Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)

1899-10-11 / 41. szám

HETI SZEMLE“ (41-ik szám.) 3 10,000 taggal s 300,000 hold vagyon kép­viseletével nagy hatalmat képvisel és léte­sített intézményeivel s minden téren támo­gató működésével valóságos áldása a vidék népének, akkor valóban örömmel kell eltel­nünk s reménynyel a jobb jövő iránt. Ám ily tevékenységet kellene kifejtenie a papságnak az ország minden részében s kivált egyházmegyénkben. Hiszen hol van erre égetőbb szükség? Hol van a szegény nép nagyobb nyomorban, elhagyatva, az uzsorások karmai közt, hol van jobban ki­fosztva, testileg, lelkileg tönkretéve, mint a felvidéken, Bereg, öng, Mármaros megyék­ben ? És mégis, — tisztelet a kivételeknek — nagyon kevés nyomát látjuk a nép anyagi jólétének megmentésére intézményekben és tettekben nyilatkozó eredményeknek. — Nem látjuk a fölemelő német és most már mond­hatjuk, magyar példák követését. Van-e nagy egyházmegyénkben csak egyetlen keresztény fogyasztási vagy hitelszövetkezet? Van-e egy Bauervereinhoz hasonló kér. gazdasági egyesületünk? Vannak-e kath. népkönyvtá­raink? Egyr pár kath. körön s kath. legény- egyleten kivül mást alig tudnánk még most felmutatni. Ám, a mi késik, nem múlik. A mi papságunk akár a buzgóság, akár a tu­dás, akár a cselekvés terén mindenkor kiállta a versenyt más egyházmegyék papságával. Ki fogja állani most is. Hiszszük és reméljük azt, annál is inkább, mert hiszen, eme tár­sadalmi és gazdasági tevékenység terén járt utón haladhatnak. Emez egyesületeknek ke­retei, működésűnk módja, szervezete, esz­közei adva, megállapítva vannak. Többet mondunk : irányadó, támogató központokkal bírnak, melyek két kézzel jönnek segítsé­günkre. Hogy, mily sokoldalulag áldásos e nemű tevékenységünk a nép anyagi helyzetének javítása, s ezzel a socialismus ellensúlyozá­sára, — azt kétségtelen bizonyitja a dél­németországi paraszt-egylet működése, melyet legközelebb fogunk ismertetni. De hogy mily üdvös e tevékenység a nép lelki java és az egyház érdekének szempontjából is, azt minden fejtegetésnél ékesszólóbban bizo­nyitja a németországi példa, — a melyet az egész kath. világ csudái s mint elérendő eszményt tart követendőnek. repet, de a czár érkezése után pár nappal az orosz követtől, Boutaniefftől, meghívást kapott a czárhoz. A társalgás orosz és lengj-el nyel­ven folyt. 1846. junius 1-én meghalt XVI. Gergely pápa csak pár órai betegség után s utódja IX. Pius lett, ki a római forradalom miatt 1848-ban az erős Grétába menekült. Mezzofanti Rómából nem akart kimozdulni. Kitartott az örök vá­rosban, de egészsége gyorsan hanyatlott. — 1849 január közepétől ereje épen megfogyat­kozott. Tüdőbajához februárban gyomorbán- talmi complicatiók is járultak, melyek a közeli halál előhírnökei valának. Mély áhítattal készült el az utolsó útra, de még legnagyobb kínjai közepeit sem feledkezett meg az egyház szen­vedéseiről. Gyakran kiáltott igy fel: „Abbiate pieta della chiesa, preghiamo per lei“. „Kö­nyörülj, Istenem, az egyházon, imádkozzunk érette“. Utolsó szavai valának: „Andiamo, an- diamo presto in paradiso“. „Nemsokára a pa­radicsomba érkezem“. 1849. márc. 15-én az Urban elhunyt. Testét a S. Onofrio templomban helyezték örök nyugalomra. Szomszédságában pihen a nagy Torquato Tasso. Laureani a kö­vetkező siriratot készité emlékkövéül: Heic. In. Sede. Honoris. Sui. Situs. Est. Buzdításra tehát szóval alig van most szükség, — a teltek kiáltanak tettek után és nemes példák hívnak, buzditnak követésre. Városi közgyűlés. Október 8. Az októberi közgjmlósnek rendszerint fontos tárgyai vannak, mert az őszi gyűlé­sen kerül bemutatóra a költségvetés, ekkor gondoskodik a város — mint a jó gazda — a közelgő télre. A mai közgyűlés legfonto­sabb tárgya, természetesen a költségvetés volt, és ez a tárgy keltett legkevésbbé érdek­lődést. A referens főszámvevő szerényen olvasta fel exposéját, szinte kegyelmet kérő hangon említette a 98% pótadót: pedig hiába való fáradozás volt minden meggyőző ér­velés; a kedvtelen városatyák a múltkor leleplezett királyi pár képét szemlélték, s valószínűleg a Dr. Fechtel szép beszédére gondoltak. így aztán azt is elfogadták volna a patresek, ha a főszámvevő 200% pótadót hoz javaslatba. Hanem annál több reményt nyújtottak a jövőre nézve. Nem kell a pótadó emelke­désétől félni, — hacsak közbe nem jön va­lami. Jobban fog gazdálkodni a város, a villamosnak is utána fog nézni, az erdőala­pot sem fogja mindig terhelni. Nem építünk, nem vásárolunk. Uj adóalapról is fog gon­doskodni a város. Már bizottság is van erre, majd akad uj adóforrás is. Egy szóval, job­ban lesz már a jövő évben. A rendes közgyűlést különben 2 rend­kívüli gyűlés előzte meg; mindkettő névsze­rinti szavazást igénylő tárgygyal birt, a t. i. a Böszörményi teleknek eladása Szabó Nor­bert kanonoknak, és a Bocskay-utcza rende­zése. Mindkét tárgyra nézve a névszerinti szavazás a tanács előterjesztése mellett döntött. Azután a rendes közgyűlés kezdődött. A polgármesteri jelentés után a Kovács Leó b. tag interpellatiója következett volna, de az interpelláló nem jelent meg s igy lekerült az ügy a napirendről, habár a főkapitány a tárgyalás iránt szólalt fel. Majd a költség­vet st olvasta fel a főszámvevő. A jelentést s ezzel együtt a 98% pótadót elfogadta a közgyűlés. Ekkor a polgármester szólalt fel Josephus. Mezzofanti. S. R. E. card. Innocentia. Morum. Et. Pietate. Memorandus. Itemque. Omnium. Doctrinarum. Ac. Veterum. novorumque. Idiomatum Scientia Plare. Singularis. Et. Fama. Cuttiori Orbi. No- tissimus Bononiae. Natus. Anno MDCCLXXIV. Romáé. Decessit. An. MDCCCXLV1II. * * * Mezzofanti nyelvismeretének megítélésénél sok óvatosságra van szükségünk. Pl. erre a kérdésre : hány nyelvet birt M. a felelet a kü­lönböző felfogások szerint különféleképen han- gozhatik. Mert minden attól függ, mit értünk e kifejezés alatt: érti a nyelvet. Az általános felfogás az, hogy az érti a nyelvet, a ki ezt helyesen olvassa, kötött vagy kötetlen beszéd­ben correctül alkalmazza és 3.-szor képes fo­lyékonyan beszélni azzal, kinek ez a nyelv anyanyelve. M.1805-ben24-et(Cozonini), 1817-ben 20-at irt, 18-at beszélt (Rose), 1830-ban 32-őt (Zách) 1836-ban saját bevallása szerint 45-öt, 1839-ben ismét a saját állítása szerint 50-et és a bolog­nait beszélte. 1846-ban Bresciani Írása szerint 78-at értett dialektusaikkel együtt. Rossel 5 osztályba sorozza a M. által is­s azt hangoztatva, hogy a jövőben reduká­lódni fog a pótadó, azt az indítványát ter­jeszti elő, hogy újabb adóforrások felkutatása czóljából delegáljon a közgyűlés egy bizott­ságot. Farkas Antal felszólalása uán elfo­gadta a közgyűlés ezen indítványt. Az ipar és kereskedelmi iskolák költ­ségvetése került ezután napirendre, majd a villamárammérő órák beszerzését határozta el a gyűlés. Újhelyi János és Bugyi Gyula nyugdíjazását hagyta helyben és erősítette meg a közgyűlés, majd Kőrösmezey Antal tanácsosnak adott egy havi szabadságidőt. A gyűlést az elnöklő főispán 5 órakor zárta be. Tanári gyűlés. A Szatmármegyei Tanári Kör f. hó 8 án a kir. kath. főgymnáziumban rendes gyűlést tartott. Jelen voltak : Ratkovszki Pál, főgymn. igazgató, a kör elnöke, Orosz Alajos titkár Löfler József pénztáros, Hám Jószef (Nagy Károly), Holzinger János (Nagy Károly), Jaskovics Ferencz, Fölkel Béla, Schőber Emil dr., Nagy József, Krompaszky Béla, Majoros Károly, Lehóczky József, Pór Já­nos (Nagy-Károly), Fodor Gyula dr., Kiss Gábor (Nagybánya), Walton Róbert, Kurtz Sándor dr. és Vida Sándor dr. Ratkovszki elnök az ülést megnyitván, üdvözli az egybegyűlteket s néhány kisebb fontosságú előterjesztés után fölkéri Schő­ber Emil dr., főgymn. tanárt a tárgysoro­zatban j elzett fölolvasás megtartására. A rendkívül érdekes és tanulságos, szé­leskörű ismeretekre és alapos vizsgálódásra épített értekezés „A természetrajz revideált tananyagának ismertetése s nevelő értéke“ czimet viseli. Felolvasó első sorban kiemeli az át­vizsgált tanterv azon fontos újítását, hogy ez a természetrajz tanítását chemiai, bioló­giai és physiologiai alapokra fekteti. Eddig a term.-rajzot a klasszikus nyelvek elavult módszere szerint tárgyalták az iskolában; nem kutatták a természeti erők örök törvé­nyeit, hanem megelégedtek az egyes testek ; ásványok, növények és állatok pusztán alaki leírásával és az alaki tulajdonságok bétá­mért nyelveket. Az elsőbe tartoznak azok, me­lyeket tökéletesen beszélt: 30; a másodikba, a melyeket jól beszélt: 9, a harmadikba, melye­ket folyékonyan de nem tökéletesen beszélt: 10, a negyedikbe, melyeket, ha szükség volt reá, beszélt: 7, az ötödikbe, melyeket köny­vekből tanult, de nem beszélt: 12, a hatodikba a dialektusok : 38. Ha Russel adatai csak megközelítő hite­lességgel bírnak is, Mózzofanti a világ legna­gyobb nyelvtudósaképen áll előttünk s Mithrida- test, Pico della Mirandolát, Jonadab Athanart és Sir Villiam Jonest, kik 20 nyelvnél alig vit­ték feljebb, messze maga után hagyja. Óriási emlékező tehetsége Isten bő^ado- mánya, de határtalan munkát is végzett, orgá­numa pedig kivételes hajlékonyságu volt. Bres- ciania M. ismereteiben az angyalok bölcseségé- nek sugarát látja, a melyet Isten M.-ban az emberiségnek juttatott. A német philologusok Blume, Nitschl, Bun­sen azt mondják, hogy M. mint lingvista óriás, de mint philologus és philologiai kritikus gyermek. Ez nagyon igaztalan ítélet, melyet M. nem érdemelt meg, mert ő hatalmas tudomá­nyos készlettel dolgozott s bár nyelvtanulásá-

Next

/
Thumbnails
Contents