Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)
1899-08-23 / 34. szám
6 HETI SZEMLE“ (34-ik szám.) 1900. évre belép az orsz. bizottság rendes tagjai közé. Nagy-Bánya. Gergely Károly nagy bányai ref. lelkész a nagybányai egyházmegye főjegyzője, a tiszántúli egyház kerület képviselője, Nagybánya város képviselőtestülete választott tagja, Krassó község díszpolgára, Tivadar és Krassó községek volt lelkésze, a szatmári ev. ref, gymnazium, majd a debreczeni ev. ref. főiskola volt tanára folyó hó 17 én elhunyt. Temetése f. hó 19-én történt nagy részvét közt. Beregszász. Orgonaszentelés volt Beregszászon f. hó 15-én. A „Rieger“ czég állított fel ott egy 28 változatú fölségesen sikerült orgonát, melynek párja most messze vidéken nem akad. A sz. beszédet dr. Fechtel János tartotta, és a szentelést Szalay Sándor plébános a szokott segédlettel. Ugyanazon nap fényes ebédet adott a plébános. Ott voltak dr. Hagara Viktor főispán, Halász Ferencz miniszteri osztálytanácsos, Arnold Sándor trvszéki elnök, Nemes József kir. járás biró, stb., stb. Turterebesen f. hó 15 én megtartót jótékonyczélu tánczmulatság minden tekintetben igen jól sikerült. A helybeli és vidéki szépszámú közönség kitörő jó kedvvel mulatott a késő reggeli órákig, a midőn egy kellemesen töltött éj emlékével, — a Rákóczy induló hangjai mellett, — oszlott szét. A templomkerités költségeinek fedezésére pedig 52 fit 35 krt jövedelmezett. — A jótékonyczélra beküldtek, illetve felül fizettek: Barlangi Mártha, Buday Jánosne, Szabó Etel úrnők 1 — 1 frtot, Ft. Govrik János, Ft. Kiss Károly, Liptay Béla, Szabó György urak 1 — 1 frtot; továbbá Szi- nyei Gusztáv 50 kr.. Ft. Mandics János 80 kr., Ft. Köncs László 1 frtot és Ft. Dimand Lajos 3 frt 80 krt. Fogadják a nemes szivü előlfize- tők a jótékony czél érdekében tett felülfizeté- sökért, a rendezőség köszönetét. Szamostelek. Balázs Sándor földbirtokos vármegyei biz. tag és 48-as honvéd a napokban 72 éves korában elhunyt. Nyugodjék békében 1 Hazánk és a Kiilöflil. A néppárt a múlt vasárnap Pestmegyében Sziget-Csép községben tartott népgyülést. A gyűlés elnöke gróf Zichy Aladár megnyitó- beszédében a néppárt alakulásainak okait fejtegette. Utána dr. Simonyi Szemadam Sándor mondott nagyobb szabású beszédet a néppárt szükségességéről és a keresztény társadalomról, dr. Robitsek Ferencz nagymarosi plébános, a keresztény resturáczióról beszélt és fejtegette ama közgazdasági előnyöket, melyeket a néppárt a nép javára tervbe vesz. Bonitz Ferencz lapszerkesztő a keresztény sajtóról és annak terjesztéséről tartott hosszabb előadást. Végül Zichy Aladár gróf elnök zárta be beszéddel a gyűlést, melyen mintegy 2000 választó vett részt, nagy lelkesüléssel. Az iskolatestvérek világhírű tanitó- rendjének Csornán és Budán kívül nemsokára harmadik működési helye is lesz hazánkban. Bács-Topolya község képviselőtestülete ugyanis egyhangúlag elhatározta elemi iskoláihoz e rend behozatalát s a tagok számára kért 450 forint évi fizetést és az első évben 100—100 forint feszerelési költséget megszavazta. Bács-Topolya község határozata annál figyelemreméltóbb, mert a község eleinte állami iskolák felállítását határozta el. Az állam feltételei szerint azonban a község nemcsak visszafizette volna az állam által felállított iskolák építési költségeit, hanem azonfelül a tanítók kinevezésére semmi befolást sem gyakorolhatott volna. Ezen feltételeket természetesen csak anyagi és erkölcsi áldozatok árán lehetett volna elfogadni, erre merült fel a terv, hogy a község az iskolatestvéreknél tegyen kisirletet és lassan-lassan a jobb meggyőződés győzött. Az iskolatestvérek behozatala Topolyára tehát nemcsak a katholikus tanügy diadala, hanem egyúttal intő példa az államosítás barátainak is. Bittó Istvánt valóságos belső titkos tanácsost és volt miniszterelnököt, akit ellensége, a Tisza-Bánffykormány oly sok ideig mellőzött, a király ő felsége éllethosziglan a főrendiház tagjává nevezte ki. A pestist a tengeri hajok Indiából és Afrika északi részéből, kivált Alexandriából Európába is behozták. Oportóban, Portugália egyik legnagyobb kikötő városában számosán haltak meg pestisben, a mely már a fővárosban, Lissabonban is fellépett. Tragikomikus esemény foglalkoztatja most Francziaországot. A rendőrség egy összeesküvést fedezett fel a köztársaság ellen és számos embert letartóztatott. Azonban az antiszemiták vezérét Guérin-t és több társát nem tudta mai napig sem elfogni. Ezek ugyanis azt a házat, hol gyűlésezni szoktak, valóságos várrá erősítették meg, telerakták mindenf le gyilkoló eszközökkel és fegyverekkel, a pinczéket élelmi szerekkel és vízzel s bezárkózva készek inkább ostromot kiállni és meghalni; mind magokat megadni. Egész Páris részint nevetve, részint sajnálkozva jár bámulatára a „modern“ hős lovagoknak, kik Ily hősiesen mernek szembeszállni a hatalommal. Romániából tömegesen térnek vissza a kivándorolt székelyek hazánkba, mert ott most nagy Ínség van. A XX. század ünneplése. Olaszország katholikusai nagy buzgóságot fejtenek kir a XX. század kezdetének megünneplése körül. Az országos bizottság munkásságának köszönheti, hogy az ünneplésnek sok maradandó emléke marad fen a jövendő századokra. Legutóbb is elhatározta, hogy Olaszország húsz legmagasabb hegycsúcsára egy-egy kolosszális Megváltó szobrot állíttat. Az e célból megindított gyűjtés már is szép eredményre vezetett. Az óriási méretű szobrok ércbe öntetnek és lehetőleg 1900 év végéig elkészülnek. Szakadás az Anglikán egyházban. Nagy dolog történt f. é. augusztus 6-án az anglikán egyházban. A canterburi érsek, az anglikán egyház „prímása“ főpásztori körlevelet intézett főegyházmegyéje pásztoraihoz, a melyben a legszigorúbb fenyíték mellett meghagyja nekik, hogy mondott naptól kezdve, szakit ván a lábra kapott ritualizmussal mellőzzenek az istentiszteletnél minden tömjént, gyergyát és minden „római szokást.“ És ez a tilalom eredmény nélkül maradt. Mert London és a vidék igen számos anglikán templomában továbbra is használták a tömjént, égőgyertyákat és a többi lábra kapott római szokást. Magában London 38 anglikán templomában szegték meg a „prímás“ tilalmát, sőt a londoni sz. Ethelburgi templomban dr. Cobb pásztor a szószékről hirdette, hogy ő nem engedelmeskedik a parancsnak és neki az a meggyőződése, hogy ez a tilalom nagyszabású szakításra fog vezetni. A hazai ipar érdekében. Széli Kálmán belügyminiszter is erélyes körrendeletét bocsátott ki a hazai ipar érdekében. A leirat szerint az állam fejlődése és anyagi felvirágzása a hazai ipar fellendülésétől függ s igy az állam és hatóságok kötelessége azt előmozdítani. Tudomása van a belügyminiszternek, hogy a törvényhatóságok és nagyközségek a szükségeknek beszerzésénél nincsenek tekintettel a hazai iparra, hanem néha egyenesen a külföldit veszik igénybe, bár a hazai versenyképes, sőt jutányosabb. Hiszi, hogy ez nem kötelesség megszegésből történt, hogy nem képes a hazai ipar versenyezni. A szokással szakítani kell, a kétely elosztatására pedig az óvatosságot, körültekintést ajálja a miniszter. Szükséges, hogy a törvény- hatóságok, nagyobb községek határozatban kimondják, miszerint minden közszükséglet beszerzésénél és vállalat berendezésénél a hazai ipari termékeknek elsőbbséget biztosítsanak. Kívánatos, hogy erre nézve szabályrendeletet készítsenek s mintáról a belügyminiszter fog gondoskodni. Ebben a követendő eljárás tüzetesen kimondassák s ha mégis külföldi ipari terméket rendelnek meg, ez a határozatban kellőleg és részletesen indokoltassék. Elvárja a miniszter ezen rendeletének szigorú betartását. A. Niagara-zuliatag mentén oly áldáso san működő kármelita-atyák ugyanitt, egy dombtetőn nagyszabású zárdát emeltek, a melyhez egyúttal hospitium-ot csatoltak azon papok számára, a kik e vidéken hosszabb vagy rövidebb ideig tartózkodni akarnak. A hatalmas épületet nem rég Emada torantói érsek szentelte be s adta át rendeltetésének. E nap a karmeliták évkönyveiben bizonyára maradandó betűkkel lesz feljegyezve. Az ünnepélyességen nagy pompa közt vettek részt a kármelhegyi Szűznek összes tisztelői, kiknek hálatelt imája egybevegyült az orgona remek akordjaival s a tömjén füst illatától kisérve felszált a Boldogságos Szűznek zsámolyához. Az isteni tisztelet végeztével a megjelent vendégek számára fényes bankettet rendeztek, a melynek különös jelentőséget az tulajdonított, hogy minedennemü étel a kolostor villanykonyhájából került ki. Egyáltalán a nevezett hospitium a villany-erőnek valóban bá- mutatra méltó alkalmazását tünteti fel : mig ugyanis egyrészt villágitást és meleget nyújt, másrészt meg nyáron u. n. Fächer-ek mozga- ása, hajtása által hüs levegőt szolgáltat: vi- lanynyal sütnek-főznek, villany nyitja és zárja az ajtókat — egy szóval a villanyos erő itt annyifele alakban van alkalmazásba véve, mint ezt sehol máshol nem láthatjuk. A palota valóban századokra szóló emlékműve leend az alapítónak, az északamerikai karmeliták jelenlegi pro- vincziálisának, a ki ezen alkotásával zseniális teremtő erejének, törhetetlen buzgalmának, művészi ízlésének és gyakorlati érzékének — az újabb idők összes találmányainak értékesítésével — csodálatra méltó tanujelét szolgáltatta. Mozgalom a magyar ipar érdekében A győri iparkamara nem rég elhatározta, hogy a fogyasztó közönséget, az iparost és kereskedőt felkérik, hogy az iparukhoz, valamint háztartásukhoz megkivántató cikkeket, amennyire csak lehetséges, hazai gyártól, hazai ternu ~ hazai kereskedőktől és iparosoktól szerezzék be, kereskedésünkben hazai ipartermékeket tartsanak, azokat vételre a legfőképpen ajánják. A kamara eme határozatát megküldte az összes hazai kereskedelmi ás iparkamarának, egyúttal pedig felkérte őket, hogy az ügy érdekében széleskörű mozgalmat indítsanak. A határozat nem maradt hatástalan. A győri kamara után a temesvári kereskedelmi és iparkamara foglalkozott ezzel a kérdései s a következő határozatot hozta: A kamara 1. állandó propagandát létesítsen azon czélból, hogy a fogyasztók megfelelő buzdítás kapcsán gyakorlati Útmutatást is nyerjenek az irányban, hogy mely cikket állithalnak a belter- melés által már ez időszerint versenyképesen elő; 2. külön felszólítást intézzen a kerület valamennyi jelentékenyebb iparosaihoz, és vállalataihoz, melyben utalással a fenálló érdekközösségre, felhívja őket, hogy beszerzéseik al-
