Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)
1900-08-08 / 32. szám
2 HETI SZEMLE“ (32-ik szám) lekedjék az élet minden viszonyában ; hogy továbbá akarata az elme által megismert igaz és jó fogalmai szerint cselekedni készséggel, szilárdsággal birjon. Ehhez pedig föltétlenül szükséges, hogy az igaz és jónak kielégítő indító okairól is teljesen meg legyen győződve. Ha ily indító okokkal nem bir, hiába ismeri a szabályt, nem fogja követni, különösen az élet nehéz körülményei közt. A helyes életszabályok és ezek okainak ismerete sem elég azonban ; hiszen a legnagyobb bűnös is igen jól tudja, mi a jó és rósz. Azoknak követésére állandó gyakorlattal rá is kell szoktatni az akaratot. A szokás ekkor úgyszólván második természetté válik. Ez aztán együttvéve a nevelés, a melynek mint látjuk a tanítás csak egyik, még pedig nem is a legfőbb része. Már most akár a tanítást, akár a nevelést tekintjük, nincs a világon egyetlen tudomány vagy nevelési rendszer, a mely a vallást pótolni képes lenne. Megkísértették a francziák a szabadkőműves Ferry miniszter alatt vallás nélkül állítani össze s tanitni az iskolában nagyobbrészt a kér. vallásból elcsent erkölcs s életszabályokat, de a legcsufosabb kudarczot vallottak vele. Mert ezeknek nem tudtak adni kielégítő okokat és sanctiot. Kudarczot vallottak, mert a puszta üres szavakon és buzdításon kívül semmi más eszközük sem volt, hogy az úgyis levegőben függő szabályaik követésére szorítsák az akaratot. Erre egyedül csak a vallás képes, legfő kép a kath. vallás, a maga erkölcsszabályainak mindenki által megérthető hatalmas indító okaival, az észt és szivet egyiránt megragadó s az ifjút mindenütt körülvevő s kisérő vallásgyakorlataival, az imával, prédikációval istentiszteletével, képeivel, szertartásaival, különböző ájtatossáAz alsó-sztregovai kastély. Uj otthonomba menvén, utam az alsó- sztregovai kastély előtt vezetett el, azon örök emlékű hely mellett, hol Madách megalkotta halhatatlan müvét. A visszaverődő napfény a fák és épületek egyrészét pirosra festette. A piros fényben megcsillant a fészkeikbe siető fecskék melle. Nyugaton a habos, ezüst fényű égen egy-egy sötét., aczél- szinü darab úszott: mint valami nagy forgács, czikk-czakkos szegélyei égő piros fónynyel lángoltak. Alább a fátyolos hegyormok felett végig nyúlt egy tüzes vonal, mintha arany patakocska bujkálna a felhők alján. Mély elmerültsóggel tekintettem a parkra, s úgy éreztem, hogy most meg tudnám kérdezni a százados tölgyektől a régmúlt idők egyes eseményeit. De nehéz volt elkezdeni. Kerestem a kifejezéseket . . . vagy talán csak kérdeztem egyesen: mi volt a valódi oka az Ember tragédiájának ? Lelki szemeim előtt megjelent a legendás Hérosz, a szerelmében megcsalatott igaz hazafi s ezzel együtt .a könnyelmű asszony gaival, megragadó ünnepeivel, szentségeivel, a melyek az élet-igazságokat folyton szemléltetik, felnyitják, erősitik; az akaratot pedig a kegyelem erejével támogatják. Azért megdönthetetlen I. Napoleon cultusministerének a szomorú tapasztalatokból merített mondása: „Oktatás nincs nevelés nélkül, Nevelés nincsen erkölcs nélkül. Erkölcs nincsen vallás nélkül.“ „Vallás pedig — miként Caprivi miniszter is hangoztatá — nincs meghatározott positiv hitvallás, vagyis egyház nélkül. Az iskolának tehát szükségkép hitvallásosnak kell lenni, hogy a nevelés czélját elérje. Vájjon elérhetik-e a mi állami és közös iskoláinkban ? Majd megr látjuk legközelebb. A bikszádi uj zárda felszentelése. — 1900. árig. 5. — A hegyekkel koszoruzott Bikszád falu északnyugoti részén van egy szelíd lejtőjű, magánosán álló domb, oldalán százados tölgyek diszlenek, ezeken túl zöld lombok közül nemes gyümölcsök piroslanak elő, majd a terméssel megrakott szőlőfák emelik a természet nyújtotta kilátás báját. A domb tetején csinos templom, s mellette egy díszes, nagyarányú uj épület van a szerzetház. A templom íkonostásiáján arany és ezüstkeretben a Boldogságos Szűz kegyképe függ, ki e helyen századok óta annyiszor nyilvánította hatalmát csodás gyógyulásokban s hirtelen megtérésekben. A kegykópet a „Szent Bazilita“-rend tagjai gondozták. A jámbor atyák Izaiás archimand- rita vezetése mellett telepedtek le e vidékre 1608 ban. Az arehimandrita a Károlyi grófok családjából származott s azzal az intentióval küldetett ki, hogy rendtársaival az uniót terjeszsze. Az eszme megvalósitása nem ment könnyen, — mint a szerzet ebédlőjében levő képen látható — egy házfőnököt s nehány társát meggyilkolták a felbőszült Fráter Erzsi, ki elsötétítette a nemes, magyar udvar tiszta világát. A park hatalmas tölgyei élő tanuk, de sajnos, szólani nem tudnak arról az időről, mikor a nagy költő magába zárkózva megteremte halhatatlan müvét. Madách ifjúkori élete, mikor lyrai költeményeit irta, egy szép álom, melyből akkor ébredt, midőn Fráter Erzsit nőül vette. Vigasztalást keresett az ifjú s talált boldog családi életében. Nője s gyermekei megaranyozzák életét. A kies fekvésű, vadregényes Csesztvén éltek igazi, csak költő teremthette boldogságban. Az özvegy Madáchné idegenkedéssel viseltetik menyével szemben, talán anyai szive előre megsejtette a jövőt, azt a kínos és szenvedéssel telt időt, mikor fia a földi Golgothán futja meg útját. Magára hagyja a fiatalokat s Sztregovára költözik, vas kezekkel igazgatandó az ősi birtokot. A költő lírájában átmenet lesz, lantja már csak boldogságról tud énekelni, kedélyének komor zárkózottsága a megelégedés derűjében oszlik szét. Egy váratlan körülmény azonban foszlánynyá tépte az egész boldogságot, oláhok, de a hosszú, csendes és mégis kitartó munka megteremte gyümölcsét s ma már az Avasban nincs egy község, melynek tagjai a rómaikath. egyház fejével ne volnának élő összeköttetésben. Aszerzetes tagok sok ideig egy szűk, alacsony épületben laktak, mely 1898. aug. 18-án leégett. Pásztory Árpád házfőnök a viszonyoknak megfelelő palotát emelt. Ez a hely ugyanis mióta ő áll az ügyek élén, nem csak az „Avas“ vallási, kulturális és társadalmi életének központja, hanem messze földről sereglenek ide vendégek, kik mindannyian igazi magyar fogadtatásra találnak. Ily sokoldalú és intensiv tevékenységnek megfelelő keret kellett. Az lesz az uj szerzetház, melynek vendég-szobái a legelőbbkelő vendégek igényeit is kielégítő kényelemmel és Ízléssel vannak berendezve. A szerzetesek csellái azonban a fényt nélkülözik s Ízléssel párosult nemes egyszerűséget tüntetnek fel. A czellákban a főnökön kívül a következő tagok vannak : Gavris Kelemen vikárius, egyházigondnok, titkár. Karpiják Ozsób gyóntató. Áczél György növendék. Az atyák nemes vetélkedéssel követik Pásztory Árkádot s iparkodnak a hozzájuk sereglő nép ezreit az egyház hü fiaivá, a magyar állameszme híveivé s a magyar hon munkáspolgáraivá képezni. Nagy szolgálatot tesznek a szerzetes atyák azzal is, hogy a szükségben levőket segítik s a környék hajléktalan betegeit és elaggott embereit védszárnyaik alá fogadják. Vajha mindenütt ilyen vezérek állanának a nép élén, akkor nem recsegtetné az anarchia a társadalom alap oszlopait! Az uj épületnek, mely belső berendezéssel együtt 100 ezer forintba került — felszentelését Fehér Emmanuel kanonok végezte, mint Firczák püspök megbízottja 10 pap segédlete mellett. Már kora reggel nemzeti színű zászlók lengtek a falakon s diadalkapu fogadta az érkezőket. Gavris Kelemen atya magyar és román nyelven, tiszta csengő hangon s ékes szavakkal fejtegette a nap jelentőségét. A szentelés után 300 teritékü bankett volt. A megjelent notabilitások közül felemlítjük Hugonnay Béla gróf főispánt, kit Széli Kálmán bízott meg, hogy személyét repre- sentalja, Nagy László alispánt, Majos Károly Madách honvéd-menekültnek adott vendégszerető szállást s ezzel egyúttal elkövette a legnagyobb rosszat a Bach korszakban. Éjnek idején rontanak reá, s mint a legnagyobb gonosztevőt a börtön sötét falai közzé zárják. Két évig sinylett az élők nagy koporsójában s ette a rabság keserű kenyerét, de hitt ártatlanságában s napról-napra várta a szabadulás fehér galambját, A börtönből nejének irt levelei vigasztalással vannak telve s hasznos utasításokat adnak a gazdaság miként való vezetésére. Jó lelke nem is sejtette, hogy otthon mi történik, hinni sem merte családi tűzhelyének feldulását s nejének hűtlenségét. Pedig börtöne nagyon szomorú volt. Előbb Pozsonyba, majd a Neuge- beideba hurczolták. Fráter Erzsi kedélyén mi sem látszott, reá behatással nem volt, hogy férje, gyermekei atyja fogoly. O fiatal volt s élni akart, vigasztalót keresett és talált egy vidéki, illetve környékbeli földesur személyében, ki gazdag, fiatal és csinos is volt. A hir azt beszélte, hogy a földesur nem is az egyedül vigasztaló. Majtényi Anna, Madách édesanyja vérző
