Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)

1899-05-24 / 21. szám

ETI SZEMLE“ (21-ik szám.) kánonjon, az országos törvényen és királyi rendeleteken alapuló jogkörét. 9 § A katholikus vallás-, tanulmányi és egyetemi alapok, valamint a katholikus nevelés- és oktatásra tett alapítványok ke­zelése a katholikus önkormányzatnak joga. Addig is, mig az önkormányzat ezen jogát érvényesítheti, ezen alapok törzsvagyonának sértetlen fentartása és helyes jövedelmezte tése és azok jövedelmének hovaforditására befolyást gyakorol és ennek foganatosítása czéljából ezen alapok költségvetésének és zárszámadásainak megállapítására a jelen szervezet ................§§-ai értelmében befoly. 10 . §. Ezen önkormányzati szervezet mellett épségben tartatnak a püspökök ré­szére a katholikus elemi-, közép-, fő- és szakiskolákban, valamint a tanító-, tanítónő és kisdedovónő (óvó) képzőkben a vallás­oktatás és a katholikus tanintézetek minden fokozatában és a katholikus tápintézetekben az oktatás és nevelés intézése úgy a vallás, mint a hitélet szempontjából. A 11., 12. és 13. §-t szövegezés végett a 27-es bizottság az elnöknek és előadónak adta ki. 14. §. Jelen szervezetben minden tes­tületben és bizottságban a jelenlevő tagok érvényesen határoznak, szavazategyenlőség esetén az elnök dönt és minden választás viszonylagos szótöbbséggel történik, ha ez­iránt más intézkedés nincs. 15. §. Ott, hol a jelen szervezet plébá­nosról szól, az alatt értendő a plebános-he- lyettes, a lelkész és a lelkész-helyettes is; néptanító elnevezés alatt pedig értendő a segédtanító, kántortaniió is. A 9 es bizottság javaslata 16. szakaszá­nak tárgyalását a 27-es bizottság függőben tartja. Az önkormányzat szervezete. 17. §. Minden római katholikus plébá­nia rendszerint (,..§.) külön egyházköz­séget képez. A fiókegyházak . . . szakaszban foglalt eljárás mellett akár külön, akár az anyaegyházzal együtt alkothatnak egyház- községet. 18. §. Az egyházközséget képezik : a) az egyházközségi gyűlés, b) az egyházköz­ségi tanács. x ■■H fájdalom néha majd megőrjített s 102 kiló súlyomból leszálltam 75-re. Hála azonban a jó Istennek s doktor barátom ügyességének, bár kínos szenvedések árán, de meggyógyul­tam. S hogy meggyőződjék Nagyságod, mily pompásan gyógyult meg a lábam, im meg is mutatom. — Villámgyorsan húzta le czipőjét s oly világításba igyekezett helyezni lábát, hogy a térdkalács törésének helye láthatóvá legyen; aztán igy folytató: Most kérem Nagyságodat, vizsgálja meg tüzetesen még egyszer a törés helyét, vájjon nem tarthatok-e tőle a jövőben. Idegenünk már ekkor alig birt magá­val. Tisztába jött a felől, hogy emberünk professornak tartja őt, miért is igy szólt: — Uram ! Hiszen én nem vagyok pro­fessor. Magam is hozzá jöttem, mivel hogy fél év óta iszonyú gyomorbajban szenvedek. Lett erre nagy kaczagás és általános bemutatkozás. A professor ur meg, ki ebéd­jét költve a szomszéd szobában hallá az egész diskurzust, vidám arczczal nyitott be hozzájok s a neglizsében levő láb láttára annak boldog tulajdonosához csak ennyit szólott: „Uram, az ön lába kitünően volt kezelve ; a gyógyulás kifogástalan, valóban orvosi műnyelven szólva — ideális láb. Tibai Károly. emberiséget ünnepélyes módon Jézus szivé­nek fogja fölajánlani. Ezzel ő maga akarta a század alkonyán az első legnagyobb hódolatot bemutatni. Amint a folyók visz- szatérnek a tengerbe, a honnan eredtek, úgy igyekszik ő az egyházat és az embe­riséget visszavezetni ama kegyelemtenger- hoz, — Jézus szivéhez — a melyből a meg­váltás, üdv és megszentülés minden ke­gyelmeit nyerte. Az egész világ fölaján­lása egy nagyszerű, millió szívből fakadó, millió ajakról elhangzó „Téged Isten dicsó- ünk“ legyen. Iszonyú gonosz tettekkel, fekete hálátlansággal viszonozzák a Megváltó szivé­nek végtelen szeretetét minden időben az emberek főkép a mostani század nemzedé­kei. Hitetlenség, erkölcstelenség, elszakadás az Istentől nagymérvben elharapóztak. Ez megkérielést, engesztelóst, elégtételt követel. A szentatya azért összes gyermekeivel oda akar lépni az engesztelés oltárához, Jézus szivéhez és e szívvel egyesülve kiáltsunk mindnyájan az örök Atyához: Kegyelmezz oh Uram; kegyelmezz népednek. Mennél inkább elszakad most a világ Krisztustól, mennél inkább vitatják és ost­romolják Krisztus uralmát minden téren, annál inkább kell, hogy emez uralmát min­den hü alattvalója elismerje.. Azért, a szent­séges atya azt akarja, hogy ő vele együtt mi mindnyájan ünnepélyesen és nyíltan be­valljuk, hogy mi magunk, hogy a mi szi­vünk, hogy állam és egyház az övéi és az ő szivének tulajdona, hogy mi Krisztusért és az ő szeretőiéért készek vagyunk élni és halni. „Szivet szívért s szeretetet szeretetért/“ Végre a szentatya mindnyájunkat a bárkába akar elrejteni,, a hol a jövő idők fenyegető veszélyei ellen védve legyünk. Sötét felhők tornyosulnak az idők egén, ha­talmas viharok vannak készülőben. Az em­beri bölcseség kimerült hasztalan kísérletei­ben, hogy a mélység pórázra eresztett ereit megfékezze. Meneküljünk mi Jézus szentsé­ges szivéhez és kiáltsuk : „Ments meg Uram minket, különben elveszünk !“ Értsük meg tehát szentséges Atyánk áldásteljes szándékait és örömmel üdvözöl­jük azokat! A lehető legnagyobb buzgóság- gal készüljünk a szent szív diadalnapjára : A kit csak birunk, vonjuk magunkkal Jézus szivéhez I Mindenütt szerettessék Jézus szent­séges szive! Pünkösd ünnepét, a k8th. egyház és keresztény czivilizátió születésének kedves ünnepét a szokott kegyelettel ünnepelték meg a buzgó hívők. 1899 évvel ez előtt e napon szállott le a Szent Lélek s tölté el kegyelmével az apostolok lelkét. E napon gyújtott elméjűkben csudálatos módon olyan világosságot, melylyel megszégyeniték az ó kori pogányság minden tudományát s el­oszlatták minden sötétségét. E napon lettek a félénk halászokból világhódító hősök, a kik a hitért, az emberiség üdvéért halálra- szántan szálltak szembe a szabadságot és megyőződóst üldöző zsarnok czózárokkal és egy uj fényes birodalmat alapítottak, a mely­nek határai a földnek határai s élete egy örökkévalóság. Vajha a Szent Lélek ke­gyelme bevilágítana az uj kori pogányság sötét éjjelébe is, hogy a kik az egyházon kívül keresik saját maguk és az emberiség boldogulását, belátnák, hogy semmi másban sincs üdvösség, csak az Ur Jézusban. Vajha a Szent Lélek erősítő kegyelme szállna a mai kor félénk katholikusaiba is, hogy hitü­ket az állami és társadalmi élet minden te­rén bátran bevallva és védve segítenék elő egy jobb kor fölvirradását a roszra, té­velygésre hajló s e miatt oly sok szellemi és anyagi bajjal küzködő társadalomra. A székesegyházban az ünnep első napján püspök ur ő méltósága mondott ünnepi szent misét s ugyan ő tartá a szent be­szédet, apostoli lélekkel és erővel fejtegette a kath. vallás üdvözítő voltát, — nagy ha­tással buzdítván a templomot egészen meg­töltő nagyszámú híveket, hogy kath. isko­láikhoz, a mely e hit terjesztésére és meg­őrzésére egyedül nyújt biztosítékot, tántorit- hatatlanul ragaszkodjanak. lózsef kir. herczeg holnap, csütörtökön este 6 óra 56 perczkor érkezik városunkba, hogy másnap szemlét tartson a helyőrség felett. Az állomásnál a városi hatóság, a nő­egyesület és testületek küldöttségei, a püs­pöki palotában, hol kíséretével együtt szállva lesz, a papság élén a püspök ur fogja fo­gadni. Este a püspök ur 12 teritékü vacso­rát, másnap 30—35 teritékü ebédet ad, melyre a város legelőkelőbb férfiai lesznek hivata­losak. Pénteken délután a kir. herczeg eluta­zik városunkból és Nagy-Váradra megy. Kí­séretében lesznek szentmihályi Clair Gyula cs. és kir. altábornagy, vilmányi Bodnár Ist­ván m. kir. honvéd alezredes, Schuler Jenő m. hir. honvéd őrnagy és hajnácskői báró Vécsey István m. kir. honvédszázados. A leg­népszerűbb és legmagyarabb főherczeget, a ki csak a múlt napokban is azzal tanusitá irántunk való szeretetét, hogy a hozzá Er­délyből németül folyamodó Homorúd szász község kérvényét visszautasitá erős leczké- ben figyelmeztetvén a községet, hogy Ma­gyarország hivatalos nyelve a magyar, váro­sunk egész népe várva várja és a legőszin­tébb örömmel fogadja. Érdekes a feljegy­zésre, hogy a kir. herczeg nem külön vona­ton, hanem a rendes személy vonattal utazik. Bérmautra ment a püspök ur pünkösd első napján. A délutáni vonattal utazott el Hámon József kanonok, Szabó István titkár és Hómon Róbert szentszéki aljegyző kísére­tében Nagy-Károlyba. Másnap, pünkösd másodnapján Mező-Petriben, tegnap Kap- lonyban, ma Vállajon szolgáltatta ki a bér­málás szentségét. Ma este érkezik vissza székhelyére. A posta- és távirda helyiség ügyében a múlt héten városunkban időztek Schöpflin Ágoston kir. tanácsos és a n.-váradi posta- és távirda igazgatóság igazgatója és Plhal Hugó számvizsgáló, a kik a helyiséget be­hatóan megvizsgálták s kimerítő, tájékoztató jelentést tettek a keresk. miniszternek. Hymen. Gobi Alajos orvos vasárnap je­gyezte el özv. dr. Göbl Adolfnó úrnőt Kom- lódtótfaluban. — Gábel Antal ifj. sárközujlaki illetőségű gyulafehérvári m. kir. adótiszt tegnap esküdött örök hűséget néhai Marschall József volt m. kir. államvasuti főtiszt és állomásfőnök leányának, Aranka kisasszony­nak. — Unger Ullmann Sándor gyógyszerész tegnap tartotta esküvőjét Vaday Károly ügy­véd leányával, Bella kisasszonynyal. Kupár Rezső, városunk szülötte,kir. kath. főgymnásiumunk volt növendéke, a ki annak idejében, már mintahelyi lapok munkatársa és több évig a „Szatmár“ szerkesztője jó nevet vívott ki magának, máj. 20-án ülte meg Bpesten húsz éves évfordulóját annak, hogy első dolgozata a „Szatmár“ hasábjain meg­jelent. Azóta mint a „Magy. Állam“-nak, legutóbb pedig az ,,Alkotmányinak bel- munkatársa igen érdemes munkát végzett és végez a hírlapirodalom terén a kath. egyház érdekeinek védelmében. Örömmel üdvözöl­jük mi is kiváló iró társunkat ez alkalom­mal és szívből kívánjuk, hogy e tövises ugyan, de felette sok órdemszerző pályán egyházunk javára érje el 50 éves írói jubi­leumát is. Az államosítás Ügye. A népiskolák álla­mosítási ügyében hozott közgyűlési határo­zat ellen tegnap nyújtotta be dr. Steinberger Ferencz iskolaszéki elnök a róm. kath. is­kolaszék fellebezését. A kath. egyház jogos kívánságát szentesített törvényekre hivat­kozva azon kérelemmel terjeszti a miniszter elé, móltóztassék a közgyűlés sérelmes hatá­rozatát megváltoztatni, illetve a róm. kath. iskolákat az államosítás alul kivonni, s uta­sítsa a várost, az azok fentartására eddig teljesített, s a pátronatusi jogban gyökerező kötelezettségeknek továbbra is tegyen eleget A szatmárvármegyei tanári kör f. hó 22-én tartá Nagybányán közgyűlését Ratkovszki Pál szatmári kir. kath. főgymn. igazgató el­nöklete alatt. A gyűlésre Nagy-Károlyból megjelentek: Csóthi Márk és Holczinger Imre, Szatmárról Ratkovszky Pál igazgató, dr. Fodor Gyula és Löfler József tanárok. A A gyűlés főpontja Gyiszálovics Vidor nbá- nyai főgymn. tanár értekezése volt a görög nyelv tanításának módszeréről és tanuságos eszmecserére adott alkalmat. A kör elhatározta, hogy legközelebbi gyűlését szeptemberben Szatmáron fogja tartani. A kör részvétét fejezi ki Majoros Endre nkárolyi tanár s Hírek. A katholikus világ öröme Rómából az az örömhír érkezik, hogy szentsóges Atyánk már az idén, Jézus szent szive ünnepén, az egész kath. anyaszentegyházat és az egész

Next

/
Thumbnails
Contents