Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)

1899-08-30 / 35. szám

VIEl. évfolyam. 35»ik szám. §za(msir, 189ft. augusztus 30. HETI SZEMLE. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. V V. isy ; ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egy évra — — — — — — — — — 3 írt — kr. \ Félévre-------—---------'"5- — 1 írt 50 kr. Ne gyedévre — — —--------------------------írt 75 kr. I Ta nítóknak és kézmiüparosoknak egy évre 2 frt. Egyes szám ára 7 kr. á szünidő végén. Bölcs paedagógusok állapították azt meg, hogy az ifjúságnak 2 hó­napi szünideje legyen. A szellemi munka által felhasznált vért pótolni kell a szervezetnek és 10 hónap alatt — csak a diák előtt ösmeretes sok izgalomtól kifáradt idegrend­szert teljes nyugalomban pihentetni kell, hogy újra munkaképes legyen. De ime egy nehány óra még és vége a vákácziónak. A gyermek lelke már a tornyos iskolaépület, a csengetyü hangja felé száll. Van, aki félelemmel tekint az ismeret­lenre, ezek a kezdők. Van s ez a nagy többség, aki a pajtásokkal való viszontlátásra vágyik. Még csak a készülődés van hátra, a nagy ■ szülőktől, közeli s távoli rokonok­tól való elbucsuzás s aztán indul a gyermek, ki kocsin, ki vasúton a városba, az iskolába, melyet meg­élénkít egyszerű megjelenésévé!, föl­ver nyugalmából pajzánkodásával. Kinek jutna közülük eszébe a nemsokára ^beálló fegyelem, az egyhangú munka, a nélkülözés, sőt soknál a bekövetkező sanyaruság esztendej e? Annál több gond üti meg a szülők homlokát. Anyagi gondok az erkölcsdekkel együtt s nem tudjuk eldönteni, hogy a kettő közöl melyik a súlyosabb, melyiken Felelős szerkesztő BÁTHORY END R E. A lap kiadója : A „PÁZMÁNY-SAJTÓ.“ nyugszik a felelőségnek nagyobb terhe ? Lesz-e jövője a gyermeknek ? Épületes s erkölcsi érzéküket fej­lesztő dolgokat fognak-e látni, hal­lani a koszt adótól, vagy ellenkező­leg a látottak és hallottak megmé­telyezik a gyermek lelkét. Mily gonddal tépted ki abból a kis szív­ből a gyanúst jó anya s mily oda­adással plántáltad belé a szép és jó magvait 1 S most midőn fiad kimegy őrködő lelked szemei elől, a bizony­talanság és aggódás nem indokolat­lanul csal könyet szemedbe és te apa nem hiába töprengesz azon, lesz-e kellő ellenőrzés alatt a gyer­mek, vagy a lelkiismeretlenség egé­szen gyümölcstelenné teszi az évet, melyért annyi anyagi áldozatot fogsz majd hozni? A felruházási, útikölt­ség, tandíj, kosztpénz esetleg mellék költségek: zongora, franczia, angol nyelv tanítás, korrepetálás. A tava­lyihoz képest egyes tételek még növekedtek is, mert a drágaság nem hogy csökkent, inkább fokozódott. Azonban a birtokos osztály jöve­delme csökkent a rósz termés miatt. És, ha a föld kevesebbet hoz, nem érzi-e meg az ügyvéd, orvos, ipa­ros és kereskedő is? A hivatalno­kok sem képeznek kivételt. A ked­vezőtlen esztendők, mikor az élelmi szerek, és iparczikkek drágák, tel­jesen felemésztik a megszabott fize­A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések, stb. a „Pázmány - sajtó“ czimére küldendők, (Deák-tér 19. szám.) Hirdetések jutányos tb'ban vetetnek fel. Nyilttér sora 20 kr. A lap meg^jeleník minden szerdán. tést, és a gyermek nevelésre nem, vagy csak nehezen telik. Mi sajnálunk titeket jó szülők, de anyagi segélylyel nem siethetünk támogatásotokra. Egy jó tanacscsal azonban szolgálunk. Ne erőltessétek gyermekeiteket a tudományos pályára, ha a tanul­mányokban nem tud eredményt fel­mutatni. Ne dobjátok sárba keser­ves verejtékkel szerzett pénzeteket, mikor azt hasznosan gyíimölesöztet- hetnétek. Gyakorlatilag beigazolt paedagogiai elv, hogy a normális körülményeket véve tekintetbe minden gyermeknek van egy bizo­nyos irányban képessége, hajlama. Tanulmányozzátok gyermekeiteket, kutassátok, mely munkakör felé vonzódik és képezzétek ebben az irányban. Kétszer gyorsabban halad az, kit a kedv hajt, mint a kit a szülei kényszer sarkal. A kedvvel kezdetű munka közben a kivívott •sikeri$$fctön a haladásra. Gyakran rövidebb idő alatt, minden körül­mények között azonban szilárdabb alapra fektettétek a fiatalok megél­hetési módját, ha az ő hajlama után indultok, mint ha a saját izlésteket akarjátok reá oktrojálni. ÜS TÁRCZA Üf Történet egy ebédre!. Szegény emberiség I Kiváló, hires tu­dósok ép úgy mint holmi kontárok hány féleképpen osztályoztak téged? Nem kímél­ték ezek az urak sem bőrödet, sem véredet, nem irgalmaztak ama éghajlatoknak sem, amelyeknek te boldog vagy boldogtalan la­kosa valál és vagy. Ne tessenek hát kérem csodálkozni, ha én sokkal könyörületesebben bánok el az emberiség osztályzásával. Felette egyszerűen fogom fel a dolgot, amidőn azt mondom, hogy az emberiség két osztályba tartozik: vannak, akik pontban déli 12 órakor ebédel­nek s vannak akik az emlitett időpont előtt vagy után végzik el ezt az általános nem­zetközi műtétet. Ez világos. Az biztos. E té­ren szerzett megfigyeléseim arra a meggyő­ződésre juttattak, hogy a 12 órás emberek vérmesek és idegesek, a többiek meg mélá­zók és hidegvérüek. Mi következik ebből? Az, hogy az első osztályba tartozó esetleges olvasóimat tisztelettel kérem, hogy eme tör­ténetet el ne olvassák ! Bagfatvi Baghy Mihály olyan magyar ember, akiről azt szokták mondani, hogy „jó kedvében teremtette az Ur Isten“. Ma­gyar ő testestől lelkestől. Családjának meg­alapítója Baghy Geyza volt, ki a török vi­lágban vitézsége miatt nemesi rangot, illető­leg kutyabőrt kapott. Nevezett férfiú duplán pusztította a törököket úgymint : karddal és ugorkával, miután az előbbeni eszközzel a csaták hevében vágta őket mint a répát; a fogságban kerülteket meg alaposan kiéhez­tetvén zöld ugorkával s friss, hideg vízzel tartotta, mely kúra következtében a nevezett uraságok itt hagyván ez árnyék világot Allah karjaiba zárattak. Ezért van a Baghy család ősi czimerében a kard meg egy ugor­kát rágó török. Baghy Mihály többi ősei is sok gon­dot okoztak ez ország különböző ellenségei­nek, mig végre a harczias idők elmúltával Tibán egy 600 holdas birtokot s egy nemesi kúriát szereztek s nagyokat pipázván a szent békesóget élvezték. Mihály uram is az ősök eme elvét követte azi mondván a költővel hogy : „Őseimnek véres kardja, fogason függ rozsda marja“. — Emberünk jó tulajdonságainak hosszú lánczolatát bajos lenne leírni. Elég, ha azt mondom, hogy nem volt az egész megyében egy haragosa sem : tisztelte, becsülte, szerette mindenki. Ez pedig nagy szó! Vendéglátó szivessége határt nem ismert, agyon etette és itatta azt a halandót, aki egyszer portá­jának megszentelt küszöbét keresztül lépte. Hanem hát nincs ember hiba nélkül! Baghy uramnak is volt egy hibája, amely egy al­kalommal reánézve végzetessé lön. Amint 12 órakor délben meghúzták a harangot, az ebédnek az asztalon kellett lenni, mert ő azonnal helyet foglalt s evett mint a paran­csolat. Eme elve, melyhez magyaros nyakas- sággal ragaszkodott, sokszor összeütközésbe hozta őt áldott, jószivű élete párjával, aki­vel is aztán amolyan házi zártkörű csete­patét rendezett. Hiába ! a leggondosabb házi­asszonynyal is megesik, hogy néha napján sok rendű és rangú bokros teendői miatt elkésik az ebéddel. A múlt napok egyikén — éppen ga­bona aratáskor — kegyetlenül megizzadva tért haza a mezőről Mihály uram. Alig hogy a pitvarba lépett, a buzgó harangozó meg­kezdte déli működését s Mihály uram lete­lepedvén a megtérített asztalhoz parancsoló hangon szólalt meg: — Asszony, ebédet!

Next

/
Thumbnails
Contents