Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)

1899-08-16 / 33. szám

„HETI 8 Z E M L E“ (33 ik szám).

azóta változtak a viszonyok. Én orvos vagyok. Azt tapasztaltam, hogy az ember meg is halhat. Mi lesz akkor? El kell vetni a Vigadó építését.

Uray Gáspár. Most hallottuk a múlt évi zárszámadást, szomorú számadás ! Nekünk arra kell törekednünk, hogy a pótadó rohanását akadályozzuk meg. Maga az elüljáróság is bevallja, hogy itt több pótadóra számítani nem lehet.

Dr. Kelemen ügyvédi fogással igyekszik Csomaynak az erkölcsi és anyagi felelősségről mondott érveit viszaforditani. Arra kiváncsi, hogy vájjon Csornai elvállalja-e az anyagi felelősséget arra, hogy a tornyos ház meghozza Így is a 3000 frt jövedelmet ?

Farkas Antal Tanődinak tett szemrehányást, hogy meaculpat mondott.

Vajay Károly szintén azon érveket hozza elő, melyekkel a Vigadó építését pártolók hozakodnak elő. Hogy nincs szép szállodánk, táncz és

hangverseny-termünk.

— A pestiek is üresen állanak.

— De van pótadőnk bőven — kiáltottak közbe.

A beszédek elhangzottak, mire az elnök elrendelte a névszerint való szavazást.

A szavazás.

A szavazásnál lehetett tapasztalni igazán, hogy a városatyák lelkében mily mély nyomokat hagytak a Vigadó építése ellen felhozott érvek. Hatalmas ellenzék támadt, hogy alig hihette az ember. A felolvasott nevek után lázas érdeklődéssel várták az „igent'1 vagy „nem"-ti. Különösen zajos megjegyzések röpültek el, mikor Márkus Márton és Biró Elemér szavaztak.

Eközben az elnöklő főispán távozott, a polgármester helyettesité, ki szintén szavazott, persze a Vigadó mellett.

De menekült a szavazás elől több városatya is, köztük egy pár olyan, kiknél a ,.slisz- szolást“ már megszoktuk.

A szavazás eredménye a következő:

Igennel szavaztak, vagyis a Szálloda-vigadó feléfi- tését kívánták: Dr. Kelemen Samu, dr. Kölcsey Ferencz, Morgenthal Antal, Papp Lajos, Szentiványi Károly, dr. Biró Elemér, Hermán Mihály, Békéssy Géza, Kőrösmeze}' Antal, Pethő György, Tankóczy Gyula, Vári Antal, Szöllősy Lajos, dr. Vajay Károly, Erdélyi István, Antal Dániel, Antal Kristóf, Freund Ezékiel, ifj. Hármán István, Keresztes András, Kovács Leó, Márkusz Márton, Schwarz Albert, dr. Török István, Bölönyi László, Böszörményi Károly, Farkas Antal, Novák Lajos, Kertészffy Gábor, Raab Sándor.

Nemmel szavaztak, vagyis az építkezés ellen voltak : Bakó Lajos, Bossin József, dr. Keresztszeghy Lajos, Jan- kovics János, Kolozsvári Károly, Korányi János, Lengyel Endre, dr. Török János, Rosenfeld Miksa, Uray Géza, Wallon Lajos, Boronkay József, Csomay Imre, Debreczeni Károly, dr. Fejes István, Félegyházi Ferencz, Gábriel József, Gyulai Lajos, Kató Antal, Mátray Lajos, Páskuj Imre, Ruprecht Antal, Seres István, dr. Tanódy Márton, Uray Gáspár, Veréczy Antal, Virág András, Zabary Ferencz.

A Vigadó építését kívánja tehát 30 városatya ; nem kívánja 28.

Ezek szerint két szavazat döntene e fontos ügyben. Csakhogy, ha tekintetbe veszszük, hogy a Vigadót kívánó 30 szavazat közül 12 szavazatot a város hivatalnokai adtak le, hogy Márkus Márton és Biró Elemér szavazata esetleg kifogásolható: — győzelemről egyáltalán nem szólhatnak, kik az építést minden áron keresztül akarják hajszolni.

Mint tudjuk, a szavazást meg is fellebbezik.

Majd öreg estére vállt az idő, mikor a szavazásnak vége volt. A városatyák nagy része távozott is a teremből, hogy csak a polgár- mester rábeszélésére lehetett gyorsan letárgyalni a még hátralevő pontokat.

_4_________

Hi

re k.

Püspök Ur ő méltósága hétfőn székhelyére érkezett az ünnepekre. Az utóbbi heteket puszta- hidvégi birtokán töké, s megelégedéssel szemlélte a minden oldalról szakszerűen újból berendezett gazdaságot ; — az apostoli lelkületű főpásztor vidéki magányában is kiterjeszté figyelmét a lelkek gondozására s a tanyáról összesereglett hívekhez lelkes szent beszédeket tartott, a hitbuzgóságra, erkölcsös életre és törvénytiszteletre buzdítva őket.

Sz. István király ünnepén a szatmári székesegyház bucsunapjan a plébánia reggel 7 órakor tart isteni tiszteletet, az ünnepélyes, püspöki nagy mise pedig 8 órakor veszi kezdetét.

A kath.-legényegyesületeket a pápa őszentsége a kölni kath. legényegyesület ötvenéves fennállásának jubileuma alkalmából Schiffer kanonok-elnökhöz intézett brevéjeben a következő szép szavakban méltatja: „Isten kegyes rendelkezésének tartjuk azt, hogy midőn a felforgató törekvések és korviszonyok a kézművesekre nézve veszedelmessé kezdtek válni, Kolping Adolf a hatalmas kifejlődésre való bölcs előrelátásból oly egyesületek létrehozatalát tervezte, melyek kölcsönös támogatást nyújtsanak a kézműveseknek s megerősítsék őket az apai hit szabad kinyilvánításában. Alig kezdte meg művét a kiváló lelkipásztor, máris mindenhol élénk buzgalom keletkezett érdekében folytonos tapasztalat és nagy hasznosság által kipróbálva, az intézmény oly tág körökben s oly jelentékenyen hódított tért, hogy tagjai Németországban mihamar több ezerre szaparodtak, sőt az eszme még a szomszédos államokban is terjedni kezdett, hol csakhamar virágzásnak indult. Amit tőled Kolping müvének ötvenéves jubileumi ünnepélyéről hallottam, eme dicséretet fokozott mértékben hangoztatja s szivünket őszinte ötömmel tölti el. Mi, akik a kézművesek helyzetének javításán a legnagyobb buzgalommal fáradozunk, minden bizonynyal különös örömünket lelhetjük abban, hogy mindaz, amit erről tanítottunk s határozottan ki ivil.uk.itattunk, nálatok oly lelkesedéssel valósul meg. Isten mind fokozottabb mértékben áraszsza el áldásával egyesületeiteket, hogy az eddig elért eredmény mind hatalmasabban fejlődjék. A buzgalom fokozása és atyai jóindulatunk bizonyságaképpen úgy reád, ki az egyesületeket oly kiváló buzgalommmal vezeted, valamint minden egyes tagjára apostoli áldásunkat adjuk.

Köszönet. Özv. Ratkovszki Palné ur nő, Ratkovszki Pál, főgimn. igazgató édesanyja a nőegylet részére a szegények számára leendő kiosztás czéljából nagy mennyiségű ruhaneműt ajándékozott. Midőn a szegényekről eme példát adó, nemeslelkü gondoskodásért a bőkezű úrnőnek ez utón is hálás köszönetét mondok, Isten bőséges áldásában való jutalmat kívánok az adakozó jószivnek. Hermán Mihályné, a nőegylet elnöke.

Névváltoztatás. Szaladják Mihály helybeli lakos, czipész iparos vezetéknevének „Szabolcsidra kért változtatását a belügyminiszter megengedte.

Sajtóper. Farkas Béla villamvilágitási igazgató dr. Törseök Károly ellen a „Szatmár-Né- meti“ legközelebbi számában megjelent rágalmazó czikkért sajtópert indított.

Megszűnt. Ezennel tudatom a város lakosaival, hogy az 1888. évi VII. t.-cz. 68. §-sa alapján a kutyákra vonatkozó 40 napi zárlat augusztus hó 6 ik napján megszűnt. Szatmárnémeti 1399. augusztus 7-én. Péchy tb. főkapitány.

Első segélynyújtás. „Szabályrendelet a baleset alkalmával szükséges első segélynyújtásról“ czim alatt uj szabályrendelet-tervezetet dolgozott ki Dr. Serly Gusztáv, vármegyénk főorvosa s azt beküldte szerkesztőségünkhöz is. E szabályrendelet jóváhagyás végett az őszi vármegyei közgyűléshez fog beterjesztetni. Minden városban és népesebb községben, hol hivatalos orvos székel, ennek felügyelete alatt mentő-egyesület, továbbá gyári s nagyobb ipartelepeken az orvos által betanított mentők felügyelete alatt mentőtelep szervezését tervezi e szabályrendelet. Minden egyesület mentőállomással bírna, mely a szükséges gyógy- és kötszerekkel s mentőeszközökkel ellátott mentőszekrénynyel lenne felszerelve. Megállapítja a büntető jogi felelősségre vonható személyek, a községi elöljáróságok, hatósági, kör- és községi orvosok, valamint elsőfokú egészségügyi hatóságok kötelességét baleset esetén; végre a függelékben közli a leggyakrabban előforduló baleseteknél a mentők es laikusok áltál az orvos közbenjóttéig követendő eljárás és első segélynyújtás módjait. Mindenesetre üdvös intézkedés lesz e szabályrendelet életbeléptetése s dicséret illeti érte az azt tervező vármegyei főorvosi hivatal személyzetét.

A Kereskedő-ifjak körében folyó hó 20-án, azaz István-király napjan nagy dijkuglizás fog tartatni.

Kilencz keddi ájtatosság (Novena) jelent meg paduai sz. Antal tiszteletére egyházi jóváhagyással Szatmáron Tóth József h. lelkésztől. Egy füzet ára 5 krajezár.

Eljegyzés. Artner Izidor gödény házai tanító augusztus hó 6 án vasárnap jegyezte el Pafay László szárazberki földbirtokos kedves és müveit leányát, Ilonkát.

Az ev. ref. főgymnásium múlt isk. év Értesítője, melyet Borsos Benő igazgató szerkesztett, bevezetésül Erzsébet királynénknak szentel emléksorökat. Ezután közli az évi történet főbb adatait. Beiratkozott 299 nyilv. és 13. magántanuló, viz gálatot tett 298, mind- magyarnyelvü ; ezek közül ev. ref. 222, ág. ev. 11, róm. kath. 10, gör. k. 8, izr. 47., jó ma- gaviseletü 246, szab. 37, kev. szab. 1.; mindegyik tárgyból jeles 23, jó 33, elégséges 185, elégtelen 12, kettőből 25, többől 20. Melléktárgyak voltak a gyorsírás 35 tanulóval, ének zenekar Markos Imre tanár vezetése alatt; az önképzőkör 45 működő (Vili. és VII. ősz.) és 61 pártoló taggal sikeresen működött; a beadott 65 mű közül 42-t fogadtak el s több ünnepséget tartották. Az iskola 12.000 frt. államsegélyben részesült, a mely évenkint 1000 írttal emelkedik, mig eléri a 16.000-et. Az iskola építkezés előtt áll, 2000 írtja már van, de szükséges volna még 30.000 frt, aminek beszerzésén fáradoznak. A tápintézetre a szatmári ev. ref. egyházmegye 10 év alatt lélekszám szerint krajezáros adót fizet. A tápintézet vagyona ma 11.954 frt 43 kr. ; a tanári nyug. és gyámintézeté 17.920 frt 33 kr. A tanulók segedelmére és jutalmazásra kiadtak 1571 frt 31 krt. s 90 tanulónak tankönyveket. — Ezután következik Osvátli Elemér tanárnak gondosan, lendületesen és kiváló tudással megirott székfoglaló értekezése „A népköltészetről“. Az iskolában 10 rendes tanár működött. A könyvtárak és szertárak jelentékenyen gyarapodtak.

A fábiánhází gkth. elemi iskolához Bölcs- kevi Etelka okleveles tanítónő választatott meg

Üdvös javaslat. Pestmegye közigazgatási bizottsága a napokban ülést tartott, a melyen a közigazgatási bizottság Serfőző Géza gazdasági jegyző előadása alapján javasolta, hogy a vármegye foglaljon állást a gabona-uzsora ellen s intézzen föliratot a kormányhoz. Örömmel lát-