Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)
1900-04-11 / 15. szám
7 JH E T I SZEMLE“ (15-ik szám.) az egyházpolitikai törvényeket „a keresztény társadalom erkölcsi integritásával összeférhetetlennek mondja, melyeknek változatlan fen- tartásához Magyarország keresztény jellegének feladása nélkül nem járulhat. Minthogy pedig a szabadelvű párt a bajokat orvosolni nem akarja, az egyházpolitikai méregnek eltávolítását a nemzet testéből ellenzi, s a romlást kívánja konserválni: felajánlja köz- szolgálatát a néppártnak.“ Nyilt és határozott beszéd ez, s olyan ember ajkáról jő, kinek a liberális kórus nem kiálthatja oda a fanatikus ultramontán, klerikális stb. cztfra szólamokat, melyekkel oly pöffeszkedőleg szeretnek neveletlenségükben dobálózni. E tény egyszersmind azt is mutatja,hogy a gon- dolkodófőlc elismeréssel vannak a néppárt működése iránt, s a nemzet megrontására kieszelt törekvéseket a liberálizmus őrüleles hajszáját a kereszténység ellen megvetéssel fogadják. i dalegyesület jubileuma alkalmából a Szatmáron 1900. évi junius hó 29 én, 30-án és julius 1-én tartandó Dalünnepség sorrendjének főbb pontjai. Első nap : Junius 29. Este megérkezése és fogadtatása a dalegyleteknek a vasútnál. Elszállásolás. Ismerkedési estély a Kossuth-kertben. Második nap: Junius 30. Délelőtt. Jubileumi közgyűlés. Ossz- és külön próbák tartása. Este az egyes dalegyletek előadása szabadon választott darabjaikkal a városi színházban. Vacsora a Kossuth-kertben. Harmadik nap: Julius 1-én. Délelőtt: Zenés mise. Osszdar bök előadása a városi színházban. Délután. Kirándulás a szőliőhegyre, esetleg Erdődre. Julius 2 án elutazás. Székfoglalás. Tabajdy Lalos helyére megválasztott ref. lelkész, Biky Károly esperes, e hó 24-én foglalja el állását, s beköszöntő beszédét 29-én fogja megtartani. Áthelyezés. Az igazságügymin. Frank József helybeli törvényszéki írnokot a deb- reczeni Ítélőtáblához, Sándorffy József pestvidéki törv. Írnokot ugyanezen törvényszékhez áthelyezte. Siremlékfelavatás. Tabajdy Lajos síremléke, melyet közadakozás utján állítottak az elhunyt emlékének, már teljesen készen áll. Holnap dél elő’ t 11 órakor fogják ünnepélyesen felavatni és átadni rendeltetésének. Kinevezés, A kereskedelmügyi miniszter Kallós Bertalan eddigi nagy-enyedi kazán- vizsgáló biztost saját kérelmére, a Bereg,Szatmár,- Maramaros- és Ugocsa vármegyék, valamint Szatmár-Németi város területén levő kazánok ügyeinek ellátása czéljából városunkba helyezte át. Anyakönyvi kinevtzések. A belügyminisztérium vezetésével megbizott miniszter- elnök Szatmármegyében a kányaházi anyakönyvi kerületbe Gregor Gusztáv okleveles jegyzőt, az apaiba Vida Ignácz h. jegyzőt, a patóházába Marossán János államitanitót, a mikolaiba Haday Béla jegyzői Írnokot, a kovásiba Papp István h. jegyzőt, a törökfalusiba pedig Szabó Ernő segédjegyzőt anyakönyvvezető helyettesekké nevezte ki és valamennyit a házassági anyakönyv vezetésével és a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbízta. Vizsgaletétel. Báthy Sándor, városi számtiszt., az államszámviteli vizsgát Budapesten jó sikerrel letette. ElegyzéS* Ákos Arnold gépész-mérnök, kassai kir. kazánvizsgáló biztos, a napokban jegyezte el Erényi Ilka kisasszonyt Tisza- Ujlakon. Egán Ede tolvajai. Körülbelül egy hónap előtt nagy feltűnést keltett Munkácson az a vakmerő tolvajlás, a melynek az Egán Ede miniszteri biztos által a munkácsi adóhivatalból a ruthének segítésére felvett 800 korona esett áldozatul. Ezt az ősszeget Egán a Csillag-szálló vendéglősének adta át éjjelre megőrzése végett, aki azt irodájában zárta el ; de a pénznek másnap reggelre nyoma sem volt. Pár nap múlva a pénzes táskát a Latorcza mellett megtalálták, de sem a pénz, sem a tettesek nem kerültek meg. Most végre a tettesek megkerültek, Morgenstern Volf és Weisz Chaim Jakab személyében, a kiket a rendőrség már át is adott a bíróságnak. Pályamunka. A n. károlyi esperesi róm. kath. tanítói kör 1899. október 26-ki gyűlésén kitűzött pályatételekre, melyekre a pályamunkák f. é. ápril 1-ig voltak beküldendők, — még egy, postabélyegző szerint ápril 1-én feladott munka érkezett be, mely bírálásra szintén kiadatott. Jeligéje: Nevelőnek lenni az emberiség javulásának emelő gondolata nélkül, a legnyomorultabb kézimesterség. “ Fundomentallekre der Pädagogig. 1841. S. 100. — Esperesi hivatal. lelőtt 11 órakor, Nagy-Szőllősön elhunyt. Temetése tegnap délután nagy részvét mellett ment véghez. — Huszár Ferencz, az ungmegyei takarékpénztár hosszú időn át volt alkalmazottja, e hó 4-én, életének 58-ik évében elhunyt. Temetése e hó 6-án ment végbe, nagy részvét mellett. Az elhunytban Huszár József kir. erdész édes atyját, Huszár Flóris felső-domonyai plébános fivérét gyászolja. —Széchenyi Francziska nyug. nép iskolai tanítónő, ki hosszú évek során át a róm. kath. leányiskolában több nemzedéket oktatott s nevelt fel, folyó hó 9-én reggeli 5 órakor Nagy-Károlyban elhunyt. Temetése 11-én délután 4 órakor leend a mesterrészi temetőben. — Gaál György fóthi lelkész, Gaál Péter sárközi lelkész fia, a múlt szerdán elhunyt, temetése pénteken ment végbe. Súlyos csapás ez a családra, mely csak a múlt évben vesztette el egyik nagyreményű tagját, Gaál István oki. tanárt. Előléptetés az államvasutaknál. A hivatalos lap végre meghozta a vasúti tisztviselők részére is a húsvéti ajándékot, a megérdemelt előléptetést. A kereskedelmi miniszter a helybeli állomás tisztikarából TomboryYir- gil főnökhelyettest a IV. rangfokozat 2-ik osztályából ugyanazon rangfokozat 1-ső osztályába, Tóth Kálmán és Kocsis János tiszteket pedig a VI. rangfokozat 3-ik osztályából ugyanazon rangfokozat 2 ik osztályába léptette elő. Ismerőseink közül Mándy Bertalan forgalmi főnök, Karenovics Gyula, Tivadar György és Gopcsa Gergely szintén magasabb fizetési fokozatba lettek előléptetve. Uj postafőnök. A vasúti állomásnál május 1-től rendszeresített posta és táviró hivatal főnökévé, — mint értesülünk, — Demjén Sándor nagyváradi postaigazgatósági fogalmazó neveztetett ki. A rokonszenves fiatalember több ideig működött városunkban, hol úgy tehetsége, mint rendszeretö pontossága által kitűnt. A néppárt dicsősége. Kaas Ivor báró, a jeles pubuczista, kit múltjáért mindenki nagyrabecsül, belépett a néppárt tagjai közzé. Nagyjelentőségű dolog ez, mert a báró protestáns, s belátván e pártnak létjogosultságát és kitartó buzgalmát hazánk érdekei mellett, nem habozik kimondani s példájával dokumentálni, hogy ehhez a parihoz csatlakozni kell valláskülönbség nélkül. Belépő levelében be nem világítaná?! A reketytye virágcsokrot még mindig hevesen dobogó szivéhez szorítva, megállt, hogy meghallgassa a két látogató beszédjét, kiknek mozdulatait világosan ki nem vehető. Erzsébet az izgatottság bizonyos nemével, a melyről nem mondhatta — kellemes vagy kínos e, megértette, hogy Andre féltestvérei a szándékában lévő gyöngéd zarándoklásban megelőzték. A két kedves gyermek ezen sugárzó reggelen, játékaiknak volt társáról is megemlékezett. Úgymint Erzsébet a parkban, ők a kertben virágot szakítottak részére és a távollevőt megható gyermekeskedóssel részesíteni akar ták a nap ünnepében s húsvéti ajándékul tojást hoztak neki, a melyet a kápolna előtt vásároltak. „A virágcsokrot ide kell tenni 1“ mondá Alice. „Emlékszel azokra a szép arany bogarakra, a melyeket a rózsák kelyhében vele együtt fogtunk ?“ „És a tojást ide“, megszólalt Róbert hangja, — „úgy mint tavaly csináltuk. Hogy örült neki 1 Mint szeretném őt ismét látni és megölelni !“ „Az lehetetlen, mivel meghalt 1 Hanem az égben viszont látjuk őt ismét,“ — erősité a kis leány. „De ha mégis feltámadna“ — válaszolt a fiú. „Az üdvözítő és Lázár is feltámadt. Mindennap reggel és este ezért könyörgök a jó Istenhez és bizonyosan a mama is . . . Hiszen ez nem volna egyéb egy csodánál és miért ne tenné meg azt nekünk a jó Isten ? . . . hisz csodák történnek.“ A kilencz éves hivő, a ki ezen szavakat kiejté, nem sejtette azt, hogy egészen közel hozzá, hangjának hallatára csakugyan egy csoda történt, szintén egy feltámadás, — igen az igazság - és rokonérzés, — a vonzalom és kötelességérzet magasztos és nagylelkű erényei feltámadása annak a lelkében, a ki a legkérlelhetlenebb mostoha anyák egyikóvó akart válni. A gyermeki megemlékezés e megnyilatkozásának váratlan meglátása Erzsébet egész lelkületűt megrendítette. Róbert és Alice látva, hogy az ajtó nyílik és anyjuk belép, attól féltek, hogy szidást kapnak, de félelmük a legóde- sebb meghatottsággá változott át, a midőn az általa hozott virágokat oda n'yujtá nekik s hozzájuk szólt:“ Adjátok ezeket is neki a tiétekkel együtt!“ ... és felvette egyszerre mind a két gyermeket s szenvedélyesen, majdnem ész nélkül szoritá őket kebléhez. — a mint az elvesztettet magához szorította volna. Nem adta-e viszsj. ^smót magát önönmagának és nem taiálu-e ismét azokat, akiket már már elvesztett. Nem csekély fájdalommal hullató most is könynyeit, de ezeket már a gyöngédség enyhitó s úgy érzé, mintha az elszállt angyal szelleme is azt súgta volna neki : „Szeresd őket azért, mert ők is engem olyan nagyon szeretnek.“ . . . . Ezen csókok alatt az iszonyú harag a gonosz elhatározások, a kegyetlen irigység az aljas szenvedélyesség összes csirái megsemmisültek, ismét végbement a megújhodás nagy mysteriuma, a melyet az egyház ünnepel s a mely ezen tavaszi tájon oly nagyon látható volt. Ismét megtörtént az emberi szívben, — hogy az élet a halált abból kiűzte — és a szeretet a gyűlöleten győzelmet aratott.
