Hetikiadás, 1941. január-december

1941-04-09 / 14 [1527]

ORSZÁGOS LEVÉLTÁR l^áprUis 9. Hetikiadás, 4,oldal, /Miklós frátör .Foly ta t ás, / • így'mL r^f^qgyma"smoll o.fct a sárga mén nyoiaáxt a két Andrássy, Non boszélgottok,mort annyira csordultig volt a lolkük,nogy non ncrtők kinyitni az ajkukat .Hág akkor són szólaltak nog, anikor az ut'mmrén meg«Bjcgalcadx a szenük egy vastagabb fán,egymásra rakosgatott kövek onj fübcnőtto ki* gyozó árkon,csak a tekintetük akadt ossza .Morthát itt látták nog a napvilágot,itt játszót ak mind az öton,Itt jártak nog int a családi feszek közeié* bon.molynok molcgo folfakasztotta'a régi emlékeket,A sok-sok játékot. Az első fakardot,az iromba nyílvesszőt, a sehogyan som sikerült ijjat,azután az a%m ső igazi lovat,amit tizedik nevonapjukon szokott ajándékozni az édesapjuk. Az olsö szaraimét 9

., Itt csinálták az első apró oltárt,amely előtt a mostani füleki feronccs gvardián összeadta szépségos Kláriid húgukat Scnnyöy Pista h%oval

c Akkor meg ncn gondot ak arra,hogy fent a várban a féle zonü. galamboszhaju kassai püspök néhány év múlva megismétli ozt a szertartást és utána való* ban Scnnyoy Istvánné lesz Andrássy KaIárikáool..j - Mi történt Kalárikával? - kivánkozott ki végro az érzés a barát szájából,do ekkor^nár megverték a dobot és megkondították a toronyban a harangot,mort az istrázsa megismerte a porosan poroszkáló úrban a gazdáját* Vagy talán Ráró volt a hirvivő? Lehetséges,mort egyre szaporázta a lépést os mogcl ;zto a testvéreket. Felvonult az őrség és olyan öröm verto fd az ódon fa» lak nogunt csöndjét,mintha nindonki nagyon boldog lett volna. Anig György ur megcsókolta a fiait és'gyengéd öleléssel bekísér* to sugárzóarcu feleségét az oszlopos ebédelő szobába, az alatt fráter Nicoláus é szro vét lonül, hangtalan lépésekkel, moly ok ráragadnak minden ferences barátra, végigosont a folyosón,lépcsőn ló.lopcsőn fol. Anikor rátaláltak, ouzgón imédkozott az édesanyja siria előtt, 'És akkor nég sonki sen sejthotto.hogy ebbel az alázatos szorzótosből.obből a szinto aszottáböjtölt tostü férfiból lesz a Nagyságos Fojcdobn egyik logismortobb voz érc, akinek az emléke dervis gc ne ralisként szerepel kitörő Ihotot lenül a szabadságharc történolmébon. "» m m Ronülő huszárok^ Ezer és néhány esztendőnél ezelőtt Európa népei imádságukba fog* lalták azoknak a napkeletről jött lovas népeknek a nevét, akik felforgatták az itt kialakult tunya életmódot és helyébe hajráz ó, lük te tő, soha nem pihenő ui korszakot léptettek. Akkor azért könyörögtek .hogy a lovas magyarrk nyilaitól mentse meg őket az Isten,később pedig azegesz harci rendszerüket kénytelenek voltak átalakítani magyari módra. Annyire felette állt a nyugati hadakozásnak a mozgékony.soha meg nem áUó és az ellenséget örökké nyugtalanító magyar harcos viselkedése. Tanult tőlünk egész Európa és értékesítette azokat az előnyöket.amelvok a mi rendszerünkben rejlettek. A török-magyar hadakozás idején logonaássá és fogalommá vált a végvári magyar vitéz'k viaakodása,akik lorongyolodottanj család talmiul és éhezve ,do soha ogy pillanatig mog nem torpan** va vorokedtek.hogy megmaitsék azt a maroknyi földet,amelyet a sors még magyarnak moghagyott. Azután a külföld hatalmas nemzetei még külsőségekben,a ruházatban és a csapatok beosztásában is utánoztáka magyar lovasságot. A világháború nogyodszázadosjféledésé^ merült logdicsőbb mozzanatai legnagyobbrészt mogiat a magyar huszár körül ieKCCoscdtck ki. Azután a most ránkszcikadt válságos nav pókban elálló lélokzcteel és ragyogó szemmol olvassuk a magyar vadászrepülők-, nok - a kor által levegőbe kényszeritett huszárnak - hősi tetteit. Az örökké ; élő és sommi erővel ki nem irtható magyarság . • talpraesettscgénok,'si virtusának logszebb bizonyítékai ozok a légx harcok,LIDIO lyck vakmerőségükbon és akadályt nem ismerő törekvéseikbon a huszárrohamok ogy ónos folytatásai. • yi