, mint a községi ingatlan vagyon lelkiismeretes védőjét és ellenőrzőjét, szíveskedjék sürgősen intézkedni és a legszigoruabban elrendelni, hogy a mérki ev. reformátusok Márk község tulajdonát képező területére épített imaházok 20 méteres falát és tornyát haladéktalanul bontsák le, annyival is inkább, mert az erőszakosan elfoglalt terület nincs a mérki ev. ref. fele- kezetre telekkönyvileg bekebelezve, nem is lesz soha, mert mi abba sohasem fogunk beleegyezni. Mi úgy tudjuk, hogy a törvény nem csak a róm. katholikusokat, hanem az ev. reformátusokat is kötelezi. Tiszteletteljes kérelmünk ismétlése mellett maradunk a Tekintetes Főszolgabíró urnák Mórken, október hó 29. 1900. alázatos szolgái: ifj. Schlachter Gáspár, ifj. Jekli József, Harász Antal, Koch Mihály, Kcch János, Szoloma- yer István, Albesz Antal, Janofszky Antal, Czundel Jakab, Láng András, Láng Mihály, Reszler Pál, Cziereizer Antal.“ Jelen másolat hiteléül, Mérk, október hó 29-ón. 1900. Hrabovszky István plébános. * Sokszor és sokan, még Domahidy Elemér édes atyja is, kérdezték már tőlünk: „De hát mi indította a mórki ev. reformátusokat arra, hogy éppen azou helyre építkezzenek, mely reájok határozottan kedvezőtlen, a katholikusokra nézve sérelmes, Mérk községre pedig káros ?“ Semmi egyóbb, mint azon sajnálatra méltó szerencsótlenségök, melynél fogva nem szabadulhatnak azon téves hittől, hogy minden jó nekik, a mi a katliolikusoknak kedveződen, ellenben minden rósz, a mi a katolikusoknak jó. Ehhez járult, hogy, ha megfelelőbb s alkalmasabb helyre építkeznek, akkor nem erőszakoskodhattak s nem foglalhattak volna potya területet. Végre tudva azt, hogy a kálvinista alispán és kálvinista főszolgabíró még a törvény megszegésével is pártolják őket, be akarták bizonyítani, hogy napjainkban a kálvinistáké a hatalom. „Büszkék lehetünk atyámfiai“, igy nyilatkozott tósztjában Domahidy kálvinista gondnok egy mérki kálvinista mulatság alkalmával, „mert mi vagyunk az urak, s miénk a hatalom itt Márkén, a vármegyében, sőt még Budapesten az országházában is !“ S teljesen igaza van. Hiszen az egész liberális kormány, retteg a protestánsoktól, hacsak szemöldöküket mozdítják is meg. Vájjon mikor ébred már föl az a gyáva „alvó oroszlán“ ? Tu autem Domine miserere nobis 1 Hrabovai Hrabovszky István, plébános. Hírek. Római utjából a püspök ur Ő méltósága miként múlt alkalommal jeleztük, e hó 25-ón délután érkezett meg székhelyére. Egyenesen a székesegyházba ment, hol hálaadó isten- tisztelet volt, mely után a püspök ur a szószékről beszédet intézett a megjelent szép számú közönséghez, végül áldását adta reájok. Jótékonyság. Püspök ur ő méltósága a búcsúi (Bereg m.) templom építésére magánpénztárából 400 k. kegyeskedett adományozni. Ünneplés. Ma, szerdán, okt. 3l-én vigília, azaz ünnep előtti böjt van. Ugyanezen napon véget ér az október havi rózsafüzór áj tatosság, mely a rk. közönség impozáns részvétele mellett tartatott minden délután 5 órakor. Holnap, nov. 1-ón üli az egyház Mindenszentek ünnepét, a szentek egyességóben való hitünk eme örömnapját, dicsérve Istent, kit egyedül illet imádás s kérve a szentek pártfogását, kik már az üdvösség honában Isten jobbján állanak. E napon 7 reggel órakor a plébánia tart ünnepi sz. misét és prediká- cziót, 9 órakor a szókeskáptalan misézik s ennek végével püspök urunk ő méltósága pápai áldást ad s sz. beszédet mond. 7é9 és 11 órakor csöndes misék tartatnak. Ugyanezen napon d. e. 8 órakor a csász. és kir. közös laktanya udvarán tábori mise és sz. beszéd lesz, melynek végével úgy a közös, mint a honvéd legénység katonai esküt tesz. Nov. 1-én este 6 órakor a székesegyházban ünnepélyes gyászisteni tisztelet tartatik. Tóth József h. lelkész tartja a sz. beszédet, utána litánia és koporsószentelós. Nov. 2-án halot- taink emléknapján d. e. 7 órakor a plébánia, 9-kor a káptalan végez liberális requiemet; este a temető kivilágittatik; a hidontuli sir- kertben d. u. 5 órakor sz. beszédet tart Ékkel L. s. lelkész. Halottak napjának nyolczada alatt minden délután Véö-kor litánia tartatik a székesegyházban a meghalt hívek lelki nyugalmáért. Nov. 2-án a plébánia gyászmi- sót tart Pálfalván a Peley-család sírbolt kápolnájában is a család alapítványa folytán. Nov. 5-ón a főgymnasium az ifjúság védő- szentjének, a sz. Imre herczegnek nóvünnepét s a gymn. kápolna bucsunapját ünnepélyes sz. misével ünnepli, melyen az ifjúság a sz. áldozáshoz járul. Czimadományozás. Ő felsége a király Kádár János pénzügyi számtanácsosnak, dr.
