Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)

1900-06-20 / 25. szám

IX. évfolyam. 35-ik szám. §ztamár. 1900. Junius 20. POLITIKAI ES TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egy évrs — — — — — — — — G korona — fillér. Félévre — — — — — — — — 8 „ — Negyedévre-------— — — — — 1 50 „, Ta nítóknak és kézniiiiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szám ára 14 fillér. államosító kaMikus kiküldöttek. Értesülésünk szerint f. hó 18-án a városházán a polgármester elnök­lete alatt tartott értekezleten hozott határozathoz képest holnap népes küldöttség megy fel a kultusz-mi­niszterhez megsürgetni a városnak kedvező döntést az iskolák államo­sításának ismert ügyében. E pilla­natban nem ismerjük a városi ki­küldöttek neveit, de nekünk az jutott tudomásunkra, hogy nagyobbrészt katholikusok lettek kiküldöttek gya­nánt jelölve, vagy legalább erősen folyik a toborzás a kath. képviselők körében a küldöttséghez való csat­lakozásra. Hogy a város oly vehemens mó­don, tüzzel-vassal hajszolja az álla­mosítást, azt mélyen fájlaljuk, de hogy egyes városi urak szemfény­vesztő mutatványokhoz élettelen já­tékszerül akarják felhasználni a katholikusokat, ez ellen már lelkünk teljes felháborodásával tiltakozunk. Mert a katholikusok ama szokatlan megtiszteltetésének, hogy ők feltűnő nagy számmal küldessenek a mi­niszter elébe a város képviseletében, mi más volna a czélja, mint kimes­terkélt tanubizonyságtótel a minisz­ter ur előtt arról, hogy a katholiku­sok maguk akarják a városi iskolák, tehát a saját iskolájuk államosítá­sát is. Felelős szerkesztő li ÁTllO K Y END W E. A lap kiadója : A ,PÁZMÁNY-SAJTÓ.“ A városnak mint jogi személy­nek nincs vallása, közigazgatási, önkormányzati ügyeit intéző képvi­selete vallás különbségre való te­kintet nélkül van összealkotva (vagy legalább úgy kellene lenni); az, akit képviselőjeként ki küld csak mint ilyen szerepelhet, de nem egy­szersmind mint valamely vallást követők képviselője is, akikhez a megbízott mint ember tartozik. Szívesen elismerjük, hogy a város intéző urai az előbb mondot­tak igazságáról csak úgy megvan­nak győződve, mint mi s hogy ezen meggyőződés nem hiányzott náluk sem azon kérdéses értekezlet folya­mán sem a kalló képviselők elősze­retettel folytatott toborzásának mun­kája közben; de épen azért, mert daczára ezen szívesén feltételezett tudásuknak és józan meggyőződé­süknek, meglepőleg" szokatlan fi­gyelemmel és félreismerheteílenül hamiskás előzékenységgel a kath. képviselők soraiból igyekeznek ösz- szeszedni a miniszter színe elé kül­dendő egyedeket, kénytelenek va­gyunk kimondani róluk, hogy nem a józan belátás, hanem az elvakitott szenvedély szava után indulnak. A szenvedély pedig soha sem jó tanácsadó. A küldöttségnek katholikus szí­nezetűvé tétele nem indokolt már csak a kath. polgároknak a városi A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzok. hirdetések, stb. a „Pázmány- sajtó“ czimére küldendők, (Deák-tér 19. szám.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyílttól* sora 40 fillér. A lap meg-jelenik mindem szerdán. képviseletben való számarányára való tekintettel sem. De ha már bi­zonyos finomabb érzék és gyöngéd­séggel párosult tapintat nem vezette reá az intéző urakat arra, hogy ezen kiküldetéstől vagy az ahhoz való kierőszakolt csatlakozástól a kath. polgárokat mint kath. híveket az iskolák államosítása ügyében történt állásfoglalásukra való tekintettel egyáltalában meg kellene kímélni: annyi érettséget és egyenességet mindenesetre el lehetne várni tőlük, hogy a küldöttség tagjainak katho­likus mivoltát czéljuk elérésére esz­közül felhasználni ne kívánják. Tudniok kell azoknak az urak­nak, hogy a kath. hívek állást fog­laltak az államosítás ellen, az ő törvényes képviseletük t. i. a róm. kath. iskolaszék és velők együtt érző felettes hatóságuk, a püspöki hatóság utján megfellebbezték a reá­juk sérelmes közgyűlési határoza­tot. Ez olyan tény, ainelylyel nem számolni nem lehet, amelyben hi­vatalosan ki van fejezve, és a mi- nisteriumnak is hivatalosan tudomá­sára juttatva az, hogy a katholikusok- nak az államosítás nem kell. Eme tény erejét csökkenteni vagy pláne meg­semmisíteni akarni akképpen, hogy a városi küldöttségnek katholikus czégért akasztunk a nyakába s ké­relmét mint a katholikusok közó­hajtását ajánljuk a miniszter figyel­Rezervisía kaleidoszkóp. A rezervista kalejdoszkópot magyarul a fegyvergyakorlatra behívott tartalékos ka­tonák széplátójának hívják. Feltűnő neveze­tessége az, hogy nem az angol Breioster és nem 1817-ben találta fel az első rezervista katona. Olyan termószettanilag nem létező optikai készülék ez, mint a milyen az a szemüveg, melylyel az optimisták nézik a világ folyását. A fizikai kalejdoszkópban a tükrözésnél fogva bármely rongyos, színes üvegdarab szabályos képet alkot; a képek, alakok változása azonban a rezervista kalej­doszkópban a szellemnél fogva még határta­lanabb, úgy, hogy ugyanegy kép itt sohasem fordul elő s szemlélete ezen gondolatok ki­fejezésére indította a költőt: Csapj fel öcsém katonának Jobb dolgod lesz, mint apádnak. A következő számok, melyek számtala­nok is lehetnének együtt, a rezervisták szép­látójából vett üvegdarabok, kellemetlen és kellemes incidensek és egyetlen egy széplá­tói képet adnak : 1. Hadnagy ur a löveldében. Káplár Gerevicsl! Jelen ! Nem vette észre, hogy a mellette levő ember nem használta fegyverét!? Nem akarta bepiszkolni . . . Hat óra vasat ad neki. Érti ? Parancsolatjára! 2. Káplár ur a kaszárnyában. Közlegény Agyagi!!! Jelen. Miért lőtt a másik legény fegyveréből! Mi! ? Maga azt gondolja, mert otthon tanár ur, hogy itt az iskolában van? Maga 2 hó­napos katona !! Maga nem tudja a regulát. Hat óra vasat kap. Megyek jelenteni az őr­mesternek . . . 3. Rezervista egyedül. Ez baj . . . Mennyi komisz parasztnak kell most kedvében járnom. Hm ! Az őrmes­ter családunknak, a kassai sör és sonkának nagy tisztelője. 3. Őrmester az irodában. Káplár! tudja, hogy én annak a család­nak régi barátja vagyok ... Mit mondjak a tanár urnák ? Parancso­lom neki, hogy ma délután, ha nem akar 6 óra vasat ülni, ne mutassa magát a had­nagy ur előtt . . . Értem . . . Várjon! Megmondja neki, hogy holnap vasárnap van, a rezervisták két káplárral kimennek falura sörözni. Én nem mehetek. De nem szeretném szárazon a dolgot . . . Értem . . . 4. Vasárnap rezervisták a sorházban. Hej! azért hogy csak káplár vagyok, nincs szebb élet a katonáénál. Ugye Apfel- darfer ur! ? Úgy van káplár ur. Csak tudnám, mit csinál otthon a feleségem. Mi baja van ? Vásár van holnap s nem fogja tudni vegyíteni a spirituszt. Nagy károm lesz, nagy károm lesz . . . Ajaj! Maga zsidó ugy-e és falusi korcsmáros ? TÁRCZA

Next

/
Thumbnails
Contents