Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)
1900-06-13 / 24. szám
4 HETI S Z E M L E“ (2 -ik szám.) még annyi nyugalmat sem élvezhet, mint a mennyi jövedelmet élvezne egy pár éves állami tanitó. Mikor ily körülmények forognak fen, az állami iskolák kierőszakolása helyett, nem volna-e szükségesebb súlyt fektetni a nép- nevelésre s nemcsak a néptanilásra; és nem volna e móltányosabb megadni ezen öreg munkásoknak, a mi őket jog, törvény és igazság szerint megilleti, a mit keservesen nélkülöznek, de a mit sokkal fiatalabb kartársaik élveznek. Vagy talán a felekezeti tanitó mostoha gyermeke e hazának, vájjon nem dolgoztak-e ezek üdvös eredménynyel s nem neveltek-e a nemzetnek oly fiakat, kikre századok is büszkék lehetnek, hogy most oly közömbös nemtörődömséggel tekint küzdelmes helyzetökre az államkormány. A hü szolgát meg szokták becsülni. A mely gazda ezt teszi, magát tiszteli meg. Az a tanitó pedig, ki nemzeti létünk fentar- tásához zajtalan munkában hordja az alapköveket, melyek az épület szilárdságát biztosítják, többet érdemel. Megérdemel, nem ezüst kereszteket, hanem gondnélküli kenyeret, melyért megszolgált, olyan jutalmat, mely agg korához nyugalmas életet ad. Építsen csak az állam iskolákat ott, hol sem a hitközség, sem a politikai község nem képes építeni; de a hol akár egyik, akár másik iskola meg van és sikeresen működik, ne zavarja jogtalanul az eredményes munkát, ne mutassa ki önző számítását, a báránybőrből a farkas körmöket. Ha szivén viseli a nópnevelés ügyét és a nép javát, segítse csak a nemzeti létünk érdekében munkálkodó felekezeti iskolákat és azok tanítóit is s nyugodt lehet, hogy ezek csak az államosítás nyomába jövő socialismusnak vetnek gátat; de a hazának tesznek oly jó szolgálatot, mint az állami iskolák. Még egyet. Vélemény szerint sokkal reálisabban gondolkodott volna Máramaros megye nevelésügyének azon faclora, ki a Nméltóságu Minister Urnák a trebusai állami iskola építését ajánlotta, ha a helyett a nagyobb községekben ovodák létesítéséről gondoskodnék, melyek re Máramaros vármegyének égető szüksége van. Mintával szolgálna talán a szatmári Széchenyi-Társulat is. Károlyi. tika Jézus szent Szive, a lelki bajok patikája. Krisztus Urunk csudaorvos; a lelki betegek bizalommal forduljanak hozzá. Anya. Beh jól tudod magadnak az ilyen szép mondásokat, üdvös igazságokat megjegyezni. De sok ember nem szereti ám a jóra intő prédikácziókat, és még kevésbbé szereti a gyónást. Sok nehézségük is vau a jó gyónással. Imádkozzunk csak szorgalmasan az ilyenekért. Leány. Ugyebár emlékszel, édes anyám, az öreg Péter bácsira? Hogy sirt, midőn már haza kellett jönnie. Ki tudja, mondta a jó öreg, fogom-e látni még ezt a szép ájta- tosságot ? Anya. Mikor is lesz ez a szép ünnep? Ha jól tudom pünkösd után 3-ik vasárnapon és előtte való szombaton és pénteken. Leány. Én is úgy emlékszem. Köszönöm, édes anyám, hogy megígérted. Isten áldását remélhetjük ezen szép áj tatosságtól. A testnek és léleknek is használ. Anya. Engedje a jó Isten, hogy az nekünk is és minél többeknek örök üdvösségünkre váljék. * Városi közgyűlés. 1900. jun. 11. Városunk törvényhatósága f. hó 11-én tartotta meg junius havi rendes közgyűlését Hugonnai Béla gróf főispán elnöklése mellett. Képviselők elég szép számmal gyűltek össze a teremben, miből arra lehetett következtetni, hogy a tárgysorozat valamely pontjánál érdekes vita, vagy legalább is érdemleges felszólalás lesz. Nem történt semmi. A lehető leggyorsabb tempóban folyt le a közgyűlés úgy, hogv Vaö-órakor már vége volt. A közgyűlésen jelen volt a súlyos betegségéből felépült polgármester is, ki polgármesteri jelentését olvasta fel. Jelentésében a Kossuth- kertben levő nyári mulató megnyitását, a szatmár-erdődi helyi érdekű vasút rnütan- rendőri bejárásának 13 án leendő megtartását és a közforgalomnak való átadását s végül az üresedésben levő plébánia ügyét hozta a közgyűlés tudomására. A plébánia ügyére vonatkozólag ez volt a jelentésben: „A város kegyurasága hatáskörébe tartozó róm. kath. plébániai megüresedett állásnak betöltése ügyében a tek. városi közgyűlés azon közelebb hozott határozatára, mely szerint a megyés püspök ur ő méltóságát megkereste, hogy a város választási jogának gyakorolhatása végett a pályázatot a megüresedett plébániai állásra közzétenni szíveskedjék — a megyés püspök úrtól azon átirat érkezett, hogy mig a püspökség alapításakor, 1804-ben, a római szentszék megerősítésével és a király jóváhagyásával létrejött alapitó-levél értelmében a plebá- nosi állásnak a kanonokok közül kötelezett betöltésének kérdése szabályszerű utón eldöntést nem nyer: addig a püspök ur ő méltóságának nem áll módjában a káptalanon kivül álló választásra irányzott, városi átiratban foglalt kivánalmaknak eleget tenni. Ezen átiratot — mondja a polgármester — a tanács nekem adta ki közgyűlési előkészítés végett. Én (polgármester) folyó hó 7-én a tek. közgyűlés tagjaiból egybehívott érte- kezleti gyűlésben vettem fel a további intézkedés megjelölését. Ez értekezlet a tanácsnak azon javaslatot adta, hogy tekintetbe véve azt, hogy a város a megelőző két ple- bánosi választásnál már szabad választását akadály nélkül gyakorolta, tehát ezen kardinális kegyúri jog birtokában tényleg benne van ; tekintve, hogy az ily irányú intézkedést magában foglaló pályázat hirdetési eljárást a megyés püspök ur határozottan megtagadta ; ennélfogva a városi tanács az ügyet határozathozatal végett akképpen készítse elő, hogy a katholikusoknak a megválasztandó plébános személyére vonatkozó köz akaratát alkalmas módon puhatolja ki és a pályázati hirdetés mellőzésével egy ily ple- bános-jelöltet a tanács hozza javaslatba a közgyűlésben megválasztás és a kegyúri jog alapján a megyés püspök urnák megerősítés végett leendő bemutatása czóljából. —- A jelentés tudomásul vétetett azon interpelláti- óval együtt, melyet Mátray képviselő nyújtott be a közgyűléshez az iskolák államosítása ügyében. Interpellálót bántja az ügy késedelmes elintézése s interpellátiójában a stagnálás okait kérdezi a polgármestertől. Hermán polgármester nyomban megadta válaszát az interpellátióra. A közgyűlés az iskolák államosítására vonatkozó határozatát annak idején felterjesztette elfogadás végett a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz. A miniszter közbejött betegsége is — úgymond — gátolta az ügy eldőlését; de most, mint értesült, ez az ügy rövidesen végdöntés alá kerül. A választ a közgyűlés és az interpelláló tudomásul vették. A József főherczeg nevét viselő honvéd laktanya konyhahelyiségében uj tűzhelyek építésére 619 k. 10 fillért utalt ki a közgyűlés az előre nem látható kiadások rovatából. A németi részi ev. ref. egyházzal szemben már nem volt ilyen bőkezű, mert a kulturális költségekkel nagyon megterhelt közpénztár állapotára való tekintettel, az említett egyház kérelmét, hogy a beteg Saja Sándor tanitó helyettesítési diját utalja ki, elvetette. Seres István németi részi képviselő az „osztó igazság“ nevében kérte a helyettesítési díj megadását; de szava eredménytelenül hangzott el a tanácsbeli urak által hozott s a közgyűlésnek ajánlott javaslatával szemben. Hát méltánytalan dolog az ilyen, az bizonyos. Annak a nagyon megterhelt közpónztárnak állapota is érthetetlen. Legyen szó bármiről, kérjenek pénzt sok mindenre, akkor tud fizetni, mint a köles ; de ha a kultúra oltárára kell, vagy kellene áldozatot hoznia, kimondják rá a fizetésképtelenséget,. A Tiszavidéki Dalszövetség, mely 12 vármegye területén a lelket gyönyörködtető, szivet nemesitő dal művelését irta lobogójára, e hó végével dalárdánk jubiláris ünnepségén fogja eiső versenyét bemutatni városunkban. A szövetség törvényhatóságunkat jó- akaratu, szives támogatásra hívta fel, a mit az készséggel és örömmel meg is fog tenni. A folyó évi márczius havi adó elő- és leírások a főerdész 1899. évi anyagszámadásával együtt tudomásul vétettek. A város szélesebb és nagyobb forgalmú utczáit, mint ludvalevő, keramit-burkolattal fogják ellátni. A meghirdetett pályázatra két ajánlat érkezett be: a Kőszónbánya Részvénytársaságé és a Kerámiái Gyár Részvénytársaságé. Ez utóbbi ajánlattevő szerződését is beterjesztette a tanácshoz; de mert annak egyes pontjai lényegesen eltérnek a pályázat feltételeitől, újabb ajánlattételre szólitta- tik fel. Walkovics S. által bérelt „Zöldfa“ vendéglőt Krausz Aronnéra ruházta a közgyűlés s a bérleti időt 1905. év végéig meghosszabbítja, oly feltétel mellett, hogy a városnak, mint tulajdonosnak, három havi előleges felmondással jogában áll a bérletet bármikor megszüntetni. A mérnöki hivatal által készített tervek szerint a város több helyén kő és mügya- logjáró építtetik. így Csatorna-, és Töltés- utczán 1 m. szélességben kőgyalogjáró; Majláth-, Eötvös-, Bercsónyi-és Vesselényi- utczákon mügyalogjáró-javitások és pótlások Ellenben Damjanics-utczán 187 in. hosszúságban uj gyalogjáró készíttetik, mindenütt a telektulajdonosok terhére. A batizi úttól a vasúiig terjedő útvonal kikövezése ügyében Freund Sámuel és társai azt az ajánlatot adták be a közgyűléshez, hogy a 240 m. hoszszu ut kövezósi költségeinek — 3004 k-nak — 6%-os kamatát a városnak fizetik, ha az útvonal mielőbb kiköveztetik. A közgyűlés az ajánlatot elfogadta s az utat kikövezteti. A Szatmárhegyen felállítani tervezett telephonra az ottani szőlőbirtokosok csak 65 irtot biztosítottak. Mivel a hegyi telephon felállítása a város közönségének nagy érdekében áll, azért a közgyűlés elfogadta a felállításhoz szükséges egész 180 frtot, úgy, hogy annak felét az előre nem látható kia-
