Hetikiadás, 1941. január-december

1941-04-02 / 13 [1527]

KG/Hav. Nagyhét. 1941 .április 8, Krisztus hivei a világ minden részén most ünneplik az"ember földi életének legnagyobb titokzatos osodáját, a megváltást, amelyért évezredekig sóvárogtak hiába az egyes népek legjobbjai. A gyarló ember ösztönösen érezte testi és szellemi fogyatékoss ágait,tudta, hogy valamilyen átokszerü mult ül rajta,ame ]yneK hat almából nem tud megszabadulni. Az istenkoroső és az crabor éloténck célját tökéletesen o világon betölteni nom tudó világos olmék mindig megtorpantak azon a hat áron, ahol a mult koloncától megszabadulni vágyó ombor már-már eljutott a jobb és boldogabb élet mosgyéjérc. Krisztus születése, tanítása és halála gyökerestől forgatta fol a régi rondsz,rt és uj fogalomként iktatta ^bolo az emberi közJsségbo a felebaráti szeretőt, egymás megértésénok és támogatásának hatalmas gondo lat át, amo ly ogybon tovékonyon közromüködhotik abban is, hogy elsimítsuk az o 11 ont ét okot .tompítsuk visolkodésünk élét azokkal szemben ,akikot sorsuk, vagy bal szo roncsé jük nohozobb körülmények közé taszított és igy rászorultak mások segítségére. Ez a csodákat művelő szeretet vezette Krisztust földi tartózkodása idején, ez a gondolat ütközik ki minduntalan apostolainak és nagy követőinek tot tőiből,Írásaiból, sőt még a hagyományokból is. Már-már ugylátszőtt,hogy a megváltás eredményeként oltunnak azok a régi korlátok és összedőlnek azok az elválasztó falak,amolyok szeges ellentétet hirdettek és támasz- . tottak mesterség oson ombor és ombor között,amikor azonban' faluikorckedott az anyagias fölfog ás, ismét urrálott az orő hat alma, vagyis a krisztusi igéket és tanításokat csak vallották,dc nom cselekedték, A nagyhétben - Húsvét vasárnapját mellőző hat,nap valósult meg az crnoor mbgváltása. Ha nom'támadt fol Krisztus,akkor hiábavaló a mi hitünk - irta Pál apostol,a világ egyik legragyogóbb lángelméje. A faltánadást azonbm a nagyhét, Krisztus moggyaLázasa,mog korbácsol ása, tövissel való megkoronázása és kor osztrofoszi oés o, végül kinhalála olozto mog, Sbbon a nag'hétben rejlik az a titokzatos jelkép, ez mutatja időtlen időkig a. jobb után sóvárgó embernek .hogy tartós változást és alapos javulást sorsában csak akkor remélhet,hogyha ebből a műnk 'hol maga is kiveszi részét. Szent Ágoston mondása szerint az Isten mogto ramtett bonnünkot közreműködésünk nélkül,do nom üdvözít ugyancsak közreműködésünk nélkül. Ezokből is világosan látszik,hogy nagy áldozatokat koll adnunk,sokról le koll mondánunk,ami az évszázadok vagy évezred ok folyamin bólénk gyö koros ad ot t. szint o mar természetünké vált ,do közbon nom csak maguaknak^hancm embertársaink egy rész énok is átkayá,vagy jobb esetben fiátrányará izmosodott. Krisztus is lonondott mindonrő 1 %

alavetöbtc magát az omborilog c.lkópz ölhető legnagyobb megg

óbáltat ásnak.szenvedésnek és hitünk szerint őzzel a keserves halal1 tüntet to el a mult ránknehozedő árnyékát, " * A nagy jelkép,a titokzatos nagyhét, így valósul meg és igy jelonik meg mindenkor élotében. Ha forgatjuk a történelem lapjait,vagy figyelőmmel vizsgálgatjuk a hagyományként ránkmaradt emlék okot, mindig ugyanazt a mozgató rugót talál*'ük:' az ombor állandóan szabadulni akar a iol ont 61.moly lehúzza a földre.izzadtságot sajtol ki homlokából és vorét kivan ja nom egy a lkai ómmal. Most is rettentő harc dul szorto a világon. Óriási orók ütköznek és mérkőznek • egymással. Mindegyik a. .-.aga módja szerint - egyik a megkövesedett régi, a másik pedig az uj clgoncblásu és még kipróbalatlan tetszetős jövendőt-akarja meg valósítani, közben pedig pusztul az ember,sorvad minden földi* emberkéz alkotta szerszám,de ennek az egész folyamatnak csak az a célja.hogy jobbítsa ás könnyítse életünket, nőst vagyunk bent a második világháború nagyhét ében, most várjuk szinte óráról-órára a döntő mozdulatokat, • mert a világ folyásinak ;smprotébcn. járatlan ember is szentül hiszi .hogy a nagyhét és kínhalál utan kávetkőzik.a Húsvét .a feltám^s és acpv^TW, ^? '•' ál