Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)
1899-08-16 / 33. szám
-H E T I S Z E M L E“ (33-ik szám.) 6 csendes időben fújtassa be mindenki szőlőjét; az eredményt magam még nem tapasztaltam, de azt hiszem kedvezően fog kiütni. Egyúttal nem mulaszthatom el még egy tudósítást közre bocsátani: Ugyanis a napokban ,— ugyanazon vízmosásból, honnan 1874 ben napfényre került az ugymevezett „mastodon" ősállatnak, egy hátsó megkövesült lábszárcsontja, mely a nemzeti múzeumban van elhelyezve, — hozott elő egyik hívem egy ugyancsak megkövesült első lab- szarcsontot, mi rendkivüliségénél fogva szintén megragadja mindenki figyelmét; a súlya mintegy 15 kiló lehel ; az üregben még a megkövesült csontok is láthatók. Mikor kiásatott, 3 labnyi magasságú lehetett, de mire felszínre hozataláról értesültem, alig maradt 2V2 lábnyi — a többit a kiváncsi gyermekcsoport letördelte, de igy is szerfelett érdekes; elhelyezése még bizonytalan. Makutz Bálint r. k. lelkész. Munkács. A ruthén segélyactio kiterjesztése tárgyában e hó 7-én tartott ülésen elhatározták, hogy Beregvármegye felvidéke szegény- sorsú földmiveseinek felsegélyezésére segítő egyesületet alakítanak, melynek feladata leend a szép czél érdekében a társadalom tehetős köreiben adományokat gyűjteni. Az adakozást borostyánkői Egán Ede miniszteri biztos ezerforintnyi adománymyal kezdte meg. Unyvánnegye aug. 7-i közgyűlése tekintettel arra, hogy Ungvár városa a budapesti kereskedelmi banknak a folyó év végéig 30,053 frt 13 kr. kamathátralékkal tartozik, s a megfelelő fedezet hiánya miatt a városi jövedelmekre a vármegye alispánja által elrendelt s már foganatosított zárlat következtében Ungvár városa nem csak anyagilag, de erkölcsileg is nagy kárnak van kitéve sürgősen utasította Ungvár város hatóságát, hogy a fent jelzett, valamint ezen összegen felül netalán még létező és fedezetet nem nyert tartozások teljes biztosításáról és fedezéséről pótköltségvetés utján gondoskodjék és a pótköltségelőirányzatot felszerelve a f. évi szeptemberben tartandó közgyűlés elé terjessze. Hazánk és aKülöfld. A nemzetközi gyermekvédő kon- greszszus. A nemzetközi gyermekvédő kong- reszszus 1899. szeptember hó 14—17. napján tartatik meg Budapesten a nemzeti muzeum és országház termeiben. A megnyitó ülésre József főherczeg védnök, több miniszter és számos előkelőség megígérte a megjelenést. A tagdijakat eddig lefizetett egyének összes száma 454, köztük 02 külföldi, az utóbbiak között legtöbben vannak Franczia- és Olaszországból, de képviselve van Európa minden nagyobb állama, azonkívül az amerikai Egyesült államok is. Páris ban, Firenzében és Berlinben külön bizottságok működnek. A szakosztályok munkálataikká nagyjában elkészültek, a bejelentett előadások száma eddig 55, különösen az orvosi szakosztályban sok hírneves külföldi tudós jelentkezett előadóul. A bizottságnak közel 100- árvaház és jótékony egyesület küldött be nyomatott, vagy írott ismertető leírást s a minisztériumok kérésére eddig külföldről részben igen terjedelmes csomag érkezett a gyermekvédelem ügyére vonatkozólag, melyeket a bizottság a kongresszus után az orsz. paedagogiai múzeumnak enged át. A kiállításon, mely a városligeti iparcsarnokban lesz, 150 kiállító van, köztük 38 külföldi, részben feltűnő érdekes tárgyakkal, a felállítás munkája már megkezdődött. A tagok számára 12-én délután a kereskedelmi minisztérium, továbbá a tengeri és folyamhajózási társulat támogatásával külön kirándulás lesz több helyre. A kongresszus tartalma alatt 30 nevezetesebb fővárosi intézet meglátogatása van tervben s a külföldiek kalauzolására eddig 20 idegen nyelveket érlő szakférfiú és nő vállalkozott. 16-án délután lesz az 1828-ban Brunsvik Teréz grófnő által alapított „Ángyaikért" helyén állított emléktábla-leleplezés. A kongresszus tagdija 5 forint, mely összeg Szabó József pénz- tárnoknál (Lónyay-u. 907.) fizetendő le, a többi részletekre nézve az iroda (József-körút 43.) ad felvilágosításokat. A békekonferencia tanácskozásait befejezték. A konferencia elhatározta, hogy a megbízottak ele aláírás végett es illetőleg a kormány elé jóváhagyás végett a következőket terjeszti: 1. A nemzetközi viszályok békés kiegyenlítésére vonatkozó egyezményt. A szárazföldi háború rendelkezéseire és szokásaira vonatkozó egyezményt. 3 Az 1864. évi genfi egyezmény elveinek tengeri háborúra való alkalmazásra vonatkozó egyezményt. -1. Három nyilatkozatot melyek szerint tilos lövedékeket és a robbanó anyagokat léghajókból ledobni, vagy ehhez hasonló módon használni, továbbá tilos oly lövedékeket használni, melyeknek egyedüli célja fojtó vagy mérges gázak terjesztése, végül oly golyókat használni, melyek az emberi testben explodálnak. A jegyzőkönyv továbbá öt kívánságot tartalmaz: 1. A konferenciának az a nézete, hogy a korlátozása azoknak a katonai terheltnek, melyek a világra nehezednek, kivált képpen kívánatos az emberiség anyagi és erkölcsi jólétének előmozdítására. 2. A konferencia kifejezi azt a kívánságát, hogy a semlegesek jogainak és kötelességeinek kérdése egy legközelebbi konferencia programmjának tüzzesek ki. 3. A konferencia kifejezi azt a kívánságát, hogy a fegyverek és a tengerészeti lövegek fajaira és kaliberjére vonatkozó kérdések a mennyiben a konferencia által már megvizsgáltattak, a kormányok részéről tanulmányozás tárgyává tétessenek abból a célból, hogy esetleg egy későbbi konferencia által egységes megoldáshoz jussanak. 4. Midőn a konferencia figyelembe veszi, hogy a svájci szövetségi kormány részéről már történtek előkészítő lépések a genfi konvenció revíziójára, azt a kívánságát fejezi ki, hogy rövid időn belül külön konferenciát hijjanak egybe, mely e konvenció tevi- ziójával foglalkozzék. 5. Azonkívül a conferencia nehány megbízottat kivéve, kik a szavazástól tartózkodtak, azt a kívánságot fejezte ki, hogy azok a javaslatok, a melyeknek céljuk, hogy a tengeri háborúban a magántulajdon kérdését és a kikötők, erődök, városok és falvak ellenséges hajóhadak által való bombázásának kérdését szabályozzák, újabb konferenciák elé utasittas- sanak megvizsgálás ve;; ,f ^"ek a konferencia eredményei. A borhamisítás ellen. A földmive- lésügyi miniszter az utóbbi idők borhamisítási botrányain okulva, szigorú rendeletet intézett a vármegyék alispánjaihoz. A rendelet, melyet városunk hatósága is megkapott, kötelességévé teszi a törvényhatóságok első tisztviselőinek, hogy az alábbi intézkedéseket hirdetés és dobszó után a községekben is közhírré tegyék. Előtordult ugyanis, hogy a termelők nemcsak a még meg nem erjedt törkölybort eresztették fel vízzel, a mit az 1893. évi XXIII. törvény- czikk megenged, hanem a mustot, valamint a már kész törkölybort is vízzel keverték, a mi törvénybe ütközik. A miniszteri rendelet tehát kimondja, hogy a ki ezután akár önszántából, akár a vevő kívánságára mustot, vagy más erjedésnek indult törkölybort vízzel felereszt, vagy gyümölcsborral, vegy-, festő- s más ártalmas szerrel kever, 300 frtig terjedő pénzbírságon s a bor elkobzásán kívül 2 hóig terjedhető elzárással, a kevert bor forgalomba- hozója pedig 300 frtig terjedő pénzbírsággal büntetendő. A rendelet kétségen kívül helyes,, csak azután abban a hibában ne leledzék, a miben csaknem minden rendelet, t. i. hogy csak a papíron marad. A zóna díjszabás. Tiz éve, hogy Baross Gábor a máv. vonalain a szeméty díjszabást reformálta. Érdekes adatokat közöl most a tiz éves évforduló alkalmából a Nemzet, melyekből kitűnik, hogy Baross nagyszabású reformja mennyire emelte a vasúti forgalmat. 1888 ban (utolsó év a régi díjszabás szerint) 4455 km. pályán utazott 5.47500 személy, tiz év múlva 7980 km. hosszú vasútvonalon pedig 33.146,400 személy utazott. — 1888-ban a személyszállításból befolyt 6.811.100 frt; tiz évvel később, 1898-ban pedig 21.472300 frt. A szállított személyek száma 557°/o, a bevételek 215%-al emelkedtek, holott a vasúthálózat 79% nagyobbodott. Átlag egy pályakilóméterre 1888-ban 1.124 személy 152 frt útiköltséggel, 1898-ban 4153 személy 2704 frt útiköltséggel esik; vagyis pályakilométerenként az utasok 270% al, a bevételek 77% al emelkedtek. Az erkölcs érdekében. Sűrűn me- rülnekfel esetek, hogy fiatal lányok csábitó lélekku- fárok kezébe kerülve, egyre többen vándorolnak ki keletre, hol nyomorultul elpusztulnak. Ezt megakadályozandó, a belügyminiszter körrendeletét bocsátott ki a törvényhatósághoz, a kivándorlás e nemének megakadályozása czéljából Egyben kimondja a miniszter, hogy 40 frtnyi jutalomban részesül az, ki az erkölcstelen üzelmek gyakorlása végett kivándorolni akarót szándékában meggátolja, vagy reá a rendőrhatóság figyelmét felhívja. Különfélék. — Volta Sándor. Olaszországban nagyban ülik meg a nagy fizikus, Volta Sándor villamos elfedezéseinek százados évfordulóját ; Comóban fkiáilitást rendeztek és a lapok nem győznek eleget írni azokról az ünnepélyességekről, melyeken különösen a katholikusok foglalkoznak a nagy tudós érdemeivel. Első sorban hangoztatják Volta Sándornak mély valásosságát. Az összes kath. lapok közölték Volta Sándornak azt a hitvallását, melyet a nagy fizikus 1815- ben sajátkezüleg irt. A hitvallásban a többi között ezt mondja : „A katholikus vallást mindenkor egyedüli igaz vallásnak tartottam és fogom a jövőben is annak tartani. Hálát adok a jó Istenemnek, hogy hitet adott nekem és erősen felteszem magamban, hogy e szent hitben akarok élni és meghalni és e hit — erősen hiszem — megadja nekem az örök életet is. Vallásomat Isten ajándékának, természetfelettinek ismerem el, de nem hagytam sohasem kísérletié nül természetes erőimet sem, hogy mindinkább megismerhessem szent hitemet. Olvastam sokat, megfontoltam a hitetlenek érveit is és arra a meggyőződésre jutottam, hogy katholikus vallásom olyan, hogy mindenkinek, ha helyén van a szive — ezt a hitet kell vallania és szeretnie...“ Volta tehát megérdemelte, hogy ő szentsége is különös módon örökítse meg emlékét. A szent atya ugyanis a nemrég alapított vatikáni elektromos műhelyeket „Officina Elet- rica Alessendro Volta“-nak neveztette el. A nagy tudós szülővárosából ezért igen sok sürgöny érkezett a Vatikánba megköszönve ő szentsége e figyelmét,
