Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)

1899-11-15 / 46. szám

2 HETI SZEMLE „(46-ik szám.) A nagygyűlést, melynek egész lefolyá­sa emelkedett, lelkes és minden várakozást kielégítő volt, s a legszebb reményeket kel­tette a jövő iránt, szent mise előzte meg, melyet Városy Gyula praelatus mondott s a m. kir. operaház tagjainak éneke emelt. A sz. mise után egészen megtöltó a kath. kör diszes termét a nagy és előkelő közönség, a mely Schlauch kardinálist és Zichy Nándor grófot, kath. mozgalmaink 70 éves ősz lelkes vezérét beléptökkor zajosan mególjenzé. A nagygyűlést ifj. Zichy János gróf nyitá meg egy fenkölt s nagy hatást keltő beszéddel. A mély meggyőződés lelkes hangján fejtegető a kath. társadalom egyesülésének szükségét és czéljait. A második szónok Bornemissza Tibor dr. kalocsai kanonok volt, ki beszédében azt fejtegette, miképen lehetne legszebben megünnepelniük az 1900-iki jubilaris eszten­dőt a kath. egyesületeknek. Indítványára többek felszólalása után elhatározta a nagy­gyűlés, hogy a kaih. egyesületek megün- nephk a századi évfordulóval a magy. kat- holiczizmus 900 éves jubileumát. 2. Az ün­nepély módozataira nézve tisztelettel várják és követik a nm. püspöki kár utasitásait. 3. Az 1900. évben országos kath. nagygyűlés tartassák, melynek kivitelével az igazgató tanács bizatik meg. Ezután dr. Giesszvein Sándor kanonok, a keresztényszocialis ügyek alapos ismerője értekezett a szociális kérdésről nagy tudás­sal, végül a következő határozati javasla­tokat terjesztő a nagygyűlés elé : Mondja ki a gyűlés, hogy szükségesnek találja külö­nösen gyári és ipartelepeken katholikus vagy keresztény munkásegyesületek szerve­zését, melyek a munkásosztály vallásos ér­zületeit ápolván és gazdasági nyomorán se­gítvén, védőbástyát képezzenek a szocialis- mus terjedése ellen. Mondja ki továbbá, hogy a keresztény szociális reform, érdekében úgynevezett gya­korlati szociális kurzusokat óhajt tartatni, melyeken íőkép azok, kik a nép szellemi vezetésére hivatvák, tapasztalt és tudomá­nyosan képzett férfiak által uibaigazitást nyernek a szociális bajok gyógykezelésében, és másrészt saját tapasztalataikat is kicse­rélhetik. Végül mondja ki azt, hogy a szociál- demokratikus féremüvek ellenében és azok ellensúlyozására a socialista izgatásoknak kitett nép között szintén a sajtó utján óhajtja a küzdelmet megindítani. A nagygyűlés egyhangúlag elfogadta Giesswein Sándor dr. határozati javaslatait s egyúttal felhatalmazta az igazgató-tanácsot, hogy az ügyet tanulmányozza s kivitelét tegye lehetővé. Megható jelenet következett ezután. Felállott Rakovsziey István, orsz. képviselő a katholikus ügyek egyik legbátrabb, leg­készültebb vezéralakja s a zajos ovátio lel­kes kitöréseivel sokszor megszakított fényes beszédben üdvözlé a katholiczizmus ősi baj­nokát, Zichy Nándor grófot 70. születésnapja alkalmából. Beszéde elején visszatekint a magyar katholicizmus múlt küzdelmeire s aztán ezeket összehasonlítva jelen súlyos helyzetünkkel, mint második Pázmányt üd­vözli az ősz vezért. Kiemeli azután részletesen érdemeit a kath. egyesületek alakítása, a kath. sajtó fellendítése, a néppárt megalakítása körül, ünnepli, mint kitűnő, fáradhatatlan nópszó- nokot, s a nagygyűlés zajos ovátiói között fejezi ki iránta a hála, elismerés és szere­tet érzelmeit. A nagygyűlést 200 teritékü lakoma kö­vette, melyen lelkes felköszöntőkben éltették a királyt, a pápa ő szentségét, Zichy Nándor ifj. Zichy János, Eszterházy Miklós grófokat, s a herczegprimást és püspöki kart, Schla­uch bíborost, a vidéki kath. köröket, a nép­párt képviselőit, a kath. sajtót, a lelkes alsó papságot s jó kath. népet. A bankett után folytatták a gyűlést, melyen alelnököknek egyhangúlag megvá­lasztották ; Aponyi Géza grófot, Gerliczy Ferencz bárót, Beidl Alajost és Bornemissza Tibor kanonokot s hat tagot az igazgató tanácsba. A gyűlés többi tárgyát számos indít­vány megbeszélése képezte, melyeknek ki­vitelével az igazg. tanácsot bízták meg' mire a nagygyűlés ifj. Zichy János grófot éltetve a legjobb hangulatban feloszlott. Gazdák Biztositó Szövetkezete. Az Országos Magyar Gazdasági Egye­sület, úgy is mint a Gazdasági Egyesületek Országs Szövetsége erkölcsi támogatása mellett több kiváló férfiú mint alapítók ál­tal Budapest székhelylyel „Gazdák Biztositó Szövetkezete“ czéggel tűz- és jégkár ellen biztositó szövetkezet létesül, melynek terve­zetét közérdekű voltánál fogva azon felhívás mellett hozzuk nyilvánosságra, hogy gazda­közönségünk megfelelő üzletrészek jegyzése által a szövetkezet létrejöttét biztosítani tö­rekedjék. A szövetkezet biztosítási alapja alapít­ványok (összevont üzletrész) és üzletrészek jegyzése után szereztetik be. Tetszés szerint jegyezhető alapítvány, vagy üzletrész, vagy mind a kettő. Egy alapítvány 1000 korona (azaz 50 üzletrész.) Az alapítványok száma korlátlan s mindenki tetszés szerinti számú alapítvá­nyokat jegyezhet. Az alapítvány összegének 40°/o-a készpénzben, 60°/o-a kötelezvényben fizettetik be. Ha a tartalékalap az egy évi díjbevételt meghaladja, az alapítványoknak kötelezvényekkel befizetett része sorsolás utján visszaadatik az alapítóknak. A kész­pénzzel befizetett 40% azonban állandóan a tartalékalapban marad és annak legfeljebb 5°/u-os kamatai az üzleti tiszta jövedelemből az alapitó okirat szelvényeinek beváltása mellett fizettetnek ki az alapítvány tulajdo­nosának. Az alapítványok tulajdonosait különle­ges jogaik illetik meg, melyeket az alapítók gyűlése utján gyakorolnak (hasonlólag mint a Magyar Földhitelintézetnél). Az alapítványok a szövetkezet igazga­tósága, illetve az alapítók gyűlése engedélye nélkül másra át nem ruházhatók s azok csakis az alapító jogosult örököse nevére iratnak át. Az alapítókat mindazon jogok megil­letik, melyek az üzletrész tulajdonosokat. Egy üzletrész értéke egyenkint 20 ko­rona. Az üzletrészek száma korlátlan s tel­jes összegükben befizetendők. Az alá­írási ivén jegyzett alapítványt, vagy üzlet­részt az aláiró az aluljegyzett alapitók meg­pompás savanyu viz ömlik a pohárba, mely vetélkedik a borszékivel. Gyertyánfák kö zött e fölött egy elég tág fensik. A vörös fenyőkön át látni a kies falut és a magas hegyeknek napfényben úszó ormait. Körü­löttünk dúsan terem a sötétsárga virágú ár- nika, az enyves zsálya és a lazurkók haran­gokkal diszeskedő gencziána. Minden érzék nyer kielégítést. A fül gyönyörködik a patak zuhogásában. A sétá­nyon felmentem a felső filegoriába. Itt a tücsök czirpelése és a közel levő kis malom felülcsapó vizkerekének locsogása álomba ringat. A már említettem vörösfenyőket itten emberi kéz ültette, de a keleti ormon mered­tek az égbe a termószetápolta fenyőfák. Megfürödtem a borkutban. Alig lehe­tett látni más fürdő vendéget. Ilyen fenyves vidéken nsgyon rövid a fürdői évad. A fürdés után a patak mentén, mely innen szabályozott medrében halad és a hídnál a Tiszába zuhan, mentem vissza a faluba. Útközben egy orosz koldusfiu meglepeté­semre magyarul kórt alamizsnát és tett kér­désemre helyesen felelt magyarul. Mint örömömre hallottam, már az orosz gyerekek közül többen tudnak magyarul. Közeledett fólnégy : az indulás ideje. A pályaudvarból láttam a régi temetőt, hol nem egy kedves rokonom aluszsza örök ál­mát. De nem is a temetőt láttam, hanem azon helyet, hol a temetődomb hajdan emelkedett. Vasúti töltésre használták fel a dombot. Egy nagy kereszt jelezi, hogy itt valaha temető volt. A kedves patak, mely nem régen a dombon átfolyt, most vizesós- kópen csillog elő. Megindult a vonat. Csakhamar eltűnt e falucska, első gyermeki emlékeim tanyája s vele együtt a nap. Feltűnt egy gyönyörű plató a Tisza túlsó oldalán. Luhiban kedves látvány egy hegyi patak által hajtott malom. Szép sztklakup. Berlebás előtt juhok legel­nek a hegyen, nagyrészt fehérek, a többi fekete; mintha csak fehér virágok keltek volna ki e hegyen. Hajdan gyakoribb lát vány volt ez e helyeken. Talán a szigorított erdőtörvények következtében gyérültek meg a juhok ezen alpesi vidéken. Nyomába az elszegényedés ezen szelidlelkü népnél, mely juhaiból táplálkozott és öltözködött. Vissó- vöigy előtt ismét előtűnt a nap. Szédületes magasságban havasi kaszáló, rajta ház és abora. Lement a nap, de e helyet még min dig bearanyozza az esti napsugár. Szép derült idő kedvezett a rahói ki­rándulásra. Pedig ugyanakkor nem is mesz- sze —- Ruszpolyána közelében, a kirvai völgyben nagy esőnek kellett lenni, mert a Tisza baloldala feketére volt festve ; ezt a fe­keteföldet pedig Kárvárói a Rusz vize szál­lítja a Vissóba. Nem hallgathatok el egy szigeti külön­legességet, melyet másnap megszemléltem. Ez a könyvbazár. A könyvkereskedés előtt felállított ferslagokon ülve a kis deákok, végeladást hirdetlek ócska könyveikre. Az elhaladó nőknek tréfából szakácskönyvet kínáltak. Az egyik szélen kofa gyümölcsöt árult, bizonyosan számítva arra, hogy a jó vásár örömére tőle is vesznek majd. Az élelmes könyvkereskedő maga állíttatta oda a ferslagokat úgy okoskodván, hogy a mit a muzsafiak ócskán meg nem szerezhetnek, nála közel megkaphatják. A piarista gymná- siumban már megkezdődtek a beiratások. Az ón szabadságom is még az nap lejárt. El kellett szakadnom e vadregényes Márraarostól, de rövid idő alatt sok kelle­mes úti emlékkel meggazdagodva, tértem haza. L, Qy,

Next

/
Thumbnails
Contents