Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)

1900-01-10 / 2. szám

SZEMLE“ (2-ik szám.) „HETI 4 mait óv folyamán érkezett 54762 ügydarab, melyből csak elenyésző csekélység maradt elintézés nélkül. Házasság kötetett 198, szü­letett 975 lélek, elhalt 788. A népesedés száma a beköltözőitekkel együtt 447 fővel szaporo­dott. Frölich Róbert az uj villamvilágitási igazgató ez év elsején hivatalos működését megkezdette. Az uj igazgató kiváló szak- képzettsége biztosítékot nyújt arra, hogy az eddig gyatra villamvilágitási állapotokra szebb jövő hajnalhasadása fog felvirradni. A hegyi vasút beczikkelyezósóről szóló törvényjavas­lat múlt év decz. 28-án királyi szentesítést nyert s igy mi sem áll útjában annak, hogy a vasút a közel jövőben a forgalomnak át­adassák. A tervezett Vigadó ügyében az a for­dulat állott be, hogy fellebezés folytán az ügy most a vallás-és közoktatásügyi minisz­ter előtt van, a ki közelebb szakértőket fog kiküldeni, hogy vizsgálják meg a tornyos épületet, érdemes-e a fentartásra vagy sem ? Ha a szakértők kimondják, hogy műbecse van az épületnek, akkor megmarad, ellen­kező esetben fel fog épülni a Vigadó. A jelentést tudomásul vették, csupán Keresztszeghy és Uray Géza bizottsági tagok­nak volt reá némi megjegyzósök. Kereszt- szeghy a felől kérdezősködött, mi az oka annak, hogy az üresedésben levő plébánia ügye nem szerepel a jelentésben s mi oka annak, hogy a plébánosi állás betöltése még mindig ké­sik ? Indítványozza ezért, hogy a tanács a jövő közgyűlés elé ez ügyben jelentését terjeszsze be. Uray Géza meg azt hozza fel, hogy ő meg a lövelde ügyét nem találja a jelentésben. Pedig a bíróság ez ügyben már döntött, még pedig a lövészegylet, javára s elrendelte, hogy a város 8 napon belül az egyesületet elkobzott birtokába helyezze vissza. Ő békés megoldását kívánja a dolog­nak, miért is ajánlja, hogy a tanács bocsát­kozzék tárgyalásokba a lövészegyesülettel. Vajay tiszti ügyész szerint a dolog nem egé­szen úgy áll, mint azt Uray képviselő elő­adta. A dolog végleges elintézést nem nyert. Egy folyamatban levő ügy fölött pedig kri­tikát gyakorolni nem áll módjában a közgyű­lésnek ; miért is azt indítványozza, hogy ha­tározatát akkorra tartsa fenn a közgyűlés, ha az ügy végleges megoldást nyert. Az elett, még meg van az elnöki pipa is, s várjuk a mentőhajót. Azt mondták, nincs, elsülyedt, nem is lesz soha. E meggyőződé­sükben aztán a passzív ellenállás sánczai mögé húzódtak, vártak, hallgattak és . . . nem fizettek adót. Maradt azonban mégis egy kis csapat, mely a látszólagos tétlenség szine alatt ápolta szivében a nemzeti eszmét, titkos összejöve- eleket tartott, összeköttetéseket keresett, a Cecil szigetén újra művelte a földet, pergette a dobot, szórta a golyókat, rendezett ver­senycsatákat, eszméit megint felemelte az ég felé, meggyujtotta a tudományok kialudt fáklyáját, ápolta a tüzet a barátság és sze­retet oltárán s zörgetett a főpásztori gond­viselés ajtaján. Zörgetett s az ajtó megnyilt, mert a szív már régen nyitva volt, csak ko­pogtatást várt. Kémek bocsájtattak ki uj haza keresé­sére. Kísérletek tétettek — mint az ősma­gyaroknál — honi föld vásárlására. Találtak is nem egy alkalmas földet, de hiányzott az ( ízköz, a fegyver, a mai kor leghatalmasabb kanlichere: a pénz. Végre népünk befolyásos rokonsága, a csupa nemesekből álló Káptalan a főpásztori indítvány a Keresztszeghy indítványával együtt egyhangúlag elfogadtatott. A múlt óv egyik közgyűlésén elfogad­tatott Kovács Leónak azon indítványa, hogy a közöshadügyminiszterhez küldessék egy felirat a végből, hogy a csász. és kir. o-ik gyalogezred Miskqlczon állomásozó ezred­törzsét és két zászlóalját helyezze át Szat- márra. A feliratra megérkezett a válasz, még pedig az, hogy a kérelem ez idő szerint nem teljesíthető. Mint minden választás, úgy a mostani II.-od osztályú számtiszti állás be­töltése is nagyfokú érdeklődést keltett. Két jelölt állott egymással szemben : Litteczky István számtiszt és Katona Jenő. A győzelem Litteczky István részére esett, kit Katona Jenő 31 szavazata ellenében 37 szavazattal válasz­tották meg. A helybeli korcsolya-egylet a lóvéidéi műjégpálya körül lótesitett villamvilágitási felszerelés dijainak elengedését kérte a köz­gyűléstől, azzal indokolván meg a kérelmet, hogy a műjégpályához, melyet a talaj rosszasága miatt nem tudtak megvalósítani, nem is használták a világítást; a hálózat leszerelése után azokat a város más helyen világítási célokra úgy is felhasználta. A mél­tányos kérelmet, melynek összege 725 k. 20 f. tett ki, a közgyűlés elfogadta s az összeget törölte. A múlt évi november havi adó elő- és leírások tárgyában beterjesztett tanácsi javas­latokat tudomásul vették. A közvágóhidi hütő berendezés villamos erőátviteli felszerelését az Egyesült Villany- világitási Részvénytársaság 2568 írtért ké­szítette el, mely összegnek kifizetését kérte a várostól. A közgyűlés a tanács javaslatának meg­hallgatása után a méltányosság álláspontjára helyezkedett s úgy oldotta meg a kérdést, hogy a követelés 50°/o-át most, 40%-át a felülvizsgálat után s 10%-át a jótállási idő lejárta után fogja a társaságnak kifizetni. Hatósági átiratok. Marosvásárhely szab. kir. város törvény- hatósága a kvóta felemelés ellen átiratban kereste meg törvényhatóságunkat. Mátray, Csomay, Kelemen bizottsági tagok felszólalá­sukban az ország közgazdasági állapotaira gondviselés sugallatára előlegezte s ime az uj haza megalakult és pedig nem is messze csak itt a szomszédban. Újkor. A reformátió és villany kora. Az uj hazában boldog a nép. A szere­tet oltárán gyakran mutat be áldozatot a hála tömjénével a főpásztori gondviselésnek, s a sűrű köszönet aprópénzével fizetgeti nagy adóssága kamatait. Ez a kaszinó külső története. Jelen állapotát nem rajzolom, mert hisz a nagy történetben is az a szokás, hogy a legújabb kor történetét az utókorra bizzák. Mindössze alkotmányáról s kormányzatáról szólok még néhány szót. Alkotmánya mérsékelt egyeduralom. Az egyeduralkodó a nép, melynek alattvalói két belügyminiszter s egy államtitkár, egy pénz­ügyminiszter, egy közművelődési miniszter vagy könyv-kezelő, s egy gazdaminiszter, a kinek főgondja a földművelés és szőlőterme lés, közlekedés és közbiztonság. Működésü­kért 30 tagú tanácsnak felelősek, s ez vi­szont az egy népnek. Az egész kormányzat a főpásztori gond­viselés tapintatos szeme alatt működik, ki hatalmát csak a szükségben érezteti kor­nézve károsnak tartják a kvótának bármi csekély mérvben való felemelését is. Indít­ványukra kimondotta a közgyűlés, hogy a kvóta emelésnek ellene van, pártolja az át­küldött átiratot s hasonszellemü feliratot küld a kormányhatósághoz. Győr város a hazai ipar pártolása ügyében hozott határozatát küldötte meg pártolás végett. Szeged városa pedig a törvényhatósági joggal felruházott városoknak az állami funcliók teljesítésére fordított költségek megtérítése tárgyában hozott határozatát küldötte meg törvényha­tóságunknak szintén pártolás végett. Mindkét átiratot pártolólag tudomásul vették. Még Gyapay István kiadó nyugdijának kérelme vétetett ezután tárgyalás alá. A nyugdíj választmány az eltöltött szolgálati évek után 724 koronában állapi tóttá meg a Gyapay nyugdiját, amihez a közgyűlés hozzá járult s a nyugdijat febr. 1-től folyósítja. Az igy üresedésbe jövő kiadói állásra pedig a pályázat kiírását rendelte el. Hírek. Yizkereszt ünnepén püspök ur őmlga gyöngélkedett, helyette a szent beszédet Tóth József h. lelkész tartá meg. A hívek közöl oly sokan vittek haza szentelt vizet, hogy a plébániának e napon háromszor kellett újra vizet szentelnie. Szép alapitváiyok. Keszler Ferencz dr praelatus kanonok már régebben 480 koro- alapitványt tett le a Széchenyi Társulat czéljaira. Ez összeget a nemesszivü főpap most lefizette. Pohl Károly elhunyt kanonok hagyatékából szintén kifizettetett 300 koro' nás alapítványának még hátralékban volt 200 korona részlete. Dj szentszéki tanácsos. A püspök ur ;Ő méltósága Sirulszky Gyula kisráthi plébánost szentszéki tanácsosnak nevezte ki. Kinevezés Az igazságügyminiszter ifj. Koós György szatmárnémeti kir. törvény- széki joggyakornokot a szatmárnémeti, Má­sika Miklós beregszászi kir. törvényszéki joggyakornokot a beregszászi kir. járásbíró­sághoz aljegyzőnek, —- a debreczeni kir. itőlőtábla elnöke Zombory Jenő jogszigorlo kereszkei lakost és Kerekes István végett joghallgató nyíregyházi lakost a debreczeni mányzó közegeivel. A miniszterelnökök, a kik a nemes káptalanból választanak, a kormányzással tényleg nem foglalkoztak, csupán eszméket, irányelveket és pénzt adtak. Hogy kik voltak az első miniszterek az ó-korban és a középkor első éveiben, azt fentebb említett szubjektív módszeremből folyó objektivitásomnál fogva természetesen nem tudhatom. Én az első minisztereket már csak mint bácsikat ismertem : Nitsch bácsi, Gyurits bácsi, Rudi bácsi, Doroghi bácsi, a mikor már a kormányzás teréről nyugdíjba vonultak. A hálás utókor azonban tisztelettel említi nevüket, mint a kik egy­kor a kisdedkorát élő intézményt szeretettel dajkálták. Én csak azon időponttól szólhatok aut- hentikusan, mikor engem szeretett elődöm és utódom, a mostani társminiszter, Feri tekin­tetes ur bevezetett a kormányzás titkaiba. Társminisztere volt Dani bácsi. Mellet­tük ujonczkodtam én. No a mit ők csináltak a Rákóczy-utczai otthonban a társas élet föllenditésére, az valóban nagyszerűbb dolog volt, semmint az én gyarló toliam le tudná Írni. Egyik legsikerültebb művök volt a ka-

Next

/
Thumbnails
Contents