Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)
1899-11-22 / 47. szám
Épen azért azt akarja kérelmezni a végrehajtó bizottság a keresk. minisztertől, engedje meg, hogy a bikszádi viczinális a szatmári pályaháznál találkozzék az államvasutakkal, s itt legyen a bikszádi vasút kiindulási pontja. Semmi kétség benne, hogy a miniszter a közönség kényelmére és a forgalom élénkebbé tételére való tekintetből e kérelemnek nem fog útjába állani. Gerster Béla vállalkozó az építési kaucziót már lefizette, s a vasút kiépítése e tavaszon minden bizonynyal kezdetét veszi. EmlékeztetéS. A C'CÍl-egyesüiet a jövő vasárnap fogja megtartani saját helyiségében hangversenynyel egybekötött felolvasó estélyét. Csak szives érdeklődés kívántatik és pedig mennél nagyobb mértékben, belépési dij nincs. Felhívjuk a közönség figyelmét a kellemesnek Ígérkező estélyre. A programm következőleg szól. 1. Toronyőr dala M. Gade-től. — énekli a férfikar. 2. Orgona solo — Előadja Meder Mihály ur. 8. Ave Maria Skraup-tól. — Énekli a vegyeskar. 4. Felolvasás. ■— Tartja Pataki Lajos, egyesületi elnök. 5. Bérezek között. Maudelssohn-tól — Előadja a férfikar. 6. Az ezüst fátyol legendája. Várady Antaltól, — Szavalja Madzsar Bella k. a. 7. Vadászkedv. Halhvodatól. — Énekli a férfikar. 8. Népdal-egyveleg. Zsas- kovszky-tól — Énekli a férfikar. Az énekés zene-est kezdetét veszi esti 6 órakor. Harczászati lövészet. B'olyó hó 25-én reggel 7 órától Madarász, Szatmár, Zsadány közti területen harczászati lövészet fog tartatni ; nehogy szerencsétlenség történjék, az nap az emlitett területen a közlekedés be- betiltatik. Mezőpetriben gróf Károlyi István kegyur 480 forintot adott a templom tatarozására, mely igen csinosan rendbe is lett hozva. Ennek örömére e hó 19-én egy kis ünnepélyesség volt. Irinyi Tamás dr. theo- logiai tanár és Ékkel Lajos segédlelkész mentek ki Szatmárról. Irinyi ünnepélyes nagy misét mondott, Ékkel pedig lelkes beszédet intézett a jelenvolt közönséghez. A nagy-bocskói szent Antal perselybe augusztustól novemberig 117 frt gyűlt be, a mi tekintve az itteni szegény világot, valóságos esemény számba megy, de egyszers- mint öröm azon számos szegényre nézve, kik helyzetökhöz arányitva nyertek segélyt a tél sükségleteinek részbeni fedezésére. A VÍSki hídról épen lapunk mai tárcza rovatában közöl Dunai János egy érdekes kis apróságot. Most ezzel a híddal aligha nem esik meg ismét valami furcsaság, mert amint értesülünk, újból elhatározták a hid felépítését, a közigazgatási bejárás is megtörtént, a hid helye is ki lett jelölve, sőt ennek örömére bankettet is csaptak, igy minden rendbe volna, mindössze az építésre szükséges csekély két, három százezer íq- rintocska hiányzik. Gyermek előadás. A beregszászi polgári leányiskola e hó 25-én gyermek előadást rendez, mely alkalommal a többek közt Gopcsa Endre „Tündér álom“ czimü egy fel- vonásos színmüve is színre fog kerülni melynek egyik ének számát Ékkel Lajos irta. Az előadást másnap meg fogják ismételni. Riadalom Triesztben. Az osztrák kormány riasztó hire nemcsak a kereskedelem terén okozott nagy károkat, hanem a lakosságot is annyira megrémítette, hogy minden lázas betegséget pestisnek néz. Ha egy házban valaki megbetegszik és az orvos nem 6 _ ___ _____ tu dja rögtön megállapítani a diagnózist, az egész háznép elmenekül, mert azt hiszi, hogy pestisben szenved a beteg. A napokban a Punto-Francoban borgonyzó és az Adria- társaság tulajdonát képező Kálmán király hajónak egy matróza rosszul lett, és a hajó kapitánya ugyancsak megijedt, mert a hajót nemrég érkezett meg Santosból. Rögtön orvosokat hivatott, de ezek konstatálták, hogy a betegség múló természetű. Eleinte a hajó vesztegzár alá akarták helyezni, de később letettek róla és megengedték, hogy a hajó a muggiai dockba vonuljon be javítás végett- Egy másik gyanús eset is történt. Egy trafi- kosné meghalt, és a halottként kiütéseket vett észre a testén. Rögtön jelentést tett a hatóságnál, hogy az a gyanúja van, hogy a beteg pestisben szenvedett. A holttestet a legszigorúbb elővigyázati rendszabályok mellett a városi kórházba vitték és bonczolás után kitűnt, hogy a beteg tüdőgyuladásban halt meg. A holtesttet erre kizzolgáltatták a családnak. A Komáromi Ítélet. A mócsai emberkin- zás ügyében kimondotta a komáromi törvényszék az ítéletet, mely a vadállati kegyetlenséggel elkövetett kínvallatások végrehajtóit a törvén}1, egész szigorával sújtja. Habár az ítélet tulszigorunak mondható, megnyugszik benne a közvélemény, mert péld t kellett szolgáltatni, s megmutatni azt, hogy a hatalom zsarnoksága nem jogosult, midőn a gyengébb felet eltiporni törekszik. Az Ítélet következőleg szól: Szabó Kálmán szolgabirót három évi börtönre, 60 forint pénzbüntetésre és öt évi hivatalvesztésre, Molnár Gedeon számvevőt három és félévi börtönre, 30 forint pénzbüntetésre és hivatalvesztésre, Göbel Lajos jegyzőt egy évi fogházra és hivatalvesztésre, Czunyi József birót négy havi fogházra és hivatalvesztésre Ítélte a törvényszék. Ezekenkivül egyetemlegesen kötelezi őket 699 frt 90 kr. felmerült költségeknek megfizetésére. Az Ítéletet hosszasan indokolta meg a királyi törvényszék. A spiritussal való égetést és a felakasztást nem látta teljesen beigazolva s ezért enyhébb büntetést mért a vádlottakra. Szabó szolgabiró egész testében remegett az Ítélet hallattára. Molnár és a jegyző is sápadt arczal hallgatták végig az Ítéletet. Az elnök kérdésére valamenyi kijelentette, hogy fellebbez az Ítélet ellen. A védők szintén bejelentették felebbezésüket, de fellebbezett a királyi] ügyész is, még pedig a vádlottak terhére. A mig az ítélet jogerőssé válik, a vádlottak szabadlábon maradnak. Csak az esetben tartóztatták volna le őket, ha öt évi börtönbüntetést mórt yolna rájuk a törvényszék, vagy ha egyéb ok lenne a letartóztatásra. Emelik a quótát. A múlt évi quóta-bi- zottságunk határozottan kimondotta, hogy Magyarország nagyobb terhet a közös ügyekben a jelenleginél nem viselhet. Ez álláspontja mellett ki is tartott emberül. Az idők és emberek változnak azonban. Az uj quó- tabizottság, melynek elnöke Tisza Kálmán, megadta magát, hajlandó a számarány 3. 6 °/o-al emelni, az osztrákok azonban ennél is többet követelnek, s igy a két bizottság megállapodásra jutni nem tudván, megszakította a tárgyalásokat. Most azonban ismét tanácskozásra gyűlnek össze Budapesten, minek eredménye előrelátható. A pestis-rendelet. A belügyminiszter a netalán előforduló pestisesetek bejentésére és a továbbterjedésnek megakadályozására vonatkozó rendeletet intézett az összes törvény- hatóságokhoz, s ezeknek kötelességében áll, ,.I1 E TI S Z L E“ (47-ik szám.) hogy tartalmát a legszélesebb körben közzétegyék, tehát közölni tartoznak a hivatalos személyeken kivül az összes orvosokkal, szülésznőkkel, lelkészekkel és tanítókkal. A bejelentés módját a rendelet a következőkben állapítja meg: akinek pestis vagy pes- tisgyanus eset jut bármily módon tudomására, azt élő szóval, postai vagy távírói utón késedelem nélkül bejelenteni tartozik : a székesfővárosban a kerületi elöljáróságnál ; egyéb városokban a rendőrkapitányi hivataloknál, egyéb községekben a községi elöljáróknál, kik a jelentést a legkisebb késedelem nélkül a szolgabirói hivatalba juttatni kötelesek. A székesfővárosi kerületi elöljáróságok a rendőrkapitányi és szolgabirói hivatalok és a községi elöljárók a vett jelentést nyomban tovább adni tartoznak, még pedig: a székesfővárosban és a többi törvényhatósági joggal biró városokban a polgármesterhez, vármegyékben (rendezett tanácsú városokban a polgármester utján) az alispánhoz és egyidejűleg közvetlenül a belügyminiszterhez, még pedig minden késedelem nélkül, távirati utón, még éjjel is. A szolgabirói hivatalok a községi elöljáróságtól hozzájok érkező jelentéseket is mindkét felsőbb helyre jelenteni tartoznak. A jelentések átvételére kijejölt egészségügyi hatóságok a jelentés vétele után nyomban a miniszter további rendelkezéséig is tartoznak megtenni szakközegeik véleménye alapján s azok k zbenjöttóvel a legsürgősebb óvintézkedéseket. A pestisre gyanús betegektől vagy halottakból származó anyagokat vizsgálat végett a fővárosba nem szabad beküldeni; a betegség megállapítása czéljából szükséges bacteriologiai vizsgálatok végzésére esetről-esetre mindannyiszor a helyszínére a belügyminiszteriura fog alkalmas szakembert küldeni. Nagy jótékony sorsjáték a Budapesti Po Iiklinika javára. A közönség elé azon ritka alkalom nyílik, hogy kicsiny összeggel áldozhat a jótékonyság oltárán, s amellett megnyitja önmaga előtt Fortuna istenasszony aranynyal telt bőségszaruját. A Budapesti Poliklinika javára rendezett jótékonyczólu sorsjáték nemcsak arra törekszik, hogy az egyesület nemes jótékony czéljait szolgálja de egyúttal a játék olyan esélyeit nyújtja a résztvevőknek, aminőhöz hasonlókat, semmiféle hasonló vállalat eddig nem nyújthatott. A sorsjáték, melynek hat húzása 1900. január 4-től —márcz: 6-ikáig megtörténik, — egy 100.000 koronás, s 5, egyenként 20.000 koronás főnyereményt, azonfelül még nagyszámú 5000 koronáig terjedő kisebb nyereményeket tartalmaz. A legnagyobb lehetséges nyeremény azonban 200.000 koronára rúg, minthogy az összes sorsjegyek, még a már kihuzottak is részt- vesznek az összes húzásokban, minek következtében, ha a szerencse kedvez, meglehet ütni egy sorsjegygyei mind a hat főnyereményt. A nyerő kívánságára a nyereményeket 20% levonásával készpénzben kifizetik. A sorsjegy — mely minden rendes elárusítónál kapható, — csak 1 koronába (50 kr.) kerül. Színház. Ritkán fogad a közönség szinészeKet oly kedvesen, mint a Kömley párt. Ez a szívesség, ez a kétségbevonhatatlan figyelem és közszeretet bátorít engem arra, hogy megszóljam őket. Kömley a „Könyvtárnok“ (nov. 15.) hálás szerepében lépett föl először. A naiv, bizalmatlan, vidéki szobaludóst gúnyolja ki
