Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)
1899-11-29 / 48. szám
,.H ETISZEMLE“ (48-ik szám.) 3 Sovány adat. De azért mégis ébresztett a maga részéről. Ott van a világra szóló általános német Cecil-egyesület, mely mindinkább fejlődik és virágzik. Megalakult már az országos magyar Cecilia-egyesület is, melyet a mi szatmári, olynevü szerény egyesületünk egy negyed évszázaddal előzött meg létrejöttében. Rómában Palestrina, az egyházi zene fejedelme alapított Cecilia-egyesületet, melyet XIII. Gergely pápa jóváhagyott, s melyet századokon keresztül tanúsított nagy érdemeire való tekintetből IX. Pius pápa 1847-ben akadémiává alakított át és egyidejűleg még a Cecilia-rendet is megalapította. Maguk az angol protestánsok is sz. Cecilia nevéről nevezték el az ő hires zene- és énekegyesületüket, a mely 1785 óta áll fenn Londonban. Sovány adat. De költők énekelték meg és világhírű festők, mint Raffael, Rubens és Dolce örökítették meg Cecíliát, mint az egyházi zenének védőszentjét. Sovány adat- De másfél évezreden keresztül e a ai napig többen emlegették és emlegetik sz. Cecilia nevét, mint vallásunk körén kívül e föld bármelyik klasszikusáét, vagy egyébként kitünőségeét. Mert nálunk a kicsiségek is jelentékeny indítók. Valami kiolthatatlan életerő nyilatkozik bennök, mint a parányok legyőzhetetlen ereje; mint a csirának elpusztíthatatlan termőképessége. A kath. Egyházban a csekélységek is századokra visszatekintő és századokra kiragyogó emlékek. — Ma szokatlanul, fülemilék hangja zen- dült meg a kalitkában, — voltam bátor előbb megjegyezni. Honnan verődött össze ez a dalos ajkú sereg ? A madarak megtépdeltók a mesebeli szajkót, mert ez pávatollakkal ékesítette fel magát. Egyesületünk mi czimen vallja sajátjainak azokat az elemeket, melyek testének szervesen^beilleszkedett részeit nyilvános tudomás szerint nem képezhetik, sőt az alapszabályok, a paragrafusok értelmében tagjai nem is lehetnek nők és gyermekek ? Régen feltett kérdés, melyre ez ideig nem volt jó alkalmam válaszolni. Tagjaink nekünk mindazok a jó emberok a kik az összhangzatos éneklést művelni tároztuk, hogy egy „libatenyésztő konzor- cziumot“ alakítunk. Képzeletben már előttem állott a „sziámi király udvari szállítója és a vele egybekötött kitüntetések. Észre se vettük, hogy repül az idő, de még azt sem, hogy Dörgő urammal baráti viszonyba kezdtünk jutni. Csak természetesnek találtuk, midőn egy nagy állomáson, hol át kellett szállnunk, annak adott kifejezést, mily végtelenül örvendene, ha három ily derék és becsületes úri embert megvendégelhetne 1 Szívélyesen fogadtuk el ajánlatát s nem sokára az étkező terem egyik asztalánál telepedtünk le. Dörgő uram rendelt mint a katonatiszt és fizetett mint a köles. Természetes, hogy a harmadik kvaterkánál brúderek lettünk. Mivel útjaink különváltak, barátságosan ölelt magához mind hármunkat, még a beszállás pillanatában is szivünkre kötvén a libatenyésztést. Sajnáltuk nagyon a derék embert, fájó szívvel váltunk meg a jó baráttól. * * * Alig hogy a vonat megindult, bejött a kalauz „Kérem a jegyeket“-tel, Mind a hárman kabátunk zsebébe nyúltunk előve- endők a pénztárczát a jegygyei egyetemben. Tágra nyiltak^szemeink, midőn a pénztáróhajtjáK és e czélból gyakorló óráinkon megjelennek. Uraim, legyen szerencsénk önök közül azokhoz, a kik az éneklés miveletét megbirják és erre hangszerveik már természettől is alkalmasabbak. Meg fognak győződni, hogy mi kitűnő paragrafusértelmezők vagyunk és hogy mikor a mi énekkedvelő társaságunkba léptek, békés, hazaszerető, jóindulatú emberek közé jöttek, a kik, ha kell, paragrafusok nélkül is tudnak olyanok lenni. Ha aztán egyesületünk jól énekel, tudom, hogy meg fognak kedvelni bennünket és szívesen maradnak tagjaink sorában. Ha pedig nem jól énekelünk, akkor meg azért legyen szerencsénk, hogy a hivatottab- bak hozzáértésükkel segítsenek nekünk, javítsanak, oktassanak bennünket. Sok fajtája a szórakozásnak megrontó következményekkel jár, vagy a bánat keserűségét hagyja a szívben. Méltóztassanak velünk tartani az éneklésben, és mi biztosítjuk, hogy ezt a szórakoztató munkát nem fogják megbánni. A zenének megvan az a titokzatos természete, hogy minden ágában és a vele foglalkozásnak minden fokán művelőnek és hallgatónak egyaránt megvásárolhatatlan örömöket nyújt. (Folyt, köv.) A pestis. Hogy az egészségügyi hatóságok és ezeknek nem orvos közegei, valamint a nagyközönség értelmesebb része helyes ismeretet szerezhessen a pestis-betegség mivoltáról, mely már Európában is fellépett és hazánkat is fenyegeti, a belügyminiszter egy közérthető módon szerkesztett ismertetést készíttetett, melyet az alábbiakban közlünk: 1. A pestis ragadós betegség, mely azáltal támad, hogy egy bizonyos betegséget okozó csira (a pestis-bacillus) bejut az emberi testbe. 2. A pestis lázas betegség, melynél a láz vagy hirtelen, vagy rövid ideig tartó általános rosszullót után lép fel és mely a megbetegülés 3—5-ik napján legtöbbször halállal végződik, a belőle felgyógyultaknál pedig különféle enyhébb, vagy súlyosabb utóbajokat hagy maga után. Pestis-betegeknél szembeszökő az árverés nagy szaporasága, a verőerek feszülésének elernyedése, mire csakhamar nagyfokú gyengeség és részvét- lenség következik. A pestis-betegségnek a fertőzés helye és mérve szerint, többféle czáknak csak hült helyét találtuk. Elvitte magával a liba-nagykereskedő“ — emlékbe. Tibai Károly. Az a dongó, az a dongó. Ismeretes dolog, hogy a Técsőn lakók dorong után nyúlnak, ha csak a dongót említi is előttük valaki. Régi história, hogy ez az ősi koronaváros megállta helyét mindig s főként a városbirák remek emberek voltak, kik nagy tekintélyben is részesültek. Történt, hogy egy szemtelen dongó a nagy tekintélyű főbíró orrára repült s elég kíméletlen volt rajta jót csípni. Elfogatván a gaz lélek, a tanács megbotránkozva mondta ki, hogy a merénylő toronyba vitetvén, onnét dobassák le, hogy törjön ki a nyaka. Az ékes határozatot tett követte, de biz’ a dongó vígan elrepült. No ez ki fogott rajtunk 1 Ez előzményekben bírja alapját a következő. A városháza egy végét korcsmának rendezték be, hogy az igazságos keményebb Ítélet alatt levő fél rögtön betérvén a szomszédba, kibusulhassa magát. Szatmárról ment egy uj vendéglős oda, kibérelvén az említett helyet a várostól. Jól ment minden, csak az nem volt sehogy ínyére az uj vendéglősnek, hogy átkozottul kormos falak voltak, nem volt az meszelve évekig. alakja van. Leggyakoribb a mirigyes pestis, melynél jellemző a czombhajlásban, a hó- najban vagy a nyakon levő egy vagy több nyirok-mirigy fájdalmas megduzzadása. Ennél az alaknál a betegség tetőpontját leg- többnyire már az első napon eléri. A betegség további lefolyásában rendszerint vérkiömlések mutatkoznak a nyálkahártyában (vérvizelés, fekete-barna anyagok kiürülése, hányás és székletét utján), ritkábban a bőrben. Ha a beteg a betegség első napjain meg nem hal, akkor a mirigydaganat elgennyesedhetik vagy el is oszolhat. — A pestis-betegség másik alakjánál a bőrön valahol hólyagocska támad, melyből néha tenyérnyi nagyságú szövetpusztulásra vezető fekély, a pestis-fekély fejlődik. A betegség lefolyása ennél az alaknál valamivel enyhébb, mint a mirigyes pestisnél. A tüdő-pestis époly alakban jelentkezik, mint valamely hirtelen kezdődő tüdőgyula- dás ; — ez az alak majdnem kivétel nélkül halálos. Az ily betegek köpetjében számtalan pestis-baczilus van. Oly egyének, a kik a tüdő idült betegségeiben, különösen tüdővészben szenvednek, kiválólag hajlamosítottak a pestis-betegség ezen alakjára. A tüdőbe helyezkedett betegség a tüdőszövet elpusztulására, nagyfokú tüdővérzésre és végül üszkösödésre vezet. (Ezt nevezték a középkorban „fekete halálnak.“) Némely kutatók a pestis-betegségnek egy negyedik alakját, bél-pestist is észleltek ; úgy mondják, hogy ennél fekélyesedés támad a gyomor és a belek nyálkahártyáján és hogy a betegség úgy jelenik meg, mint valamely súlyos hasi hagymáz. A betegség mindezen alakjainak amúgy is rosszindulatú volta, már Jkezdetben is nagyban fokozódhatik a fertőzésnek az egész szervezetre való kiterjedése által, úgy hogy általános vérmórgezés (sepsis) jelenségei között már nehány óra múlva bekövetkezik a halál. A felsorolt súlyos alakokon kívül vannak a pestis-betegségnek — ha ritkán is — könnyű alakjai, melyek alig észrevehető általános és helybeli tünetekkel jelentkeznek és rendszerint kedvezően folynak le. 3. A pestis betegséget okozó fertőző anyag a vérben, a nyirokmirigyek nedvében és szövetében, a pestises hólyagcsában és fekélyben, — tüdő-pestisnél a nyálban és köpetben van, ritkábban a betegek vizeletében és bélürülékben; — ezekből átvihető más személyekre, valamint némely állatokra, mint patkányokra, egerekre és eljuthat különféle tárgyakra, a melyekkel aztán elis- hurczolható. Ily tárgyak pld. a ruházat, ágy- ,nemü, rongyok, gyapjú, szőnyegek, szőr és Be is adja a kérvényt a városhoz, hogy ne restellene a város vendéglőjét kipingál- tatni. A válasz meg is jött, hogy a kérelemnek hely nem adatik. De hát minek is kifestetni? Hát nem szép a fehér falon a fekete korom színe ? Hol van az megírva, hogy a más színek szépek ! No Szatmár se hagyja magát, a mi vendéglősünk azt válaszolja, hogy biz ő nem lakik a kormos szobákban, ha nem festetik ki, fizeti ő a költségeket. Az már más, jött a válasz. A kitűnő pictor megérkezett. A városgazda is ott volt az egyezségnél. A festő a mintákat kipakolja, de biz egyik sem tetszett a szatmári polgárnak. — Egy a baj, mondá, de ha tud segíteni rajta, szívesen fizetek. A padlás közepén ott legyen a hatalmas dongó, a mint egy embernek az orrán kacskaringósan szurkál, s a négy szögleten is egy egy hatalmas dongó, amint csípésre készen áll. A városgazda hanyathomlok rohant a polgármesterhez, hivatták is a pictort, hogy mindent fizet a város maga, de ott ne legyen a dongó, mert akkor baj lesz. A mi vendéglősünk pedig jót nevetett, mert a mit sok utánjárás, könyörgés, ri- mánkodással sem tudott elérni, a finom szatmári ész egyszerre elérte. Azóta van csinosan pingált épülete a városnak. Dunai János.
