Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)
1900-09-05 / 36. szám
IX. évfolyam. 36-ik szám. Szatmár, 1900. szeptember 5 HETI v POLITIKAI . *\. M ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egy évre — — — — — ■— — — 6 korona — fillér. Félévre — — — —------— — 3 „ — Ne gyedévre --------— —----------— l 50 „ Ta nítóknak és kézmiiiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szám ára 20 fillér. ZEMLE ES TÁRSADALMI HETILAP. Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDKE. A lap kiadója : A „PÁZMÁNY-SAJTÓ.“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések, stb. a „Pázmány- sajtó“ czimére küldendők, (Deák-tér 19. szám.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyilttér sora 40 fillér. A l«i> megjelenik minden szerdán. C-* Az ellengőz. Tudvalevő dolog1, hogy csak nem is oly régen bizonyos újságok, körök, osztályok hazánk mezőgazda- sági ügyeivel édes keveset törődtek. Sőt ezen ügyet szivükön viselő agráriusainkat is kicsinvelték, sőt a tj j gúny fegyvereivel illették. Szabadon szitták itt e hazában a föld erejét, akadálytalanul gyöngítették: a nemzet gerinczét, a föld- mivelő, gazdanép erejét, mígnem bomladozni kezdett társadalmunk szervezete, lankadni életképessége. Bármily liberálisnak vallotta is magát a kormányzat, végre is be kellett látnia, hogy hazánk első sorban földmivelő ország, tehát meg kell védenie hazánk földmivelő népeinek érdekeit, mert különben, hasonló leszen a mi társadalmunk ahhoz a czifra emberhez, a ki sok ékességgel vagyon, felruházva, de a kinek gerincze lassú sorvadásban szenved és igy sírjához közeledik. Megkezdődnek tehát gazdasági életünk mezején az újjászületés első munkálatai. És el kell ismernünk, hogy e munkából földmivelésügyi miniszterünk, Darányi Ignácz becsülettel kivette és veszi részét. Nos, hát azok az újság-lapok, melyek, mint mondottuk, eddig hazánk mezőgazdasági ügyeivel édes keveset törődtek, és azon osztályok, melyek a föld zsirjából és a szegény ember verejtékéből jól meghíztak: hatalmas ellengözzel akarnák a még csak meginduló mezőgazdasági ügyünjL-haIadását akadályozni! És ezt az ellengőzt két irányban kísérlik meg alkalmazni. Egyrészről azzal ijjesztgetik a társadalmat, hogy a gazdaság felvirágoztatása, szerintük beczézgetése „megzavarja a termelési ágak közt az összhangot. Pedig egyformán kell fejleszteni valamennyit, hisz egymásra vannak utalva mind“ Hát ez a kijelentés is eredmény- számba megy! Köszönjük, hogy már egyszer a kereskedő-gyári szellem is kezdi belátni, hogy bizony egymásra vagyunk utalva. Eddig hallani sem akartak róla. Eddig bliktri volt itt, ebben a hazában a mezőgazdaság ügye. Eddig a boldogulás egy kaszt privilégiuma volt. A nép, a gazdavilág meg tűrt és fizetett. Világos dolog tehát, hogy az az összhang, melyet uton-utfélen szeretnek oly nagy fontoskodással emlegetni : eddig volt valójában megzavarva. Meg volt pedig zavarva az által, hogy mezőgazdasági ügyünk volt a kormányzatnak és a társadalomnak egyaránt a legmoslohább és legelhagyatottabb ügye. Hogy ez igy volt maga ez a miijajgátás bizonyítja. Hogy már csak hallatára annak, hogy a mező- gazdaságot is oltalmába "veszi az állam és társadalom: ellengőzzel igyekszenek hatni. A másik irány, melylyel a fel-, bődiilt merkatil szellem megkisérlj az ellengőz alkalmazását: a sajtói? ban végzi ádáz munkáját. A nagA hatalomra vergődött börze-szószóló, az elbizakodott P. L. a politikában, a kormányzatban igyekszik lehetetlenné tenni azt a minisztert, akinek volt annyi bátorsága, hogy kimondja: a liberális zászlót nem tekintheti afféle genfi lobogónak, mely alatt minden szabadosság, erőszak, uzsora és a többi meghuzódhatik. Ismeretesek előttünk azok a brutális támadások és fenyegetések, melyekkel a P. L. a földmivelési minisztert ki akarja dobni miniszteri székéből. Azok a kicsinylő, gúnyos csipkedések, melyekkel a megmozdult gazdavilágot illeti a börze-világ szószóló lapja. Mindezekre nem ujságczikkek- ben, nem múló feleselésekben kell megadni a keresztény magyar társadalomnak a jól kiérdemlett választ. Vármegyék, városok és községek, egyesületek és testületek mozTÁRCZA. jff Fürdői levél. Gleichenberg aug. 24. 1900. „Hegyek és halmok áldjátok az Urat“ (Cant. 3 puer.) Nehéz dolog ugyan fürdői levelet Írni, főképen annak, kinek ideje igen ki van számítva és nincs más czólja, mint a pihenés, üdülés és egészsógóneK helyreállítása; mégis igyekeztem kevés időt erre is nyerni, hogy az Osztrák-Magyar Monárchia e legkitűnőbb klimatikus gyógyhelyét a „Heti Szemle“ tisztelt olvasóival megismertessem. Gleichenberg a zöld Stiriának eme gyöngye (Perle der grünen Steiermark) a teremtő Istennek remek alkotása, hol össze van halmozva a természet minden szépsége, hol a szem minden lépten nyomon szebb és szebb tájképekben gyönyörködik ; tiszta, egyenletesen meleg és nedves kiimája, igen jó ásványvize különösen a légző szervekre van jótékony hatással és azért leginkább a gége, légcső, torok- és tüdőhurotos bántalmakban szenvedők keresik föl s ezek Mekkája lett. A gyógyhely egy patkó alakú völgy katlanban fekszik 300 méter magasságban a tenger színe felett, három oldalról hegyektől környezve, az északi hideg szelek ellen a 600 m. magas gleichenbergi „Kogel“ védi, és csak dólfelől van nyitva, honnan a meleg légáramlatok szabadon hatolnak be a völgykatlanba . . . Ha a keleti oldalon levő hegyre a király Ő felsége uralkodásának 25 éves jubileumára 1873. decz. 2-án ültetett tölgyfához(Kaizerei- che) felmegyünk, — gyönyörű kilátásban gyönyörködhetünk. — Itt egy igen szép s nagyszerű panoráma fekszik előttünk: az egész fürdő telep, szép változatos stilban épült villáival, melyek mindmegannyi kastély- szerű és tisztán tartott épületek a fák sötét zöldje közt — szépen kitűnnek. — Látni lehet a magas pontról a gyönyörű sűrűn ültetett dús lombozatu, hárs, körisplatán és gesztenyefák szép sorait, a völgyben kígyózó porondos séta-utakat, üdezöld pázsitokat; északra a magas „Kógelt,“ a gleichenbergi várkastélyt — nyugatra Irant- mansdorfot, a Stráden felé vonuló hegy- lánczot. Egy nagy kiterjedésű — jól gondozott — szakértő kertészek kezelése alatt levő angol park ez, hol akármerre sétálnak, mindenütt a rendben tartott és szorgalmasan nyírott fenyő, gyertyánfa kerítések, — fák, bokrok, a villák közül szebbnól-szebb rózsák (legtöbb Niel Marchal) exotikus fák, diszbokrok, veigeliák, ázáleák, thuják, acer- juharfák és számtalan dísznövények bájolják d a szemlélőt. Különösen kitűnik a Wiclcen- burg szép kastélya és annak déli oldalán lenyúló parkja szőnyeg kertészetével, a virágzó rózsák s dísznövények sok fajaival. — Innen is szép kilátás nyílik a Stráden felé vonuló völgyre. A fürdő igazgatóság évről-évre igyekszik a fürdő helyet még szebbé és varázs- lobbá tenni, a ritkábban állott fasorok közzé még más fákat ültettetett — a fasorokat minden harmadik évben nyeseti, hogy du* sabb lombozatot nyerjenek ; különösen nagy gondot fordít a fenyők ültetésére, melyek ezen márgás homokos talajt igen kedvelik. Az egyleti kertben igen szép amerikai fenyők várnak kiültetésre (Pinus Strabus — Ficéa alba coerulen — Picéa Eugelmaniana — stb.) Mindenütt a legnagyobb tisztaság és rend van. Ha egy pár nap tiszta napfényes idő van, szorgalmasan öntözik az utakat
