Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)
1899-11-15 / 46. szám
2 HETI SZEMLE „(46-ik szám.) A nagygyűlést, melynek egész lefolyása emelkedett, lelkes és minden várakozást kielégítő volt, s a legszebb reményeket keltette a jövő iránt, szent mise előzte meg, melyet Városy Gyula praelatus mondott s a m. kir. operaház tagjainak éneke emelt. A sz. mise után egészen megtöltó a kath. kör diszes termét a nagy és előkelő közönség, a mely Schlauch kardinálist és Zichy Nándor grófot, kath. mozgalmaink 70 éves ősz lelkes vezérét beléptökkor zajosan mególjenzé. A nagygyűlést ifj. Zichy János gróf nyitá meg egy fenkölt s nagy hatást keltő beszéddel. A mély meggyőződés lelkes hangján fejtegető a kath. társadalom egyesülésének szükségét és czéljait. A második szónok Bornemissza Tibor dr. kalocsai kanonok volt, ki beszédében azt fejtegette, miképen lehetne legszebben megünnepelniük az 1900-iki jubilaris esztendőt a kath. egyesületeknek. Indítványára többek felszólalása után elhatározta a nagygyűlés, hogy a kaih. egyesületek megün- nephk a századi évfordulóval a magy. kat- holiczizmus 900 éves jubileumát. 2. Az ünnepély módozataira nézve tisztelettel várják és követik a nm. püspöki kár utasitásait. 3. Az 1900. évben országos kath. nagygyűlés tartassák, melynek kivitelével az igazgató tanács bizatik meg. Ezután dr. Giesszvein Sándor kanonok, a keresztényszocialis ügyek alapos ismerője értekezett a szociális kérdésről nagy tudással, végül a következő határozati javaslatokat terjesztő a nagygyűlés elé : Mondja ki a gyűlés, hogy szükségesnek találja különösen gyári és ipartelepeken katholikus vagy keresztény munkásegyesületek szervezését, melyek a munkásosztály vallásos érzületeit ápolván és gazdasági nyomorán segítvén, védőbástyát képezzenek a szocialis- mus terjedése ellen. Mondja ki továbbá, hogy a keresztény szociális reform, érdekében úgynevezett gyakorlati szociális kurzusokat óhajt tartatni, melyeken íőkép azok, kik a nép szellemi vezetésére hivatvák, tapasztalt és tudományosan képzett férfiak által uibaigazitást nyernek a szociális bajok gyógykezelésében, és másrészt saját tapasztalataikat is kicserélhetik. Végül mondja ki azt, hogy a szociál- demokratikus féremüvek ellenében és azok ellensúlyozására a socialista izgatásoknak kitett nép között szintén a sajtó utján óhajtja a küzdelmet megindítani. A nagygyűlés egyhangúlag elfogadta Giesswein Sándor dr. határozati javaslatait s egyúttal felhatalmazta az igazgató-tanácsot, hogy az ügyet tanulmányozza s kivitelét tegye lehetővé. Megható jelenet következett ezután. Felállott Rakovsziey István, orsz. képviselő a katholikus ügyek egyik legbátrabb, legkészültebb vezéralakja s a zajos ovátio lelkes kitöréseivel sokszor megszakított fényes beszédben üdvözlé a katholiczizmus ősi bajnokát, Zichy Nándor grófot 70. születésnapja alkalmából. Beszéde elején visszatekint a magyar katholicizmus múlt küzdelmeire s aztán ezeket összehasonlítva jelen súlyos helyzetünkkel, mint második Pázmányt üdvözli az ősz vezért. Kiemeli azután részletesen érdemeit a kath. egyesületek alakítása, a kath. sajtó fellendítése, a néppárt megalakítása körül, ünnepli, mint kitűnő, fáradhatatlan nópszó- nokot, s a nagygyűlés zajos ovátiói között fejezi ki iránta a hála, elismerés és szeretet érzelmeit. A nagygyűlést 200 teritékü lakoma követte, melyen lelkes felköszöntőkben éltették a királyt, a pápa ő szentségét, Zichy Nándor ifj. Zichy János, Eszterházy Miklós grófokat, s a herczegprimást és püspöki kart, Schlauch bíborost, a vidéki kath. köröket, a néppárt képviselőit, a kath. sajtót, a lelkes alsó papságot s jó kath. népet. A bankett után folytatták a gyűlést, melyen alelnököknek egyhangúlag megválasztották ; Aponyi Géza grófot, Gerliczy Ferencz bárót, Beidl Alajost és Bornemissza Tibor kanonokot s hat tagot az igazgató tanácsba. A gyűlés többi tárgyát számos indítvány megbeszélése képezte, melyeknek kivitelével az igazg. tanácsot bízták meg' mire a nagygyűlés ifj. Zichy János grófot éltetve a legjobb hangulatban feloszlott. Gazdák Biztositó Szövetkezete. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, úgy is mint a Gazdasági Egyesületek Országs Szövetsége erkölcsi támogatása mellett több kiváló férfiú mint alapítók által Budapest székhelylyel „Gazdák Biztositó Szövetkezete“ czéggel tűz- és jégkár ellen biztositó szövetkezet létesül, melynek tervezetét közérdekű voltánál fogva azon felhívás mellett hozzuk nyilvánosságra, hogy gazdaközönségünk megfelelő üzletrészek jegyzése által a szövetkezet létrejöttét biztosítani törekedjék. A szövetkezet biztosítási alapja alapítványok (összevont üzletrész) és üzletrészek jegyzése után szereztetik be. Tetszés szerint jegyezhető alapítvány, vagy üzletrész, vagy mind a kettő. Egy alapítvány 1000 korona (azaz 50 üzletrész.) Az alapítványok száma korlátlan s mindenki tetszés szerinti számú alapítványokat jegyezhet. Az alapítvány összegének 40°/o-a készpénzben, 60°/o-a kötelezvényben fizettetik be. Ha a tartalékalap az egy évi díjbevételt meghaladja, az alapítványoknak kötelezvényekkel befizetett része sorsolás utján visszaadatik az alapítóknak. A készpénzzel befizetett 40% azonban állandóan a tartalékalapban marad és annak legfeljebb 5°/u-os kamatai az üzleti tiszta jövedelemből az alapitó okirat szelvényeinek beváltása mellett fizettetnek ki az alapítvány tulajdonosának. Az alapítványok tulajdonosait különleges jogaik illetik meg, melyeket az alapítók gyűlése utján gyakorolnak (hasonlólag mint a Magyar Földhitelintézetnél). Az alapítványok a szövetkezet igazgatósága, illetve az alapítók gyűlése engedélye nélkül másra át nem ruházhatók s azok csakis az alapító jogosult örököse nevére iratnak át. Az alapítókat mindazon jogok megilletik, melyek az üzletrész tulajdonosokat. Egy üzletrész értéke egyenkint 20 korona. Az üzletrészek száma korlátlan s teljes összegükben befizetendők. Az aláírási ivén jegyzett alapítványt, vagy üzletrészt az aláiró az aluljegyzett alapitók megpompás savanyu viz ömlik a pohárba, mely vetélkedik a borszékivel. Gyertyánfák kö zött e fölött egy elég tág fensik. A vörös fenyőkön át látni a kies falut és a magas hegyeknek napfényben úszó ormait. Körülöttünk dúsan terem a sötétsárga virágú ár- nika, az enyves zsálya és a lazurkók harangokkal diszeskedő gencziána. Minden érzék nyer kielégítést. A fül gyönyörködik a patak zuhogásában. A sétányon felmentem a felső filegoriába. Itt a tücsök czirpelése és a közel levő kis malom felülcsapó vizkerekének locsogása álomba ringat. A már említettem vörösfenyőket itten emberi kéz ültette, de a keleti ormon meredtek az égbe a termószetápolta fenyőfák. Megfürödtem a borkutban. Alig lehetett látni más fürdő vendéget. Ilyen fenyves vidéken nsgyon rövid a fürdői évad. A fürdés után a patak mentén, mely innen szabályozott medrében halad és a hídnál a Tiszába zuhan, mentem vissza a faluba. Útközben egy orosz koldusfiu meglepetésemre magyarul kórt alamizsnát és tett kérdésemre helyesen felelt magyarul. Mint örömömre hallottam, már az orosz gyerekek közül többen tudnak magyarul. Közeledett fólnégy : az indulás ideje. A pályaudvarból láttam a régi temetőt, hol nem egy kedves rokonom aluszsza örök álmát. De nem is a temetőt láttam, hanem azon helyet, hol a temetődomb hajdan emelkedett. Vasúti töltésre használták fel a dombot. Egy nagy kereszt jelezi, hogy itt valaha temető volt. A kedves patak, mely nem régen a dombon átfolyt, most vizesós- kópen csillog elő. Megindult a vonat. Csakhamar eltűnt e falucska, első gyermeki emlékeim tanyája s vele együtt a nap. Feltűnt egy gyönyörű plató a Tisza túlsó oldalán. Luhiban kedves látvány egy hegyi patak által hajtott malom. Szép sztklakup. Berlebás előtt juhok legelnek a hegyen, nagyrészt fehérek, a többi fekete; mintha csak fehér virágok keltek volna ki e hegyen. Hajdan gyakoribb lát vány volt ez e helyeken. Talán a szigorított erdőtörvények következtében gyérültek meg a juhok ezen alpesi vidéken. Nyomába az elszegényedés ezen szelidlelkü népnél, mely juhaiból táplálkozott és öltözködött. Vissó- vöigy előtt ismét előtűnt a nap. Szédületes magasságban havasi kaszáló, rajta ház és abora. Lement a nap, de e helyet még min dig bearanyozza az esti napsugár. Szép derült idő kedvezett a rahói kirándulásra. Pedig ugyanakkor nem is mesz- sze —- Ruszpolyána közelében, a kirvai völgyben nagy esőnek kellett lenni, mert a Tisza baloldala feketére volt festve ; ezt a feketeföldet pedig Kárvárói a Rusz vize szállítja a Vissóba. Nem hallgathatok el egy szigeti különlegességet, melyet másnap megszemléltem. Ez a könyvbazár. A könyvkereskedés előtt felállított ferslagokon ülve a kis deákok, végeladást hirdetlek ócska könyveikre. Az elhaladó nőknek tréfából szakácskönyvet kínáltak. Az egyik szélen kofa gyümölcsöt árult, bizonyosan számítva arra, hogy a jó vásár örömére tőle is vesznek majd. Az élelmes könyvkereskedő maga állíttatta oda a ferslagokat úgy okoskodván, hogy a mit a muzsafiak ócskán meg nem szerezhetnek, nála közel megkaphatják. A piarista gymná- siumban már megkezdődtek a beiratások. Az ón szabadságom is még az nap lejárt. El kellett szakadnom e vadregényes Márraarostól, de rövid idő alatt sok kellemes úti emlékkel meggazdagodva, tértem haza. L, Qy,
