Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)
1900-05-16 / 20. szám
3 ETI S Z E M L E“ (20-ik szám.) Városi közgyűlés. 1900, máj 14. Városunk törvényhatósága folyó hó 14-én tartotta meg május havi rendes közgyűlését Papp Géza helyettes polgármester elnöklése mellett, kit a megjelenésben akadályozva levő Hugonnai gróf, főispán bízott meg a gyűlés vezetésével. A gyűlésen nagy esemény történt : leszavaszták a tanács által nagyon melegen pártolt s a miniszteri leirat szerint Bálint és Sándor építészek által átdolgozott Vigadó-tervüzeiet. A Vigadó-pártiak pedig egészen bizonyosra vették, hogy az építés ügye minden akadály nélkül fog keresztül menni a gyűlésben. E hiedelmet igazolni látszott az a körülmény, hogy a középitési szakbizottság a hozandó közgyűlési határozatnak miniszteri jóváhagyását sem tartotta szükségesnek bevárni, hanem, a tanács által támogatva, a tornyos épület lerombolását már most elrendelni javasolta a közgyűlésnek. Ez a javaslat nem hogy használt volna az ügynek, hanem határozottan ártott. Egész biztos tudomásunk van róla, hogy egyes városatyák e javaslat hallattára változtatták meg eddigi álláspontjukat s ezért szavaztak az ellenpárttal. A gyűlés lefolyásáról részletes tudósításunk a következő: A polgármesteri jelentést, mely a gyűlést bevezette, Vári aljegyző olvasta fel. A jelentés felölelte mindazon nevezetes mozzanatokat, melyek az elmúlt hó folyamán törvény hatóságunk területén felmerültek. A jelentést a belügyminiszter leiratával együtt, melyben a házi pénztár is a hozzátartozó alapok 1898. évi számadásait hagyja jóvá, — tudomásul vette a közgyűlés. Főszámvevő beterjesztését a múlt évi bevételekről és kiadásokról-bevétel 6069588 k. 06 f., kiadás 4961639 k. 16 f.-tudomásul vették s a felmentvényt megadták. A Kossuth-kerti kertész-laknál szükséges javítások végrehajtására 320 koronát utaltak ki. A városi törvényhatóság tulajdonát tevő, letarolt erdőterületek betelepítése iránt Rózsa Károly, az Ipari Hitelszövetkezet igazgatója egy terjedelmes memorándumot terjesztett be a tanácshoz, hogy az abban foglalt eszméket tegye tanulmány tárgyává s terjeszsze javaslatát a közgyűlés elé. A memorándum felküldetett a földművelésügyi minisztériumhoz is, honnan azt az informá- cziót kapta a h. polgármester, hogy a telepítés ügyébe csak akkor mehetne bele a város, ha a talaj telepítésre előkészíttetnék. A telepítés azon módozatok szerint, amint az a memorandumban van tervezve, óriási pónzáldozatába kerülne a városnak s egyelőre kilátás sincs arra, hogy a kormányhatóság anyagilag hozzájárulna a város támogatásához. A közgyűlés a tanács javaslatára ez ügy tanulmányozására egy vegyes bizottságot küldött ki s e bizottság feladatává tette, megállapítani a módozatokat, melyek szerint a letarolt területek kitisztítása a legkedvezőbb feltételek mellett megtörténhetik. A villamvilágitási alap 1899. évi zárszámadása a közkórház 1899. évi szárszámadásával és 1901. évi költségvetésével együtt egyhangúlag elfogadtatott. Az árvapónztár 1899. évi számadásait a vagyonnal együtt szintén elfogadták. Korbay Károly dr. főkapitánynák üdülés czéljából hat heti szabadságot engedélyezett a közgyűlés. A szatmárhegyi gazdatanács kérelmére a Csonka-erdőn a legelőterületet újból visz_________ „H sz aállitja a közgyűlés s a legelőbért egy jószág után 5 koronában állapítja meg. A szatmár-hegyi közút helyrehozatalát czélzó mérnöki javaslat .élénk vitára adott alkalmat. Főmérnök sajnosán, de még is elismeri a hegyi közút rósz voltát, melyért azonbau a mérnöki hivatalt nem lehet felelőssé tenni. Az utat a Neuschlosz fuvarosai tették teljesen tönkre, akik a letárolás alatt levő erdőből a rönköket szállították. E fuvarozás annak idején a tanács által be is tillátott s újból csak akkor engedtetett meg, mikor j^euschlosz egy bizonyos évi összeggel kötelezte magát az ut jókarban tartásához hozzájárulni. Ez az összeg azonban elenyésző csekély az útvonal rendbehozatalához szükséges összeghez, a 34468 koronához. Daróczi bizottsági tag az utkaparók lustasága miatt kelt ki, a kik a sarat az útvonalról nem, vagy csak egy részén tisztítják le. Böszörményi Károly hibáztatja, hogy a Neuschloszszai megkötött szerződésben e körülményre nem voltak tekintettel s nem tették felelőssé Neuschloszt az utrongálásért. Ezek után nem volt más hátra, mint elfogadni a tanács és gazdasági szakbizottság javaslatát, mely az ut mielőbbi rendbehozatalát ajánlotta a közgyűlésnek. A közgyűlés ily értelemben hozta meg a határozatot s a kijavításra szükséges 34468 koronát megszavazta. Minthogy pedig a közúti előirányzatban ezen összeg nem volt felvéve, az erdő alap is teljesen elfogyott, a közoktatási- és árvaalapból utalja ki, úgy, hogy ez összeg Neuschloss által 1901. november hóban fizetendő erdővételárból visszafizettetik. Az avasi erdőségek kataszteri felmérésének költségeire 1360 k. 40 fillér utaltatott ki a közpénztárból. A Dalegyesületnek kérelmét lelkes szimpathiával fogadta a közgyűlés s a jubileumi ünnepség rendezésére kért 1200 k. összeget egyhangúlag megadta. Most következett a csattanó: a szálloda és Vigadó bővített terveinek elbírálása. Mint tudvalevő, a miniszter az eredeti Vigadó tervezetén számos hiányokat konstatált s leiratában e hiányok pótlására hívta fel a város közönségét s kimondotta, hogy a város törvényhatósága ez ügyben újabb határozatot hozzon s azt hozzá terjeszsze fel. A miniszteri leirat megemlékezett még másról is. Arról ugyanis, hogy a tornyos épületről egy festményt vagy fényképfölvétell csináltasson a város, és azt a műemlékek országos bizottságához megőrzés végett küldje fel. De meglehet az is, úgymond a leirat, hogyha a lebontás történik, a falak között Rákóczy-korabeli régiségeket fognak találni, miért is figyelmébe ajánlja a városnak, hogy a lebontást óvatosan és felügyelet alatt végeztesse. A kívánt módosításokat a Vigadó tervezetén Bálint és Jámbor építészek elvégezték, de olyan redukálásokat tettek azon, hogy — mint egy bizottsági tag megjegyezte, a Vigadó úgy nézne majd ki, mint egy kívülről fényes kalitka. Az átdolgozott tervezetet a középitési szakbizottság és tanács együttes javaslata elfogadásra ajánlja, annak kimondásával, hogy a tornyos épület lebontását a közgyűlés már most rendelje el. A javaslat ellen szólaltak fel Keresetszeghi, Veréczy, Daróczy, Heinrich és Fejes István bizottsági tagok, akik az építkezés ellen érveltek és indítványozták, hogy a Vigadó építését a közgyűlés egyszer s mindenkorra vegye le a napirendről. Elnök az indítványt azzal a megokolással, hogy azt nem nyújtotta be tíz bizottsági tag, szavazás alá nem bocsátja, hanem felteszi a kérdést: akarja-e a bizottság a Vigadót a módosított tervekkel építtetni, vagy nem? A szavazás névszerinti szavazással megejtet- vén, a tanácsi javaslatot 26 szóval 25 ellenében elvetették s kimondatott, hogy a Vigadó építését a bizottság nem akarja. Az eredeti tervet a miniszter nem tartja kivihetőnek, a módosított terv keresztülvitelét pedig a törvényhatósági bizottság szavazta le, igy nem maradt más hátra, mint Vigadó ügyét végleg levenni a napirendről. Ez volna a legjobb megoldási mód. Félünk azonban, hogy valamelyes formában a Vigadó ügye ismét szőnyegre fog kerülni. Debreczen sz. kir. város közönségének a törv. hatósági joggal felruházott, városoknak az állami funkcziók teljesítésére fordított költségek megtérítése iránt megküldött átiratát párlolólag tudomásul vette a közgyűlés, mely Pólyák Jenő gyógyszerész oklevelének kihirdetése után vegyes érzelmek között oszlott szét. Közigazgatási baklövés. Mérk község elöljárósága f. évi május hó 6-án a következő belügyminiszteri Ítéletet kapta: „Másolat. 2432/1900. Kig. — M. Ki,-. Belügyminiszter 31969/IV. A. sz. Szatmár vármegye közönségének Nagy-Károlyban. A múlt évi május hó 4-én tartott bizottsági közgyűlésben 389 sz. a. hozott határozatott, melylyel Mérk község képviselő testületének 1898. Deczember hó 29 én 25 sz. a. létre jött megállapodását, mely szerint az ottani ev. ref, egyház által ujonan építendő templom és torony helyéhez szükséges mintegy 100 négyszög m. utczai területnek az ev. ref. egyház részére leendő átengedése meg ("nem) adatott, — a törvényhatóság feloldotta és a kérdésben levő területnek átengedését határozatilag kimondotta. Mérk község képviselő testületé továbbá Hrabovszky István és társai Mórki lakosok részéről közbevetett fellebbezés folytán a vallás- és közoktatás- ügyi miniszter ur meghalgatása után felőlvizsgálván a fellebbezett közgyűlési határozatot feloldom s felülvizsgálat tárgyát képező községi határozat ellen beadott fellebbezést elutasítom. Mert a községet akarata ellenére arra kötelezi, hogy tulajdonát képező utcza terület valamely meghatárosott részét elajándékozza nem lehet. Megjegyzem azonban, hogy amennyiben a község az ottani egyik hitfelekezet tét templom építés czéljaira szolgáló terület ingyenes átengedése által segélyben részesítette, és az ottani másik hitfelekezett ugyanezen czélra a községtől az 1868. Lili. t. ez. 23 §-alapján szintén segélyt igényel, az ez iránt támasztott követelés érvényesítése a közigazgatási hatóság elé tartozik ugyan, de miután senkit arra, hogy egy bizonyos ingatlanra vonatkozó tulajdon jogáról lemondjon, közigazgatási határozatokkal kötelezni nem lehet, ennél fogva önként értetődik, hogy a hasonló követelés esetében, a közigazgatási hatóság az idézett törvény szakasz rendelkezésének csak is oly módon szerezhet érvényt, hogy a községet az esel körülményeihez képest számszerűleg meghatározandó készpénzbeli szegély adásra kötelezi. Ameny- nyiben tehát a jelen esetben a törvényhatóság a mérki ev. ref. hitközség részéről a község ellen támasztott követelésnek jogo
