Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)
1900-07-25 / 30. szám
3 „HETI SZEM L E“ (HO-ik szárm) viselőtestület pedig a terület átengedése ellen sem kifogást nern tett, sem azt meg nem tagadta. Engedőimet kérek, de kénytelen vagyok, képviselőtársaim nevében is, nevén nevezni a gyermeket s nyíltan kijelenteni, hogy a közigazg. bizottság az idézett szavakban roppant elhajította a sulykot és tudva, szándékosan nem mondott igazat. Hiszen ugyanez a közigazg. bizottság volt az, mely 1895-től fogva minden évben kétszer semmisítette meg a „határozni hivatott (nagyon helyes! csakis.) képviselőtestület“ azon határozatát, melyben folytonosan a terület átengedését kifogásolta s azt mindig kereken megtagadta. Ezt csak nem tagadhatja a közigazg. bizottság? Hogy a folyó évi márczius 28 án 1701. sz. a. kelt engedélyt nem kifogásolta s ellene nem fellebezett, az tény. De miért ? Ennek is meg van a maga oka. Kitűnő kriminista hírnévnek örvendő kedves barátom s egykori osztálytársam beszélte nekem egy alkalommal a következő jellemző történetkét. Hatalmas, atlétái alakú s tagbaszakadt, de irtózatot keltő arczu, erőszakos betörés- és rablással vádolt férfiút kellett kihallgatnom. —-Igaz-e kérdem tőle, hogy maga erőszakosan és saját szemeláttára rabolta ki az itt jelenlevő és panaszos urat ? En nem raboltam erőszakosan, hanem, amint mondani tetszett, felelte ő, saját szemeláttára szedtem össze az arany- és ezüstnemüket, valamint a pénzt is, anélkül, hogy legke- vésbbó kifogásolta vagy akadályozta volna ezen működésemet. Lehetséges ez? kérdem a panaszostól. Igaz, kérem aláson, de hogy akadályozhattam vagy kifogásolhattam volna gonosz cselekedetét? hiszen kezeimet, lábaimat guzsbakötöite, hogy mozdulni se tudtam, számat pedig úgy betömte, hogy egyetlen kukkot sem szólhattam. Tessék e példát alkalmazni. A képviselőtestület azért nem tett semmit a főszolgabíró hires márcziusi törvénytelen engedélye ellen, mert a mozgósított 24 csendőrre! kezeit és lábait gúzsba kötötte, száját pedig betömte azzal, hogy mint afféle pictus masculus testületet birtokon kívül helyezte. Majd fog most kifogást tenni és Balázsffyék kastélyának ablakából sem lehetett semmit sem látni; pedig ott állott valaki s idegesen fürkésző szemével erősen belebámult a széltől hányatott ködtengerbe s mintha bizony valakit ki akart volna venni abból a hullámzó párából. Az a kutatni látszó alak nem volt más, mint a ház ürnője s az, akit oly ideges sietőséggel látni vágyott: az orvos. Igen, azt várta, mert hat éves fia, Andor lázas beteg. A gyermek ott feküdt hófehér párnáin, hideg verejték ült homlokára, ajkai lázasan remegtek, orczái majd kicsattantak a pírtól, szemei tűzben égtek, de kezei jéghidegek voltak. Kis ajkai zihálva sóhajtották az „édes mamám“-at. A gyermek fájdalmas nyögésébe belevegyült az őszi szél siró zokogása s a kétségbeesett anyai szív dobogása. Végre megjött a várva-várt segítség. Tüdőgyuladás — szólt az orvos. Meggyógyul-e ? kérdezte az anya. Ha a jó Isten segít . . . Nehezen hiszem, hogy gyenge szervezete kibírja — válaszolt vállát vonogatva a doktor. meg f°í?.ja tagadását ismételni, mert nincs többé szája betömve s a gúzsba kötéstől is megmenekült. Ha még van törvény Magyar- országon és nem halt meg az igazság, nem lesz működése meddő és eredménytelen. Isten se nem siet, se nem késik. Hrabovai Hrabovszhy István, plébános Széchenyi-mulatság. Vármegyénk eme szép sikerrel működő kulturegyesülete, a Széchenyi-Társulat, mindent elkövet, hogy magasztos czéljainak előmozdítására megfelelő anyagi erővel rendelkezzék, és a kultúra érdekében kifejtett nemes tevékenységét intensivebbé tegye. Városunk és a megye müveit társadalmához fordul, hogy törekvéseiben támogassa, hozzon áldozatot nemes törekvéseinek oltárára, mely bőven meg fogja teremni gyümölcseit a nép szellemi művelődésének és erkölcsi netnesedésének előmozdításában. Szeptember másodikén mulatságot rendez. Legyen ott egygyé vármegyénk társadalma, — hiszen szebb, nemesebb ezélra alig lehet áldozatot hozni. A rendező bizottság már most tevékenyen működik, nagyrészt megállapította a mulatság programmját, s szétküidötte a felszólításokat azon úrnőkhöz, kiknek szives közreműködését igénybe óhajtja venni. A programmot és a felhívást a következőkben adjuk: I. ) Szept. 2-án d. e. 11 órakor a társulat diszközgyülést tart, melyen az elnöki megnyitó beszéd után Széchenyi emléke czimü ódát szavalja el egyik közreműködő; majd felolvasás lesz a társulat eddigi közreműködéséről és jövő ezeljáiről, végül a társulat igazgató választmánya fog újból meg- alakittatni. A diszgyülésen való megjelenésre dr. Schlauch Lőrincz diszelnök, Nagyvárad tudós bíboros püspöke, az ország közművelődési egyletei, a vármegye orsz. képviselői, Szatmár város díszpolgárai is meghivatnak. A diszgyülésen a társulat hölgy tagjai s általában a nők is szívesen láttatnak. II. A mulatság három zenekar közreműködése s este a kert tündéri kivilágítása Az orvos elment. Balázsffyné pedig bizalomtelt lélekkel folyamodott Ahhoz, ki az életnek és a halálnak Ura. Könyörgése meghallgatást nyert. A sötét éj leplében jött a remény. A gyermek láza csillapult. Az anya, ki ott ült ágya mellett, szemét szomorúan függesztve gyermekére, látja, mint emelkedik föl párnáiról, majd átölelve imbolygó karjaival szorongó keblét, töredezett hangon súgja fülébe : „édes mamám! jobban vagyok.“ A gyermek arezának nyugodt sugárzása megerősítette szavát. Balázsffynénak arczán két csillogó könycsepp futott végig. — Istenben való erős hitének hála-könyei voltak. Andorból pedig később nagy ember lett, mint azt a mama Háninak, a házi dajkának megjövendölte. Skrábatovics Endre. mellett délután 5 órakor nyílik meg s kezdetét veszi a kert különböző ponijaiu felállítandó 11 sátorban különféle czikkeknek a felkért ürnők és leányok állal a társulat javára való szives árusítása; lesz: 1) Pezsgő csarnok : pezsgő, ásvány, szódavíz és hideg étkek árulása ; —2) Czukrázda: kávé, likőrök, szörpök és sütemények árulása ; — 3) Csárda : borok, ásványvizek és hideg étkek árulása ; - 4) Sörcsarnok : sörök és hideg étkek árulása ; 5) dohány- 6) ujságcsarnok, hol a megjelenő alkalmi Széchenyi Újság, melybe vármegyénk kitűnőségei imák szellemes dolgokat, fog árusittatni. — 7) Posta csarnok, hol az összes közreműködő asszonyságok és leányok csoportos képeit feltüntető levelezőlapokat nemcsak árulni, de a feladott s a Társulat levélbólyegével ellátott levelező-lapokat a felkért postás kisasszonyok a társaságbeli czimzett részére nyomban kézbesíteni fogják. III. Este 8 órakor a pavilion tánczter- mében szavalattal összekötött hangverseny. IV. Este fél 10 órakor nagy tűzijáték. V. Éjjel 12 órakor vacsora tűzijáték mellett. VI. Közben táncz tetszés szerint. VII. Éjjel 3 órakor a legnagyobb ösz- szegü bevételt felmutató asszonyság és leány nevének kihirdetése és a „Széchenyi asszony“ és „Széchenyi leány“ czimével való ünnepélyes kitüuletése. A bementi díj személyen- kint 2 Korona, családjegy 6 korona lesz. Hogy a társulat minden téren a magyarságot szolgálja, a rendezőség akként határozott, hogy a vendég hölgyeket a magyar ipar pártolása czéljából s a kedélyességet inkább biztositó egyszerűség indokából arra kéri fel, hogy csakis hazai kelméből készült kretop ruhában szíveskedjenek megjelenni. A közreműködő asszonyságok és leányok csakis az előirt s meghatározott szabású magyar gyártmányú kreton egyenruhában kéretnek megjelenni. Fekete lakczipő, fekete harisnya, kreton szoknya és derék, fehér mellkötő ; fejdisz a pezsgőcsarnokban : csokor elől a fejre, a czukrázdában : kis fejkötő, csárdában : hátrakötött fejkendő, sörcsarnokban : elszászi másli, a dohány tőzsdében, újság csarnok-és postacsarnokban a kreton kelméből készült elieuzős sipka — elől megfelelő felirattal: „Dohány“, „Újság“, „Postás“. Az előirt kelme mintája s illetőleg a kelme, valamint netaláni egyéb felvilágosítások Pás- kuj Imre ur szatmári üzletében szerezhetők. A tendezőség e csarnokok vezetésére csakis asszonyságokat kór fel ; a felkért asszonyságoknak lesz feladatuk maguk mellé két-két kisasszonyt felkérni; az asszonyság a maga és az általa felkért két leánya visit vagy kabinet alakú fényképet lesz szives f. évi julius hó 31-ig Szatmárra a Széchenyi Társulat Igazgatóságához (Kir. Tanfelügyelőség) beküldeni, hogy azok alapján a képes levelező lapokat a rendezőség elkészíthesse, mert a netalán később érkező fényképek már felhasználhatók nem lesznek. Minden csarnokban lesz egy férfi rendező, ki a csarnok elkészíttetése, berendezése és felszerelése iránt fog intézkedni, úgy hogy a csarnok hölgyei az apróbb részletek felüli felvilágosításokról a csarnok férfi rendezőihez fordulhatnak. Ezek főbb vonásai és tudnivalói az ünnepélynek, melyeket, ismerve Nagyságodnak honleányi érzelmét, oly kéréssel bátorkodunk teljes tisztelettel közölni, hogy a csarnok-asszonyi tisztet a . . csarnokban,