Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)

1899-11-29 / 48. szám

,.H ETISZEMLE“ (48-ik szám.) 3 Sovány adat. De azért mégis ébresztett a maga részéről. Ott van a világra szóló ál­talános német Cecil-egyesület, mely mindin­kább fejlődik és virágzik. Megalakult már az országos magyar Cecilia-egyesület is, me­lyet a mi szatmári, olynevü szerény egye­sületünk egy negyed évszázaddal előzött meg létrejöttében. Rómában Palestrina, az egyházi zene fejedelme alapított Cecilia-egyesületet, melyet XIII. Gergely pápa jóváhagyott, s melyet századokon keresztül tanúsított nagy érdemeire való tekintetből IX. Pius pápa 1847-ben akadémiává alakított át és egy­idejűleg még a Cecilia-rendet is megalapí­totta. Maguk az angol protestánsok is sz. Cecilia nevéről nevezték el az ő hires zene- és énekegyesületüket, a mely 1785 óta áll fenn Londonban. Sovány adat. De költők énekelték meg és világhírű festők, mint Raffael, Rubens és Dolce örökítették meg Cecíliát, mint az egy­házi zenének védőszentjét. Sovány adat- De másfél évezreden ke­resztül e a ai napig többen emlegették és emlegetik sz. Cecilia nevét, mint vallásunk körén kívül e föld bármelyik klasszikusáét, vagy egyébként kitünőségeét. Mert nálunk a kicsiségek is jelentékeny indítók. Valami kiolthatatlan életerő nyilatkozik bennök, mint a parányok legyőzhetetlen ereje; mint a csirának elpusztíthatatlan termőképessége. A kath. Egyházban a csekélységek is száza­dokra visszatekintő és századokra kiragyogó emlékek. — Ma szokatlanul, fülemilék hangja zen- dült meg a kalitkában, — voltam bátor előbb megjegyezni. Honnan verődött össze ez a dalos ajkú sereg ? A madarak megtépdeltók a mesebeli szajkót, mert ez pávatollakkal ékesítette fel magát. Egyesületünk mi czimen vallja sa­játjainak azokat az elemeket, melyek testé­nek szervesen^beilleszkedett részeit nyilvá­nos tudomás szerint nem képezhetik, sőt az alapszabályok, a paragrafusok értelmében tagjai nem is lehetnek nők és gyermekek ? Régen feltett kérdés, melyre ez ideig nem volt jó alkalmam válaszolni. Tagjaink nekünk mindazok a jó emberok a kik az összhangzatos éneklést művelni tároztuk, hogy egy „libatenyésztő konzor- cziumot“ alakítunk. Képzeletben már előt­tem állott a „sziámi király udvari szállítója és a vele egybekötött kitüntetések. Észre se vettük, hogy repül az idő, de még azt sem, hogy Dörgő urammal baráti viszonyba kezd­tünk jutni. Csak természetesnek találtuk, midőn egy nagy állomáson, hol át kellett szállnunk, annak adott kifejezést, mily vég­telenül örvendene, ha három ily derék és becsületes úri embert megvendégelhetne 1 Szívélyesen fogadtuk el ajánlatát s nem so­kára az étkező terem egyik asztalánál tele­pedtünk le. Dörgő uram rendelt mint a ka­tonatiszt és fizetett mint a köles. Természe­tes, hogy a harmadik kvaterkánál brúderek lettünk. Mivel útjaink különváltak, barátsá­gosan ölelt magához mind hármunkat, még a beszállás pillanatában is szivünkre kötvén a libatenyésztést. Sajnáltuk nagyon a derék embert, fájó szívvel váltunk meg a jó ba­ráttól. * * * Alig hogy a vonat megindult, bejött a kalauz „Kérem a jegyeket“-tel, Mind a hárman kabátunk zsebébe nyúltunk előve- endők a pénztárczát a jegygyei egyetemben. Tágra nyiltak^szemeink, midőn a pénztár­óhajtjáK és e czélból gyakorló óráinkon meg­jelennek. Uraim, legyen szerencsénk önök közül azokhoz, a kik az éneklés miveletét megbirják és erre hangszerveik már termé­szettől is alkalmasabbak. Meg fognak győ­ződni, hogy mi kitűnő paragrafusértelmezők vagyunk és hogy mikor a mi énekkedvelő társaságunkba léptek, békés, hazaszerető, jóindulatú emberek közé jöttek, a kik, ha kell, paragrafusok nélkül is tudnak olyanok lenni. Ha aztán egyesületünk jól énekel, tudom, hogy meg fognak kedvelni bennün­ket és szívesen maradnak tagjaink sorában. Ha pedig nem jól énekelünk, akkor meg azért legyen szerencsénk, hogy a hivatottab- bak hozzáértésükkel segítsenek nekünk, ja­vítsanak, oktassanak bennünket. Sok fajtája a szórakozásnak megrontó következményekkel jár, vagy a bánat keserűségét hagyja a szív­ben. Méltóztassanak velünk tartani az ének­lésben, és mi biztosítjuk, hogy ezt a szóra­koztató munkát nem fogják megbánni. A zenének megvan az a titokzatos természete, hogy minden ágában és a vele foglalkozás­nak minden fokán művelőnek és hallgatónak egyaránt megvásárolhatatlan örömöket nyújt. (Folyt, köv.) A pestis. Hogy az egészségügyi hatóságok és ezeknek nem orvos közegei, valamint a nagy­közönség értelmesebb része helyes ismeretet szerezhessen a pestis-betegség mivoltáról, mely már Európában is fellépett és hazán­kat is fenyegeti, a belügyminiszter egy köz­érthető módon szerkesztett ismertetést készít­tetett, melyet az alábbiakban közlünk: 1. A pestis ragadós betegség, mely az­által támad, hogy egy bizonyos betegséget okozó csira (a pestis-bacillus) bejut az em­beri testbe. 2. A pestis lázas betegség, melynél a láz vagy hirtelen, vagy rövid ideig tartó általános rosszullót után lép fel és mely a megbetegülés 3—5-ik napján legtöbbször halállal végződik, a belőle felgyógyultaknál pedig különféle enyhébb, vagy súlyosabb utóbajokat hagy maga után. Pestis-betegek­nél szembeszökő az árverés nagy szaporasága, a verőerek feszülésének elernyedése, mire csakhamar nagyfokú gyengeség és részvét- lenség következik. A pestis-betegségnek a fertőzés helye és mérve szerint, többféle czáknak csak hült helyét találtuk. Elvitte magával a liba-nagykereskedő“ — emlékbe. Tibai Károly. Az a dongó, az a dongó. Ismeretes dolog, hogy a Técsőn lakók dorong után nyúlnak, ha csak a dongót említi is előttük valaki. Régi história, hogy ez az ősi korona­város megállta helyét mindig s főként a városbirák remek emberek voltak, kik nagy tekintélyben is részesültek. Történt, hogy egy szemtelen dongó a nagy tekintélyű főbíró orrára repült s elég kíméletlen volt rajta jót csípni. Elfogatván a gaz lélek, a tanács megbotránkozva mondta ki, hogy a merénylő toronyba vitetvén, onnét dobassák le, hogy törjön ki a nyaka. Az ékes határozatot tett követte, de biz’ a dongó vígan elrepült. No ez ki fogott rajtunk 1 Ez előzményekben bírja alapját a kö­vetkező. A városháza egy végét korcsmának rendezték be, hogy az igazságos keményebb Ítélet alatt levő fél rögtön betérvén a szom­szédba, kibusulhassa magát. Szatmárról ment egy uj vendéglős oda, kibérelvén az említett helyet a várostól. Jól ment minden, csak az nem volt sehogy ínyére az uj vendéglősnek, hogy átkozottul kormos falak voltak, nem volt az meszelve évekig. alakja van. Leggyakoribb a mirigyes pestis, melynél jellemző a czombhajlásban, a hó- najban vagy a nyakon levő egy vagy több nyirok-mirigy fájdalmas megduzzadása. En­nél az alaknál a betegség tetőpontját leg- többnyire már az első napon eléri. A betegség további lefolyásában rend­szerint vérkiömlések mutatkoznak a nyálka­hártyában (vérvizelés, fekete-barna anyagok kiürülése, hányás és székletét utján), rit­kábban a bőrben. Ha a beteg a betegség első napjain meg nem hal, akkor a mirigy­daganat elgennyesedhetik vagy el is oszol­hat. — A pestis-betegség másik alakjánál a bőrön valahol hólyagocska támad, mely­ből néha tenyérnyi nagyságú szövetpusztu­lásra vezető fekély, a pestis-fekély fejlődik. A betegség lefolyása ennél az alaknál vala­mivel enyhébb, mint a mirigyes pestisnél. A tüdő-pestis époly alakban jelentkezik, mint valamely hirtelen kezdődő tüdőgyula- dás ; — ez az alak majdnem kivétel nélkül halálos. Az ily betegek köpetjében számta­lan pestis-baczilus van. Oly egyének, a kik a tüdő idült betegségeiben, különösen tüdő­vészben szenvednek, kiválólag hajlamosítot­tak a pestis-betegség ezen alakjára. A tüdőbe helyezkedett betegség a tü­dőszövet elpusztulására, nagyfokú tüdővér­zésre és végül üszkösödésre vezet. (Ezt ne­vezték a középkorban „fekete halálnak.“) Némely kutatók a pestis-betegségnek egy negyedik alakját, bél-pestist is észlel­tek ; úgy mondják, hogy ennél fekélyesedés támad a gyomor és a belek nyálkahártyáján és hogy a betegség úgy jelenik meg, mint valamely súlyos hasi hagymáz. A betegség mindezen alakjainak amúgy is rosszindulatú volta, már Jkezdetben is nagyban fokozódhatik a fertőzésnek az egész szervezetre való kiterjedése által, úgy hogy általános vérmórgezés (sepsis) jelenségei kö­zött már nehány óra múlva bekövetkezik a halál. A felsorolt súlyos alakokon kívül van­nak a pestis-betegségnek — ha ritkán is — könnyű alakjai, melyek alig észrevehető ál­talános és helybeli tünetekkel jelentkeznek és rendszerint kedvezően folynak le. 3. A pestis betegséget okozó fertőző anyag a vérben, a nyirokmirigyek nedvében és szövetében, a pestises hólyagcsában és fekélyben, — tüdő-pestisnél a nyálban és köpetben van, ritkábban a betegek vizeleté­ben és bélürülékben; — ezekből átvihető más személyekre, valamint némely állatokra, mint patkányokra, egerekre és eljuthat kü­lönféle tárgyakra, a melyekkel aztán elis- hurczolható. Ily tárgyak pld. a ruházat, ágy- ,nemü, rongyok, gyapjú, szőnyegek, szőr és Be is adja a kérvényt a városhoz, hogy ne restellene a város vendéglőjét kipingál- tatni. A válasz meg is jött, hogy a kérelem­nek hely nem adatik. De hát minek is kifestetni? Hát nem szép a fehér falon a fekete korom színe ? Hol van az megírva, hogy a más színek szépek ! No Szatmár se hagyja magát, a mi vendéglősünk azt válaszolja, hogy biz ő nem lakik a kormos szobákban, ha nem festetik ki, fizeti ő a költségeket. Az már más, jött a válasz. A kitűnő pictor megérkezett. A város­gazda is ott volt az egyezségnél. A festő a mintákat kipakolja, de biz egyik sem tetszett a szatmári polgárnak. — Egy a baj, mondá, de ha tud segíteni rajta, szívesen fizetek. A padlás közepén ott legyen a hatal­mas dongó, a mint egy embernek az orrán kacskaringósan szurkál, s a négy szögleten is egy egy hatalmas dongó, amint csípésre készen áll. A városgazda hanyathomlok rohant a polgármesterhez, hivatták is a pictort, hogy mindent fizet a város maga, de ott ne legyen a dongó, mert akkor baj lesz. A mi vendéglősünk pedig jót nevetett, mert a mit sok utánjárás, könyörgés, ri- mánkodással sem tudott elérni, a finom szatmári ész egyszerre elérte. Azóta van csinosan pingált épülete a városnak. Dunai János.

Next

/
Thumbnails
Contents