Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)
1899-08-30 / 35. szám
VIEl. évfolyam. 35»ik szám. §za(msir, 189ft. augusztus 30. HETI SZEMLE. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. V V. isy ; ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egy évra — — — — — — — — — 3 írt — kr. \ Félévre-------—---------'"5- — 1 írt 50 kr. Ne gyedévre — — —--------------------------írt 75 kr. I Ta nítóknak és kézmiüparosoknak egy évre 2 frt. Egyes szám ára 7 kr. á szünidő végén. Bölcs paedagógusok állapították azt meg, hogy az ifjúságnak 2 hónapi szünideje legyen. A szellemi munka által felhasznált vért pótolni kell a szervezetnek és 10 hónap alatt — csak a diák előtt ösmeretes sok izgalomtól kifáradt idegrendszert teljes nyugalomban pihentetni kell, hogy újra munkaképes legyen. De ime egy nehány óra még és vége a vákácziónak. A gyermek lelke már a tornyos iskolaépület, a csengetyü hangja felé száll. Van, aki félelemmel tekint az ismeretlenre, ezek a kezdők. Van s ez a nagy többség, aki a pajtásokkal való viszontlátásra vágyik. Még csak a készülődés van hátra, a nagy ■ szülőktől, közeli s távoli rokonoktól való elbucsuzás s aztán indul a gyermek, ki kocsin, ki vasúton a városba, az iskolába, melyet megélénkít egyszerű megjelenésévé!, fölver nyugalmából pajzánkodásával. Kinek jutna közülük eszébe a nemsokára ^beálló fegyelem, az egyhangú munka, a nélkülözés, sőt soknál a bekövetkező sanyaruság esztendej e? Annál több gond üti meg a szülők homlokát. Anyagi gondok az erkölcsdekkel együtt s nem tudjuk eldönteni, hogy a kettő közöl melyik a súlyosabb, melyiken Felelős szerkesztő BÁTHORY END R E. A lap kiadója : A „PÁZMÁNY-SAJTÓ.“ nyugszik a felelőségnek nagyobb terhe ? Lesz-e jövője a gyermeknek ? Épületes s erkölcsi érzéküket fejlesztő dolgokat fognak-e látni, hallani a koszt adótól, vagy ellenkezőleg a látottak és hallottak megmételyezik a gyermek lelkét. Mily gonddal tépted ki abból a kis szívből a gyanúst jó anya s mily odaadással plántáltad belé a szép és jó magvait 1 S most midőn fiad kimegy őrködő lelked szemei elől, a bizonytalanság és aggódás nem indokolatlanul csal könyet szemedbe és te apa nem hiába töprengesz azon, lesz-e kellő ellenőrzés alatt a gyermek, vagy a lelkiismeretlenség egészen gyümölcstelenné teszi az évet, melyért annyi anyagi áldozatot fogsz majd hozni? A felruházási, útiköltség, tandíj, kosztpénz esetleg mellék költségek: zongora, franczia, angol nyelv tanítás, korrepetálás. A tavalyihoz képest egyes tételek még növekedtek is, mert a drágaság nem hogy csökkent, inkább fokozódott. Azonban a birtokos osztály jövedelme csökkent a rósz termés miatt. És, ha a föld kevesebbet hoz, nem érzi-e meg az ügyvéd, orvos, iparos és kereskedő is? A hivatalnokok sem képeznek kivételt. A kedvezőtlen esztendők, mikor az élelmi szerek, és iparczikkek drágák, teljesen felemésztik a megszabott fizeA szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések, stb. a „Pázmány - sajtó“ czimére küldendők, (Deák-tér 19. szám.) Hirdetések jutányos tb'ban vetetnek fel. Nyilttér sora 20 kr. A lap meg^jeleník minden szerdán. tést, és a gyermek nevelésre nem, vagy csak nehezen telik. Mi sajnálunk titeket jó szülők, de anyagi segélylyel nem siethetünk támogatásotokra. Egy jó tanacscsal azonban szolgálunk. Ne erőltessétek gyermekeiteket a tudományos pályára, ha a tanulmányokban nem tud eredményt felmutatni. Ne dobjátok sárba keserves verejtékkel szerzett pénzeteket, mikor azt hasznosan gyíimölesöztet- hetnétek. Gyakorlatilag beigazolt paedagogiai elv, hogy a normális körülményeket véve tekintetbe minden gyermeknek van egy bizonyos irányban képessége, hajlama. Tanulmányozzátok gyermekeiteket, kutassátok, mely munkakör felé vonzódik és képezzétek ebben az irányban. Kétszer gyorsabban halad az, kit a kedv hajt, mint a kit a szülei kényszer sarkal. A kedvvel kezdetű munka közben a kivívott •sikeri$$fctön a haladásra. Gyakran rövidebb idő alatt, minden körülmények között azonban szilárdabb alapra fektettétek a fiatalok megélhetési módját, ha az ő hajlama után indultok, mint ha a saját izlésteket akarjátok reá oktrojálni. ÜS TÁRCZA Üf Történet egy ebédre!. Szegény emberiség I Kiváló, hires tudósok ép úgy mint holmi kontárok hány féleképpen osztályoztak téged? Nem kímélték ezek az urak sem bőrödet, sem véredet, nem irgalmaztak ama éghajlatoknak sem, amelyeknek te boldog vagy boldogtalan lakosa valál és vagy. Ne tessenek hát kérem csodálkozni, ha én sokkal könyörületesebben bánok el az emberiség osztályzásával. Felette egyszerűen fogom fel a dolgot, amidőn azt mondom, hogy az emberiség két osztályba tartozik: vannak, akik pontban déli 12 órakor ebédelnek s vannak akik az emlitett időpont előtt vagy után végzik el ezt az általános nemzetközi műtétet. Ez világos. Az biztos. E téren szerzett megfigyeléseim arra a meggyőződésre juttattak, hogy a 12 órás emberek vérmesek és idegesek, a többiek meg mélázók és hidegvérüek. Mi következik ebből? Az, hogy az első osztályba tartozó esetleges olvasóimat tisztelettel kérem, hogy eme történetet el ne olvassák ! Bagfatvi Baghy Mihály olyan magyar ember, akiről azt szokták mondani, hogy „jó kedvében teremtette az Ur Isten“. Magyar ő testestől lelkestől. Családjának megalapítója Baghy Geyza volt, ki a török világban vitézsége miatt nemesi rangot, illetőleg kutyabőrt kapott. Nevezett férfiú duplán pusztította a törököket úgymint : karddal és ugorkával, miután az előbbeni eszközzel a csaták hevében vágta őket mint a répát; a fogságban kerülteket meg alaposan kiéheztetvén zöld ugorkával s friss, hideg vízzel tartotta, mely kúra következtében a nevezett uraságok itt hagyván ez árnyék világot Allah karjaiba zárattak. Ezért van a Baghy család ősi czimerében a kard meg egy ugorkát rágó török. Baghy Mihály többi ősei is sok gondot okoztak ez ország különböző ellenségeinek, mig végre a harczias idők elmúltával Tibán egy 600 holdas birtokot s egy nemesi kúriát szereztek s nagyokat pipázván a szent békesóget élvezték. Mihály uram is az ősök eme elvét követte azi mondván a költővel hogy : „Őseimnek véres kardja, fogason függ rozsda marja“. — Emberünk jó tulajdonságainak hosszú lánczolatát bajos lenne leírni. Elég, ha azt mondom, hogy nem volt az egész megyében egy haragosa sem : tisztelte, becsülte, szerette mindenki. Ez pedig nagy szó! Vendéglátó szivessége határt nem ismert, agyon etette és itatta azt a halandót, aki egyszer portájának megszentelt küszöbét keresztül lépte. Hanem hát nincs ember hiba nélkül! Baghy uramnak is volt egy hibája, amely egy alkalommal reánézve végzetessé lön. Amint 12 órakor délben meghúzták a harangot, az ebédnek az asztalon kellett lenni, mert ő azonnal helyet foglalt s evett mint a parancsolat. Eme elve, melyhez magyaros nyakas- sággal ragaszkodott, sokszor összeütközésbe hozta őt áldott, jószivű élete párjával, akivel is aztán amolyan házi zártkörű csetepatét rendezett. Hiába ! a leggondosabb háziasszonynyal is megesik, hogy néha napján sok rendű és rangú bokros teendői miatt elkésik az ebéddel. A múlt napok egyikén — éppen gabona aratáskor — kegyetlenül megizzadva tért haza a mezőről Mihály uram. Alig hogy a pitvarba lépett, a buzgó harangozó megkezdte déli működését s Mihály uram letelepedvén a megtérített asztalhoz parancsoló hangon szólalt meg: — Asszony, ebédet!
