Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)
1899-09-27 / 39. szám
gyermekeik nevelésére gondot fordítsanak, hogy ez ifjú szüleinek örömeihez hasonlót élvezhessenek. Ugyanez évben tette le az exho rta-'o n vizsgálatot. A következő évben Szatmári káplánná nevezte ki megyés püspöke. Formai és eszmei szépségekben gazdag beszédei, gyújtó előadása, tiszta csengésű, szép, erős hangja lebilincselte a hallgatóságot és méltó f'eitü nést keltett az akkor már kiváló szónok hírében álló főnöke: Páskuj Lajos mellett is. Alig volt egy pár hónapig kópián, midőn a város legtiszteletre méltóbb polgárai éjjeli zenét adtak neki s az ablaka alatt, felfogadták, hogy a legközelebbi üresedés alkalmával őt választják meg r. k. plébánosnak. 1861 -ik év végén tanár lett a szatmári kir. kath. főgyimnáziutnban, hol a történelem és magyar irodalmi tanszékre jelölték. E helyen elért, sikereit vezérczikkünk méltatja. A gyorsírászati tanfolyamot 1870-ben elvégezte s ebből miként már előbb : 1867- ben a magán tanulmányai után letett, fényes vizsgálat alapján a történelem és magyar irodalomból tanári oklevelet nyert. • 1881 december végén a városi törvényhatóság egyhangú és osztatlan lelkesedéssel megválasztotta plébánosnak. Nem sokára esperes, 1887 márcsius'7-én az angyalok ki rálynéjáról nevezett kompholti apát lett. Apáttá történt kineveztetése okozta szüleinek a legnagyobb örömet. Haldokló atyja megkívánta, hogy teljes diszben jelenjen meg ágyánál s midőn apáti keresztjét megfogta, így szólt: most már könyebben viselem fájdalmaimat, hiszen az Isten nagyon megédesítette utolsó perczeimet. Mint plébános — bár Szatmár határán túl is hirt és tiszteletet vivőit ki magának s személyes ismeretség fűzte az ország legjelesebb embereihez, - úgyszólván összeforrt városunkkal. Nem volt Szatmáron társadalmi, jótékonysági, culturális mozgal om, melynek élesztője'slntézmény melynek lelke ne volt. volna. A kath.legény egyesületnek védnöke, a helybeli vörös kereszt egyesületnek titkára, a szatmári egyházmegyei irodalmi körnek választmányi tagja, a kath. kaszinónak több évig alelnöke, a polgári kaszinónak 12 éven át jegyzője, a jótékony nőegyesületnek 25 évig titkára, a Széchenyi társulatnak alelnöke, a Kölcsey-kör irodalmi osztályának elnöke, Szatmár város képviselő ___________________________ _.H_E te stületének, lagja. stb. Áldásos és sok oldalú tevékenységéért a király 189 -ben a III oszt. vaskorona renddel díszítette fel minden szépért és nemesért lelkesülni tudó kebelét. A tettek mezejéről körülbelül egy fél év óta kiragadta testéi, lelkét egyaránt gyötrő betegsége. Szenvedéseinek szept. 21-én reggel 5 órákkor véget, vetett a halál. O ugyan hetek óta varia már ezt a halotti szentségekkel megerősödött leikével, bennünket/ azonban mélyen megrendített s a fájdalom világánál látjuk veszteségünk teljes nagyságát. A részvét. Egy féléve már, hogy a betegség ágyba fektette. Oly erővel támadta meg a sorvasztó kór, hogy orvosai és környezete kénytelen volt fájdalommal lemondani a reményről, hogy egészsége valaha visszatér. Leírhatatlan az a megdöbbenés, melyet nem csak a városban, de a vármegyében és a távolabbi i vidékeken is keltett az első hír, hogy Jand- I risics Jánost szélütés érte, s állapota aggasztón reménytelen. A város előkelő elemei épen úgy mint a nép élénken érdeklődtek iránta, sűrű kérdésekkel ostromolták a közelállókat., a plébánia lakban egyik ember a másiknak adta kezébe a kilincset. Távolabbi helyekről levél és sürgöny utján tudakozódtak. Fájdalom, csak roszat lehetett mondani. Ereje napról napra hanyatlott, eszméletét gyakran elveszté, az utóbbi időben nem is élet volt már, hanem folytonos halálküzdelem, mely osztályrészéül jutott. Midőn e hó 21-én megváltotta a halál szenvedéseitől, mindenkit lesújtott a szomorú valóság, noha előre tudhatták, hogy ez már csak idő kérdése. Ivönyező szemekkel, a fájdalom kifejezésével az arczokon tudatták az emberek egymással, hogy meghall Jandrisics. A részvét általános volt az egész városban nemj rang és valláskülömbség nélkül. Ravatalához, mely a plébánia lak éttermében volt felállítva s nyitva állott a közönség előtt, óráról-órára valóságos zarándok menet vándorolt.. Az egész terem, valamint a lópcsőház fekete drapériákkal volt bevonva, a ravatalt délszaki növények vették körül. Számos koszorú érkezett tisztelői tői, melyeknek felírása a kő vetkező : A püspök ur felirat nélkül; — „A szat- márvármegyei takarékpénztár R. T. Igazgató tanácsa feledhetetlen emlékű tagtársának" ; — „Volt tagtársunknak kegyelettel“ — a kir. kath. főgimn. tanárai; — „Igaz barátjának“ — Geiza ; — „Mély bánattal“ — Lengyel Endre és családja;— „Drága, jó nagybátyánknak, Nevelő atyánknak“ | a Pet- ruska Testvérek; — „Feledhetetlen jó testT 1 "S. Z Z M L E“__(39-1 k s-. vé rünknek“ —• Anna és Gyula; — „A r. kath. iskola tanítótestülete szeretett elöljárójának“ ; — Mély tiszteletük jeléül“ — Nagy Endre es Végh Gvula családja ; —- „Buzgó aligazgatójának“ — a Széchenyi-Társulat ; — „«Szeretett volt Titkárunknak“ -- a Nőegylet.; A kath. legényegylet" — szeretett Védőjének ; — „ fel ed hete; len tanárjának hálája jeléül“ — de. Bein Ágoston ; — Kegyeletük jeléül" — özv. Weisz Gáspárné és leánva ; — Feledhetetlen nagybátyánknak“ — Máltka és Mariska; — „Szeretett elnökének" — a róni. kath. iskolaszék; — és még 4 koszorú felírás nélkül. Haláláról testvérei és a szatmári espe- resi kerület papsága gyászjelentést adtak ki, melyek következőleg szólaltak : Alulírottak úgy a maguk, mint. az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy forrón szeretett testvérünk Jandrisics János az Angyalok Királynéjáról cztmzelt kompolthi apát, esperes, szentszéki tanácsos, szatmárvárosi lelkész, a vaskorona rend III. oszt. lovagja, törvényhatósági bizottsági tag, főgymnaziumi nyug. tanár, közművelődési és jótékony egyletek igazgatója stb. hosszas és keresztényi béketüréssel viselt szenvedés és a szentségek áj tatod felvétele után folyó hó 2l-én reggel 5 órakor, életének 62-ik, áldozárságának 39. ík évében a boldogok sorába költözött. A kedves elhunyt földi részei a folyó hó 23-án délelőtt 10 ókakor bemutatandó engesztelő szentmise után fognak a hidontuli sirkertbe nyugalomra tétetni. Szatmár, 1899. szeptember 21-én. Emléke legyen áldott! Jandrisics Anna, férj. Petruska Lajosné, Jandrisics Gyula, a megb. testvérei. A szatmári rém. kath. esperesi kerület lelkószkedő papsága mélyen megszomorodott, de Isten akaratán megnyugovó szivvel tudatja, hogy szeretett főnöke, nagyságos és főtisztelendő Jandrisics János az Angyalok Királynéjáról czímzett kompolthi apát, esperes, szentszéki tanácsos, szatmárvárosi lelkész, a vaskorona rend III. oszt. lovagja, törvény- hatósági bizottsági tag, főgymnáziumi nyug. tanár, közművelődési és jótékony egyletek igazgatója stb. folyó hó 21-én reggel 5 órakor életének 62 ik, áldozárságának 39-tk évében hoszas szenvedés után, a szentségekben ájtatosan részesülvén, az Urban elhunyt. Áz engesztelő szent miseáldozat lelke üdvéért szeptember 23-án délelőtt 10 órakor s a temetés ezután közvetlenül tartatik meg. Kelt Szatmár, 1899. szeptember 21. Adj Uram, örök nyugalmat neki! Pénteken délután 5 órakor Tóth József segédlelkósz beszentelte a koporsót, melyet azonban csak másnap közvetlen a temetés előtt engedtek lezárni hivei, kiket a részvét nagy számmal gyűjtött ravatala köré a halál első hírétől kezdve a temetésig. ________' _________________3 zik, a legtöbb nyereségre számitó szemfényvesztés müve, sok hamis közlés és hirlapi kacsa szüleménye, valamennyi pedig a szó akár képletes, akár valódi értelmében démoni mesterkedés, mely vagy a működő vagy a szemlélő egyének testét lelkét megrontja kápráztató hazugság ' 1 A kér. kath. hivő előtt világosan áll a spiritizmus jövője, ha Wolkenherg könyvéből megismeri múltját és jelenét. De itt van egy kis bökkenő. Mig ugyanis a hivő az előzményekből maga is levonja a következtetést s a záró fejezetek tartalmát és érveit szinte előre meggyőződéssel fogadja, mi történik azzal a ki vagy hitközömbös, vagy máris spiritiszta? Félő, hogy a végső fejezetek következtetése a hitközömböst nem tartja vissza attól, hogy bele ne pillantson a spiritizmus rejtelmeibe s ha materiális ellenérveket nem talál, maga is bele ne vesse magát annak misztériumaiba; azt pedig, a ki már is spiritiszta, a tünemények rengeteg sorozatának eme kaleidoskopa még csak vonzani fogja. Szerző aggályos lelkiismeretességgel tartózkodik mindentől, a mi elfogulatlanságára és tárgyilagosságára a legkisebb árnyat vethetné. Íme a mű első részének tartalma. Először a spiritizmusnak tudományos tárgyalásra való jogosultságát állapítja meg nagy részrehajlatlansággal. A régi spiritizmus történetét az emberiség legrégibb korától s legprimitívebb műveltségi állapotától máig kimerítően ismerteti. Részletesen tárgyalja a sarkilakók, ausztráliaiak, kínaiak, amerikaiak, görögök, rómaiak halottidézését, vagy ehhez hasonlitó babonáit; a keresztény ó-ós középkor lidérczeit, boszorkányait; az újabb szellemidézós előkészítőit, Swedenbor- got, az állati delejessóg megalapítóját Mes- mert; a modern spiritizmus emberboldogitó törekvéseit, az amerikai spiritizmus keletkezését, a Fox család mediumi tehetségét, az angol Home Dávid, Davenport testvérek és Cook Florence tüneményeit, az orosz Ak- sákov, Buttlerov eredményeit, Németországban Zöllner és Slsde csodáit, a franczia szalonok szeánszait, Güldenstubbe és nővére Julia szellemirásait, a hires Allan Kardec spiritisztikus irodalmi működését s a rein- karnáczió tanára vonatkozó elméleteit, hazánkban Yay Adelma bárónő, Mikos báró, Gabányi, Tóvölgyi, Nérei stb. kísérleteit s állandó működését, az osztrák, svájczi, hollandi, belga, lasz, spanyol spir. folyóiratokat stb. Majd pontos leírások alapján közli a spiritizmus jelenségeit úgy a fizikaiakat mint az értelmeiket 13 osztályban és szól a materializácziókról, valamely külömben nem érzékelhető lénynek vagy tárgynak érzékelhető alakjairól, melyeket a spiritiszták szerint szellemek hoznak létre az anyagnak eddig nem ismert felhasználásával. Ismerteti a médiumokat, magyarul közvetítőket, kik a szellemek szolgálatában állván, ezeknek közlekedését az emberekkel megkönnyítik és többfélék : vannak kopogó, mozgó, eltüntető, zenei jelenségeket előidéző médiumok, ma- terializáló és gyógyító médiumok ; az értelmi jelenségekre szolgáló közvetítőknek ezerféle fajtájuk van : vannak halló, beszélő, ihletett, jósoló, alvajáró, extatikus, festő, rajzoló és látó médiumok, kik ébrenlétükben is látnak szellemeket. Legnevezetesebbek az irómedi- umok, a kik külön képződnek. Megismerkedünk a perisprittel, az ember harmadik alkotó részével, mely a szellemnek csak félig suyagi boritéka s azt összeköti az egészen
