Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)

1900-09-26 / 39. szám

5 „HETI SzEM L E“ (39-ik szám.) végződött, ki a fején kapott mintegy négy czentiméteres vágást. Ezzel kapcsolatosan megemlítjük azt a helyte'en eljárást, mely városunkban egy idő óta divatozni kezd. A párbajozó felek feljárják a szerkesztősége­ket, hogy ne vegyenek tudomást mérkőzé­seikről, ki akarván menekülni a büntető igazságszolgáltatás kezei közül. Nekünk az a meggyőződésünk, hogy akiknek van bá­torságuk támadást intézni mások élete vagy testi épsége ellen, legyen bátorságuk azt meg is mondani a biróség etőtt, és legyen bennök férfiasság elviselni a megérdemlett büntetést. Éppen azért, ha a jövőben bármi párbajvótsóg tudomásunkra jut, minden ké­relem daczára közzé fogjuk tenni, hogy tár­sadalmi életünknek ez a ferde kinövése ne tenyészhessék büntetlenül a sajtó palástja alatt. Színházi hír. Szálkái Lajos színtársulata e hó 29-én megkezdi előadásait a „Kis szö­kevény“ legújabb kiállitásos operettel. Az első előadás a lóverseny megtartásáért fog 29-én megtörténni, hogy a vidékről beérkező közönségnek egy kellemes estélyt szerezzen. — Az előadáson az összes operett személy­zet játszik. Az előadásra jegyek előjegyez- hetők Poszvék Nándor gazd. egy. titkárnál. Bérlők fölkéretnek, hogy helyeiket előre fog­lalják. Bérlet meglehetősen halad. Bérleteket még mindig lehet váltani. Templomszentelés. A csecsehói uj rk. templom, mely mintegy 7—8 ezer forint költséggel létesült, már teljesen készen áll, s várja, hogy rendeltetésének átadassák. Megáldása okt. 7-én, a „Rózsafüzér király­néjának,“ mint a templom védő szentjének ünnepén, nagy ünepélyessógek közt fog vég­bemenni. Óvoda vizsgálat. Vasárnap, az az 16 án tartatott meg Nagy-Szokondon az óvodás gyer­mekek vizsgája, az óvoda bizottság elnöke és az egész község szine-java előtt. A vizs­gálat előtt egy kis leányka könyekig ható versecske kíséretében szép virág csokrot nyúj­tott át az elnöknek s ezután kezdetét vette a vizsgálat. Az eredmény valóban meglepő volt. Öröm volt hallgatni a kis apróság szép verseléseit és gyönyörű dalait. Ezen szép eredmény eléréséért a dicséret egyedül özv. Inglót Jánosné óvónőnek jutott osztályrészül, ki buzgó fáradozásai s a kisdedekkel szemben tanúsított kitűnő bánásmódja által minden­ben kiérdemelte a községi lakosság háláját és elismerését. Az országos F. K. E. ugocsai fiókja e hó 19 én tartott gyűlésén elhatározta, hogy Szatmáron és M.-Szigeten telepeket állít fel, miután alig van kilátás, hogy ezen megyék egyelőre e humánus czólra áldozatot hozzanak. Alapítványok. Doby Antal, hotuonnaisó tárnok a vitkai róm. kath. iskola részére 200 korona alapítványt tett, hogy annak kamataiból szegéry iskolás gyermekek éven- kint tankönyvekkel láttassanak el. A kis za- lacskai róm. kath. hivek keresztfenntartási alapul 60 koronát küldöttek be az egyház- megyei hatósághoz. PrimiCZai Megható ünnepély volt e hó 23 án Fény községben. Knecht János nagy­váradi egyházmegyei ujmisós mutatá be első sz. miseáldozatát. A manuduktori tisztet C-'ánk J. szentszéki ülnök, helybeli plébános teljesitó. Az ujmisésnek segédkeztek : Brá- zay J. szent-széki ülnök, mező petrii plébá­nos, Roz K., Kovács J., Csókás. V. káplánok és Rés J. theologus. Mise után a primici- ans szüleinél fényes ebéd volt, melynél számos felköszöntő hangzott fel. Ugyanott jövő szom­baton (29) templom ünnep lesz. Vasárnap (30) pedig ismét primicia. E'.unal Brém I. fog primiciázni. Részeggel konstatáljak, hogy múltkori felszólalásunknak megvolt, a kívánt eredmé­nye, a városi hatóság intézkedett, s va­sárnap már szünetelt a kövezósi munka utczáinkon. Hatósági bölcseségek. Nem az első bak­lövés, valószínűleg nem is utolsó marad. Úgy kell bujkálnunk a kőrakások között, mintha az egypíomi katakombák romhal­mazát teremtették volna utczáinkra. De hiába, nagy dolgok ezek. Villamos vasutat, meg keramit-töltóst építünk. így aztán nem csoda, ha hét számra még egy bogarat sem lehet keresztül hajtani a^ utczákon, — sze- kérközlekedésről meg egyáltalában ne is ál­modjék senki emberfia, sőt a gyalogszeres­nek is ugyancsak széjjel kell nézni, hogy igazodik el a sínek és a kőrakások között. A történet veleje az, hogy a város rábízta egy vállalatra ezeknek a munkáknak a vég­rehajtását, de hogy milyen erővel és hogy fognak bele, azzal aztán nem törődött senki. Egyszercsak egy szép reggel arra ébredt fel a polgárság, hogy ki se tud moezczanni az udvaráról, mert, az utczákon kőrakások he­vernek, s az egész város kövezete fel van forgatva. A hol rendet tud tartani a hatóság, ilyen állapotnak nem szabad bekövetkezni. Felbontott házasság. A m. kir. kúria teg­nap élőit tartott ülésén foglalkozott a Nagy Klementine által Papp Béla ellen indított válóperrel s hosszas vit. után helyben hagyta a két alsó bíróság Ítéletéi, tehát a házasságot felbontotta. Dj táncztanfolyam. Zelinger Adolf, váro­sunk állandó táncztanitója, nyári kőrútjából hazaérkezvén, október hó 20-án uj táncztan- folyamot nyit a vigadó termében, mely e czélra újonnan lesz berendezve. Tekintettel arra, hogy a vigadó épületben a vendéglő helyén a gazd és iparb ink van elhelyezve, tehát az épületben most már vendéglő nincs, mely körülménynél fogva bátran ajánlhatjuk a tanfolyamot a szülők figyelmébe. Nagy vízhiány a hegyen. Tudvalevő dolog, hogy a hegyi víz-szegénység csillapítására a vá­ros nehány szivattyús kutat létesitett aHegyen. Mondjuk meg, hogy valamennyire segítve is lett a bajon, ámde csak ideig-óráig. A kutak ál­talában oly rossz állapotban vannak, hogy víz­hez jutni nem lehet. A kis-Iippai szivattyús kút, mely egy nagy vidéknek nyújtotta a vizet napok óta felmondta a szolgálatot, mely kö­rülmény arra kényszeríti a szomszédoslakókat, hogy az árokból igyanak s főzzenek, a mi egészségügyi szempontból talán nem valami előnyös. Jó lenne, ha a városi tanács felül­vizsgáltatna a kutakat s a hiányokat minél előbb pótolná, hogy hegyi adófizető polgáraink ne szenvedjenek minduntalan vizi-betegség- ben, meg aztán az egézség-ügy is méltán megkívánja a sürgős intézkedést. Erdőd. F. hó 18-án tartotta az erdődi espereskerületi tanítói kör évi rendes köz­gyűlését. A gyűlést szt. mise előzte meg, mely után Einholcz József homoródi pleb. elnök szép szavakkal ecseteié a tanitói gyű­lések fontosságát, melynek most különösen nagy jelentőséget ad azon körülmény, hogy ezt a jubileumi szt. évben, a magyar ke­reszténység fennállásának 900 dós évfordu lóján tartjuk meg. Felhívja a tanítókat, hogy a növendékeket a vallás, a haza és a törvények tiszteletére tanúsítsák, mert ez lesz alapja egy újabb jubileumi évnek. A gyűlést ő Szentsége, a római pápa, és a ki­rály éltetésével megnyitja. Lelkes éljenzés követé a szónoki hévvel elmondott megnyi­tót, mely után a tagok n Himnuszt énekel­ek. Gáspár József erdődi tanító felolvasta „Az elme és szivképzés“ — Vetsz Mihály gilvácsi tanító „A magyar kereszténység 900 éves jubileumára“ —■ s Petuker Pál sziofav lusi tanitó „A szőllőmüvelés fontossága“ — ez. értekezéseiket. Mind három felolvasónak, de különösen Vetsz Mihály gilvácsi tanító­nak ez alkalomszerű felolvasásáért jegyző- könyvi köszönet szavaztatott. Több folyó ügy elintézése után az indítványokra került a sor, melyek közül fontosabb Lang Pál nagymajtónyi tanítónak a jövő 1901. évben bekövetkező nyugdij-revizióra tett indítványa, mely szerint a tanítóság jogos kívánsága a 35 évi szolgálat után teljes nyugdíj, a kán- tortanitók fizetésének legalább 1200 koronáig a nyugdíjba való beszámítása, s hogy a nyugdíj jogosultság már az 5-ik évben kez­dődjék. Ugyancsak ő indítványozza, hogy az egyöntetűségre való tekintetből a taní­tási idő kilencz hónap legyen, a tanév szept. 15 én kezdődjék és jun. 15-én végződjék. Elnöknek ismét Lang Pál, s jegyzőnek is­mét a volt jegyző Pircsi János választattak meg. A jövő gyűlésen felolvasást tart Reich Gusztáv erdődi s Müller János sziufalusi tanitó. A gyűlés a „Szózat“ eléneklése után berekesztetett. Gyűlés után testületileg az apáczák vezetése alatt álló leányiskola meg­tekintésére mentek a tanitók, hol is a fő­nöknő szívélyes kalauzolása mellett megte­kintették az összes tantermeket s felszerelé­seket, a mi teljes tetszésüket nyerte meg. Ebédre Gáspár József vendégszerető aszta­lához voltak hivatalosak a tanitók, hol is a legjobb hangulatban az esti órákig maradt együtt a társaság. Külön dicséretre méltó Erdőd községének a népoktatás iránt tanú­sított figyelme, mert a gyűlésen a község bírája s e’üljárói testületileg vettek részt. Szüret idője. A folyó hó 23-án tartott hegyközségi választmány a szüret idejét okt. 11- re tette. Ezüst mennyegZŐ. Fényes és kedves ün­nepély folyt le e héten kedden este Homok községben. A község nagy birtokosa, a me- gyeszerte ismert gavallér ur berenczei Kovács Jenő és neje angyalosi Domahidy Hedvig urhölgy ünnepelte negyed százados házas­sági jubileumát. Rokonok, barátok, ismerősök, közel és távolból, siettek üdv és szerencse kivánatukat a jubiláns pár előtt kifejezni. Sokan, kik elmaradtak sürgönyben küldték üdvözletüket. Az előkelő nagy társaság vi­dám kedvben mulatott, fűszerezte a derült hangulatot a jubiláló házaspár fáratlan sze- retetreméltósága, szives vendéglátása. A folyton derült hangulatban levő társasagot még a felkelő nap is együtt találta. Milyen lesz a közlekedés a közúti hidon, mikor a villamos vasút megindul, már most előre veti az árnyékát. Nem egyszer megesik, hogy az áthaladó terhes szekér kereke közzészorul a vasút roszul lerakott sineinek, ekkor aztán tengely törik, hám ürül, mert a szegény igavonó állatok nem képesek a terhet kiemelni. Néha egy félóra is szükséges az akadály elhárítására. így történta napokban is. Mit fog akkor csinálni a villamos vonat?.. Mit fognak csinálni az utasok, mikor a villamos jön, kivált ha nagy lessz a forgalom. ? Lóversenyünk és hegyi vasntnnk. Ha e két dologról együtt kell írnunk, úgy bizonyára mindkettő vezetőjének az élelmességéről és figyelméről szólhat csak az énekünk. Lóver­senyünk fáradhatatlan rendezője, Kovásznay móntelepi kapitány, persze hogy kellő köz­lekedésről is gondoskodik. Hegyi vasutunk űzletkexelő igazgatója az erről szóló tárgyalá­sok közben avval lepte meg őt, hogy foc i­kat fog a lóverseny tribünje mellett készen tartani, a hová zápor, vagy rósz idő esetén legalább a hölgyek bemenekülhetnek, s a verseny lefolyását onnan nézhetik. Hogy kellő számú külön vonatról is gondoskodás tör­ténik, abban Donát-napi tapasztalataink óta senkise kétkedik. Úgy tudjuk, hogy a lóver- senytórre három külön vonat fog a hídfőtől indulni, u. m. 3/s 1, V* 2 és ZL 2 órakor, visza felé pedig 5, V2 6 és 6 órakor. E vonatok egészen a lóverseny tribünjéig mennek s onnan is indulnak. A mi kicsiny hegyi vasutunk képes vállalkozni mindezekre, a m. kir. államvasu­takat, pedig, a melynek vonala ópugy érinti a lóverseny-téret, mint a hegyi vasút; a lóver­senynek pár ezerre menő közönsége teljes közönyösségben hagyja. Mennyi folyamodás, küldöttségezés és mily rengeteg idő kellene „ahhoz, hogy a m. kir. államvasutakat meg­

Next

/
Thumbnails
Contents