Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)

1900-01-31 / 5. szám

4 „HETI S Z E M L E“ (5-ik szám.) fogadják olyan előítélettel a katholikusok törekvéseit, mert meg kellett győződni, hogy nem olyan veszedelmes tendentiák azok, — ellenkezőleg az emberiség javát, a haza bol­dogságát czélozzák. A másik egyesületünk, mely szintén fontos positiót foglal el, a kath. legényegye­sület. Az iparos ifjak körében bintegeti a vallásosság, a jó erkölcs és a művelődés magvait. Neveli őket az életnek, hogy hasz­nos, becsülettudó és munkás tagjaivá legyenek a társadalomnak. Mig a legényegyesületek meg nem kezdették jótékony működésűket, a szegény iparos ifjú elvadulva, magára hagyatva növekedett fel minden fogékonyság nélkül a tisztesség s az emberies érzelmek iránt. Munkaadójában hóhérát látta, kitől inkább rettegett, mint hűséggel és bizalom­mal ragaszkodott volna hozzá. Mondhatjuk, nem is minden igaz ok nélkül. A legény- egyesületek fellépése óta jelentékenyen vál­tozott a helyzet. Nem tekintik már a mes­terek az ifjakat igavonónak, hanem kezdik családjok tagjai közzé számlálni. Kölcsönö­sen megszűnt a bizalmatlanság, amiből mindkét félre sok, eléggé meg nem becsül­hető előny hárult. És az iparos ifjú ma önérzettel léphet a világ elé, mert úgy szel­lemi téren, mint a műveltségből és az ud­variasságból is profilírozott annyit, hogy szerzeményével nem fogja megszégyenleni magát. Egyesületük iránt a közönség rokon- szenve is napról napra fokozódik. Tömege­sen keresik fel felolvasásaikat, vigalmaikat, melyek mindig a kívánt színvonalon s a tisztesség halárai között mozognak. Van kath. ének és zeneegyesületünk is. Ismert jótevőjének kegyéből pompás palotá­val rendelkezik, hol szerényen elvonulva él hasznos hivatásának, a művészet fejleszté­sének. Nyilvános fellépései, melyekkel mű­ködéséről olykor-olykor beszámol, rendszerint elragadó hatást gyakorolnak. Jelentékeny része van a közízlés fejlesztésében a művé­szet iránt való érzék és szeretet kifejtésének nagyon is számbavehető tényezője. Séd nunc veni ad fortissimum. Amivel a papság örök időkre szóló érdemeket szer­zett magának, a „Heti Szemle“ megalapitása volt, melynek nyomán és fentartására létre­mely rengeteg messze terjedt, nem szemlél­hettem egyebet tengernél és égnél. Végre kedden éjjel érkeztem egy helyre, egy ren­geteg térség szélére, egy feketés nép keb­lébe I1) Nevezetes egy hely ez. Népe szemlélte egy gyermeknek, Ég vezérének és emberek neveltjének menekvését2.) E térség nem egy hegysetétében élt ezer és ezer szent remete. Nem egy helyét szemléltem meg; négyezeréves nedv- vezeté­két,3) melyet jelenleg egy neveltséget vesz­tett nép kezel, réges régen ólt nópfejedel- meknek népek vérverejtével emelt végleges fekhelyét4) egy nedvtelen tenger5) kebelén emelve ezerszer ezernyi kézzel, mely fekhe­lyeknek hegye félezer méterre égnek mered.6) Hébernek nemzetsége sem nézte tótlen e rengeteg emlékek emelését. Verésekkel ker­*) Afrika. 2) A szent család menedéke. 8) Viz vezeték. 4) Sir. 5) Homoktenger. 9 Guta, jött a „Pázmány-sajtó“ is. Mondani is feles­leges, milyen frondot csinált ennek az aktió­nak a közvélemény. Szenvedélyesen, majd gunynyal üdvözölték az uj kollégát a helyi sajtóban. Minden törekvés arra irányult, hogy népszerütlenitsék az eszmét annak kép­viselőjével együtt. Be kell vallani, hogy sok tekintetben sikerült nekik. Abban az áram­latban, mely akkor országszerte fujdogált, mi sem mehetett volna könnyebben. Eunek daczára a lap, igaz hogy lassan, de biztosan évről évre nagyobb tért hódított, s kiküz- dötte magának a közönség elismerését. Fé nyes bizonysága ennek azon körülmény, hogy szép olvasóközönsége van, és semmi ok sincs többé az aggodalomra fennmaradása tekintetéből. Mondhatjuk, hogy Szatmár tár­sadalmában is attól az időtől kezdve állott be kedvező fordulat a kah. intézményekkel szemben, mikor a lap életképessége bizo­nyossá lett s kerékkötözőjévó vált az igaz­talan támadásoknak és rágalmaknak. Nem dicsekvésből, de azZal az önérzettel mondjuk ezt, mely működésűnknek legszebb jutalma. De amiről legelőbb kellett volna emlé­kezni, honnan a központi papság lelkese­dése kiindult, a Szatmáregyházmegyei Iro­dalmi kör volt. Ez tartotta ébren és fokozta az egy czélra törekvők tevékenységét, ez ütötte nyélbe azon mozgalmakat, melyek örök időkre szóló alkotásokat teremtettek. Nem minden igaz ok nélkül mutattuk be tisztelt olvasó közönségünknek Szatmár kath. intézményeit, s azokat a mozgalmakat, melyeket a katholikusok itt a központban a legszebb eredménynyel kifejtenek. Czélunk volt fokozni a vidék közönzégének ön- becsórzetót és a szükséges bizalmat intéz­ményeink iránt, hogy ők is hatványozott lel­kesedéssel csatlakozzanak hozzánk és támo­gassák a katholikus törekvéseket, melyek édes hazánk és az ő szegény népének érdé keivel a legszorosabban össze vannak forrva. Hírek. Személyi hírek, ő méltósága a püspök ur Budapestről valószínűleg csak a jövő hét közepén érkezik vissza székhelyére.— Stein­gették erre. Keblem szent emelkedettségével szemléltem e helyen egy, kétezer éve élet- teljes terebélyes emléket, mely ezer és ezer terjedelmes levelévé! egy égtest heve ellen védelmet szerzett két legszentebb lénynek és ezek végtelen kedves neveltjének menekvé­sében és enyhet ezek éhségében.1) E helyen kedves életnedv keletkezett,2) melynek élve­zésével enyhet leltek e végtelen kedves ven­dég és szeretetteljes két vezére. Szemléltem még e helyen fentebb emlegetett fejedelmek megkeményedett ezer és ezeréves fekete te­temét3) és még egyebeket. De ezeket e cse­kély értekezésben nem emlegethetem. Végre egy kevésbbó terjedelmes gépezeten szent helyem felé eveztem és egy szép reggelen elérkeztem e helyre, melynek ecsetelósét és egy végtelen tengeren szerzett éleme'nyem elbeszélését egyéb szerencsés perczekre te­relem, feltételezvén e Szemle kedves vezé­rének engedelmót. Kelletlen. l) Máriafa. a) Forrás. 8) Múmia. berger Ferencz dr., nagyváradi kanonok ma reggel a gyorsvonattal Budapestre utazott. Áthelyezés. Madzsar Béla m. kir. posta és távirdafelügyelőt, a nagykárolyi postahi­vatal főnökét hasonló minőségben Nagy- Bányára helyezték át. Madzsar 25 évet töl­tött Nagy-Károlyban, a közönség távozását felette sajnálja. — Az igaaságügyminiszter Pávlik Béla nagybereznai kir. járásbirósági albirót hasonló minőségben az ungvári jbi­tósághoz helyezte át. — Az jgazságügymi- niszter Pujda János szinórváraljai járásbiró­sági Írnokot a helybeli törvényszékhez he­lyezte át. Dj elperel. 0 méltósága a püspök ur, mint értesülünk Szalay Sándor beregszászi plébánost a beregi kerület esperesének ne­vezte ki. Gratulálunk. Halálosai. Munkácsi Nuszer Lajos drt., a munkácsi közkórház főorvosát, e földön érhető legnagyobb veszteség érte: oldala mellől a halál angyala elragadta a gyöngé­den szerető hitvest, a boldog családanyát. Nuszerné, szül. Winkler Mária, egy nagyobb körutazás alkalmával influenzát kapott, mely agygyuladásba ment át s az egészségtől duz­zadó úrasszonyt — daczára minden orvosi segítségnek életétől fosztotta meg. A halál­hír mindenfelé nagy megdöbbenést keltett, így városunkban is, hol a halálhir a meg­boldogult édes an ját — özvegy Tóth Sán- dornét, továbbá a Bossin- Nuszer és Tóth-asa- ládokat érte lesújtóan. Katonatisztek áthelyezése. Városunkból febr. 1 tői Bruck Jenő m. kir. honvédszáza- dos Nagy Károlyba, Bodoki Henter Zoltán m. kir. honvéd főhadnagy és Viczenty Ödön hadnagy Nagy-Károlyból Szatmárra lettek áthelyezve. Dj hivatalfőnök. Stancz Jánost, az oszt­rák magyar bank helybeli fiókintézetének szorgalmas, fiatal lisztviselőjét a miskolczi fiókintézet főnökhelyettesének nevezték ki. A jóravaló törekvés és szorgalom nyerte ju­talmát. lótékonyság. Dr. Keszler Ferencz pápai praelatus, apát-kanonok, a r. kath. iskola­szék egyházi elnöke, legközelebb 104 korona adományával lehetővé tette a róm. kath. fiú iskola tanítótestületének, hogy a báró Eötvös József összes müvei disz-kiadásának kötött példányára előfizethessen s ez által az országos Eötvös-alap Tanítók Házának pártoló tagjai sorába lépjen. — 0 méltósága egyúttal megvette az iskola könyvtára ré­szére dr. Oláh Gyulának a nm. vallás- és közokt. minisztérium által ajánlott: „Az em­ber és az egészség“ czimű nagyobb szabá­sú szakmunkáját. Ad multos annosl Dj aininiiztrátor. A halálozás által megüresedett nagy-bányai plébánia ideigle­nes vezetésével Püspök ur ő méltósága Szeöke Béla ottani káplánt bizta meg. Főispáni kinemések. Hugonnai Béla gróf, vármegyénk főispánja, az erdődi köz­kórház igazgató főorvosává Róth Sándor drt, a fehérgyarmati főszolgabírói hivatalhoz pedig Balika András dijnokot Írnokká ne­vezte ki. fiyászhir. Apagyi Bertalan volt honvéd- százados özvegye szül. romocsaházi Tatár Mária élete 43-ik évében hosszas szenvedés után Nagy-Károlyban elhunyt. —- Nagy Hugó munkácsi állornásfőnök, főellenőr, e hó 25-én este életének 54-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. Özvegye és négy kiskorú ár­vája siratja.

Next

/
Thumbnails
Contents