Hetikiadás, 1941. január-december

1941-03-05 / 9 [1527]

ürok március. 1941, * ;mézvius ír. Az ember életében bekövetkezett és maradandóvá minden nagyobb eltérést szinte kivétel nélkül a tavasz ^teed«zés4ireS lehet kötni. Ha nézzük a világtörténs lem eseményeit egészen nap iáinkig .mindig ugyanerre a megállapításra bukkanunk. A szabaasag,a m%Xev6 helyzeten vaLó

# változtatás reménye örök feszítő erő minden »én-és egyén életében. Amikor a magyarság múltjáról a s zájhagyományt kezdíék féljegyezgetni, a legelső adat a szabadság biztosításáról szol. Amikor az egy mástól elkülönülten lecel t e tő

} halászó ás hadakozó magyar törzsek összefogtak .első dolgik az volt,hogy körvonalazaák jósaikat,vagyis ugy szabályozzák eletüket,hogy az egyesülés után ne álljon előttük szacad mozgásukban ujabb akadályanem a meg.nagyobbodó .t erőhöz viszonyítva ujabb lehetőségeket nyerjenek. Csodálatos ősi ösztön és birodalmat alkotni íftdo képesség nyilatkozott meg már az etelközi s zovet s égben.ahol a piisztasmrinez hasonlóan lóhátról; nyeregből alkották meg azokat a törvényeket .amelyek ma is alapja a magyar életnek. A lóháton ülő magyar messzebbre látott .mint a taiacskozóterem négy fala közé zárt és asztal aellé kényszeriteti; politikusok,ez a magyarázata annak az ezeréves áternek,ami az első alkotmány ozó országgyűlések munkáját jellemzi. R magyar törtenelem március 15.-ében az 1848-as forradalom dicsőséges kirobbanásának napjában sűrített© öss ze azokat az eseményeket és ünnepli meg aaléküket,amelyek tíz évszázad folyamán elkerülhetetlen velejár°i népünk és nemz ettük élet ének. A szabadság és szabadossásfaz • egyéni zabolátlan jövés-menés,valamint az észszerű és a közösség ércekeit szolgáló korlátok közé szorított életmód egymáshoz való viszonya adja meg mindig az egyes országok belső tartalmának lényegét. Amelyik pontosan a mértéket,nem szabja nagyobbra,vagy kisebbre az egyiket, ott kiegyensúlyozódnak a viszonyok és minden ember a földi lehetőségekhez mérten megtalál ja boldogulás ónak' útját. Amikor a szabadságról beszélünk,élesen meg kell különböztetniük a fogai mákat.Egészen más elbírálás alá esik'az a szab ad sqg , amely egy' nemz étnek, vagy országnál: önállóságát jel enti, szemben más országokkal .vagy nemzetek csoportjával. Amióta a magyarság múltjáról megbízható adatain!: vannak,sohasem hiányzik belőlük az idegenek hatalma ellen való küzdelem. A harcos .nyilcfejü,becsületes,dolgos és szavatartó magyarsá mindig irigység tárgya,a félelem és nemegyszer a gyűlölet középpontja volt azok előtt ,okik nagyságuk tudatában eltunyulva és az idő£ szavát meg nem hallva éldegél tel: abban a re menyben, hogy csendes kérődzésüket semmi sem zavarja, A magyarság uj életfelfogást alakító ereje a Ve re ekei szoros átlépés tol kezdve mindig ütközőpont volt a Kárpátok medence jébei• Nincs most helyünk arra,hogy a görög-római császárságtól a tatárokon,törökökön és egyéb ellenségeken át sorra kimutassuk azokat a més viLtgrész fia szemesen is csodalatot érdemlő hősi vi sködásokát,csak arca utalunk,hogy ez az örökös harc .szabadságunk körömszakadtáig való védelmezése,legnagyobb nemzeti hőseink pályafutása, elhullása, vér tanúsága és dicsősege meanyiben járult hozzá ahhoz, hogy nemzetitek ma is ugyancsak számottevő tényezője Európának. Az ország szabadsága rejti magában és biztosítja az egyén jogait is. Az egyén szabad ság, ár ól lehetnek különbözők a felfogások, írhattál: könyvtarakra való köteteket és vérezhettek el ezért a g> ndolatért százezrek,vagy milliók,mégis abban mindenki,aki gond lkodni tud, BKgegyezik,hogy ase^yes ember szabaüsága sohasem fajulhat elannyira, ho

;

V ebből önmagának" és a vele együ:;élő társainak hátránya szármejshashassék. Ennek a viszonynak klilönhözö eszközökkel való szabályozása adja a szabadságnak törvénybe valósított mértékét.