Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)
1899-03-08 / 10. szám
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Vili. évfolyam. lO-ik üízáin. Szatmár, 1800. márcziuft 8/,» n ELŐFIZETÉSI ARAK : Egy évrs----------------------— — —---------3 frt — kr. Fé lévre-----------------------------------------------1 frt 50 kr Negyedévre----------------------—--------------frt 75 kr. Ta nítóknak és kéz mii ipa fosoknak egy óvro 2 frt. Egyes szám ára 7 kr. Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadóba : A „PÁZMÁNY-SAJTÓ. A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések, stb. a „Pázmány - sajtó“ czimére küldendők, (Deák-tér 19. szám.) Hirdetések jutányos árban vetetnek fel. Nyilttér sora 20 kr. A. lsxi> megjelenik minden szerdán. Uj szellem. A magyar parlament nehány nap óta megújult, feliidült. Eddig féltettük az enerválástól, az elkorhadástól; aggódva néztük, mint tengeti napjait anélkül, hogy közhasznú munkát képes volna felmutatni; sajnálkoztunk afelett, hogy benne egy numerikus többség háttérbe szorítja a rágalom, az erőszak és befeketités fegyvereivel a tehetséget, az önérzetet és önzetlen hazafiasságot; részvéttel néztük a jobbak csüggedését, a nemesek kétkedését egy üdvös kibontakozás lehetőségében ; megdöbbentünk a czinikus gúgyojvaineíylyel a többség meghamisította.. á közvéleményt és feláldozta a haza^-jogait, alkotmányát és szabadságát^ az önérdekért és magájijövedélinekért . . . E& egyszer csak hirtelen, — úgyszólván — minden átmenet nélkül mily változás! Az algák közt vannak oly szervezetek, melyek elvénhednek ... és mikor minden emberi számitás szerint el kellene halniok... gyorsan,... anélkül, hogy idegen életelemet vettek volna kividről magukhoz . . . megújulnak, megifjodnak; ily meglepő átalakuláson ment keresztül a magyar parlament sokkal magasz- tosabb szervezete; nem járult hozzá semmi idegen elem, semmi uj életTAIiCZA Ä pillanatnyi pénzzavarról. Irta s a szatmári e. m. Írod. kör és kath kaszinó felolvasó estéjén felolvasta: Orosz Alajos. Jól tudora, kedves hallgatóim, hogy önök nem azért jönnek ide a mi felolvasó estéinkre, hogy itt kellemetlenségeket halljanak, épen azért örülök, hogy nem ma egy hete tartottam e felolvasásomat, a mikor önök közül sokan voltak pillanatnyi pénzzavarban, a mi a hónap 25-ikón a legjobb családokból származó egyénekkel is meg szokott történni. Utóvégre is kellemetlen dolog, ha az emberi az ilyesmire emlékeztetik; de igy 5-ike táján még van foganatja az e baj ellen 1-jén kapott koronaszorum beoltásnak s igy elég nyugodt lélekkel állhatja meg mindenki (?), ha a nem egyszer átélt pillanatnyi pénzzavarról hall egy kis elmefuttatást. Hát bizony kellemetlen dolog az a pillanatnyi pénzzavar; kellemetlenebb, mint a szegénység. Mert a szegénységet meg lehet szokni; vágyainkat mérsékeljük, igényeinket leszállítjuk a legcsekélyebb mértékre, esenerő ... és mégis, mintegy villany- ütósre megifjult. Benne volt már régen a parlament sejtjei közt ez az életerős, tiszta szellem,de lenyűgözve, kigúnyolva, megrágalmazva, tétlenségre kárhoztatva, — most Széli Kálmán felszabadította, belehelyezte jogaiba ... és ezzel a magyar parlamentet oly magas piedestalra emelte, melyre egész Európa tisztelettel tekint. Ez az uj szellem zászlójára irta a lelkiismeretes munkásságot. A kormány — igy szól Széli — összes erőit és összes tehetségeit a jelen szükségleteinek és a jövő reform- kérdések feladatai által elénk tűzött tevékenységnek akarja szentelni. Alig nehány nap alatt a programul kezd lestet ölteni ... az indemnitás és a véderő provisorium letárgyaltakat és aztán jönni fog a többi nagy horderejű javaslat . . . Az uj szellem zászlójára irta az egységes magyar állam kiépitését. .. „Politikám vég<; góljaként tekintem — mondta Szélmmárczius i-én — a magyar nemzet számára folytatni az egységes magyar állam kiépitését, alkotásaiban, intézményekben." És, hogy nem akarja szavait puszta phrázisokként tekintetni, megmutatta azzal, hogy elvileg kimondta Magyarország önrendelkezési jogát, ha Ausztriával a kiegyezést a törvényes formák közt megkötni nem lehet. Az uj szellem zászlójára irta a kultúra terén a haladást, a tanügy terén a fokozatos fejlesztést — a katholikus autonómia és kongnia életbeléptetésének előmozdítását. Az uj szellem ügyeimet fordit a gazdasági és socialpolitikai kérdésekre, tanulmányozni fogja a parezellázás és telepités módozatait és végül minden körülmények között az alkotmány, a jog és igazság keretében fog mozogni. Nincs az országban oly hazafi, aki ne érezne tiszteletet és rokon- szenvet az elnök személye iránt, akinek köszönhetjük az uj aera fel- virradását; nincs, aki ne gerjedne hálára a trón iránt, hogy ily férfiút tüntetett ki bizalmával. Végre megtalálta a lovagias és alkotmányos magyar nemzet a neki megfelelő kormány-elnököt. A néppárt és a függetlenség az uj elnökkel szemben is ellenzéket fog képezni, de ezt csak helyeselni tudjuk. A parlament organizmusa olyan, hogy «! len őrzésre szükség van; másrészt a hazafias pártok nemes vetélkedése csak üdvére van az államnak. Ez a vetélkedés épen azért, mert nemes lesz, sohasem fogja fegyverül alkalmazni a gyűlöletet, a szenvedélyt, „a személyeskedést és rágalmat. És bár elvi ellentétek lesznek a pártok között, az ellenzék mindig méltányolni fogja, hogy a Széli-kabinet adta meg mi épen összeesik az egyetemi évekkel. Ennek a kedélyes emlékű egyetemi életnek a tragikomikumát teszi a minden hónapban járványosán fellépő pillanatnyi pénzzavar. — De azt sem lehetne mondani, hogy a felnőtteket teljesen megkímélné ez a kellemetlen baj, mert bizony akárhány meglett ember is megkaphatja, a mit egyébiránt minden személyes czélzás nélkül mondok. — Mellesleg azt is megjegyzem itt, hogy ez az elnevezés „pillanatnyi pénzzavar“ teljesen hazug. Nincs pillanatnyi pénzzavar; eltart az napokig, sőt hetekig, de mindenesetre 1-jéig, sőt vannak olyanok is, a kik állandóan'pillanatnyi pénzzavarban szenvednek ; a kik a temetési költségek hiányában még a nagy kaszástól is halasztást kérnének — legalább 1-jéig, ha ugyan az e mber ilyenkor törődnék azzal, hogy ki fogja a czechet fizetni. S mert a dolog igy áll, mit sem ér, ha azt a szépnek látszó tanácsot követjük, a melyet szegény Peczek Demeter apróságai közt olvastam valaha: Kedves barátom nincs egy heverő ötösöd, épen pillanatnyi pénzzavarban vagyok! Barátom, pénzem nincs,hanem adok neked egy jó tanácsot: várj egy pillanatig, mig ez a zavar elmúlik s akkor a dolgod magától rendbe jő. des egyszerűségben éldegélünk s még boldogok is lehetünk abban a tudatban, hogy szegények vagyunk, de becsületesek! De pénzzavarba jutni olyankor, a mikor a pénzre okvetlenül szükség van, a hitel pedig nagyon fogyatékos, vagy épen nincs, az már fatális dolog. Képzeljék el például, kérem, azt az esetet, hogy holnap bál lesz s a fiatal ur frakkja a zálogházban várja a rég óhajtott kiszabadítást; vagy szive választottjának név- vagy születésnapja lesz s éjjeli zenét szeretne adni vagy egy csokrot csináltatni ; vagy hivatal-főnöke tiszteletére disz- bankett lesz s ő el nem maradhat anélkül, hogy az ünnepelt neheztelését magára ne vonná; vagy ma jár le a váltó s nincs még kamatra se pénze; vagy, — a mi legfatáli- sabb (velem megtörtént), hogy a nőegylet küldöttei jelennek meg azzal a bizonyos Ívvel ; ilyen esetekben borzasztó, ha az embernek véletlenül nincs pénze, mert még ahhoz a már nem szokatlan mentséghez sem lehet folyamodni, hogy „véletlenül otthon felejtettem a bugyellárisomat“. A pénzzavart bizonyos tekintetben ifjúkori betegségnek lehetne mondani, mert legtöbb pusztítást úgy a 18-évtől 24-ig tesz, a
