Hetikiadás, 1941. január-december

1941-12-17 / 50 [1527]

-•- - Bgy uten-a-győzelert-ig, .iHí.detemfrer 17, A háború kiszélesedése, uj világrészek bekapcsolódása szükségessé tette, hogy a háromhatalmi egyezmény államai tanácskozásra jöjjenek össze. A megbeszélések során - melyekről alig szivárogtak ki értesülések katonai szövetség létesült a három hatalom között, miután megdönthetetlenül igazolást nyert, hogy-az Egyesült Államok támadilag lépett" fol a "émet Birodalommal szemben. Ezen túlmenően a Stefani Iroda diplomáciai szerkesztője jliz magyarázatot a történtekhoz és megállapítja, hogy BerÉinbon valószínűleg" a három hatalom katonai, tomgorészoti. diplomáciai és gazdasági terveit beszélték meg a hármas szövetség szollemében. Ez nagyon valószintinok látszik és indokolt t hogy most, amikor mindhárom hatalom megindította az orélyos és 2 végső gyozolomig tárté harcot, összehangolják a politikai és katonai kérdéseket. Sorsukat egybeolvasztották, azükségos tehát, hogy a. hadvozotésben és ogyüttmiiködésben is cgyotlon hadvezetési fölfogás jusson szóhoz. A másiK oldal is hasonló cliárássa.l kisérlotozik, de a beérkezett jolontésokből az látszik kiderülni, hogy szövotségre ott csak a távolabbi jövőben kerül sor. Washingtoni t orvok szorint oz a szövetség az Egyosült Államok, Anglia, Szovjetunió, Kína. és Holland-India között létosülno mindenokolőtt a katonai ogyüttmöködés érdoké bon, A berlini értokozlot után a háromhatalom közös uton fog járni és mindaz ami történik szerves és összefüggő részo lesz az egész terVnok, mely több-mint 400 millió embert mozgat a. végső cél, tehát a gojcőzelom érdelében. A most folyó háborút összehasonlítva. a világháborúval alapvető különbségűket állapíthatunk meg már az olső pillanatban is. áuaak ideién a központi hatalmak térbeli sikoroikot döntően kihasználni nem tudták, mert hiányzott kellé gazdasági felkészültségük, ami végül is teljos összeomlásukhoz vozetett. 1 hadsorog és a polgári lakosság ellenálló képessége rohamosan romlott,mert a javak, főleg pedig az élelmiszerek hiánya teret engedett az ellenség bomlasztó propagandájának. Jelenleg erről nem lehet szó, mert ha beosztással is. mindenkor losz olyan a mezőgazdasági termelés és a szociális gondoskodás az itthonmaradottakrél. ami lehetővé toszi a nyugodt és kapkodás nélküli hadvezetést és a gvézolom kivívását annál is inkább, mert a polgári lakosság egységoson tömörül a kormányzatok mögé . és maga is ornyooetlon munkával dolgozik a győzelemért. A hadisikorek folytan az oaropai kontinens legjobb teamét orülotoi korültek a tong oly hat almák közébe es azoknak intenzív mezőgazdasági kihasználására, az intézkedések haladéktalarul mogt r t ént e k Azokat a túloldalról szárnyrakelt célzatos híreszteléseket, hogy Eur épát blokáddal éhhalálra ítélik, a most folyó háború során mosolyogva lehet visszautasítani. Ugyanígy nevetségesek Japán kiéheztetéséról szárnyrakelt hírek is. Japán előrelátóan biztosította a maga számára Indá>*Kina rizstermelését és nagyon valószínű, hogy a most oeg aigol kézben levő Burma rizs feleslege is Japánba kerül. Komoly hangok hallatszanak angol részről ugyanis, hogy a brit haderő szüntesse i>e a már eleve kilátástalan' burmai ellenállást es toljes rejével India védelmére rendezkedjék be. A világháború folyamán a gazdaságilag fáradt központi hatalmak ellen az Egyesült államok részéről történt hadbalópés jórészt okozója volt - a mezőgazdasági termelés caédie mellett - az összeomlásnak. A központi hatalmak majdnem zárt tömbbon vívták meg győzelmes harcaikat. Most a háború jelentősön kiszélesedett .Nagybritannia és az Egyesült Államok ma jóval nagyobb területen kénytelenek'harcolni, hogy világhatalmuk pilléreit és. támaszpontjait tartani tudják, Ezdcbél a támaszpontokból ~ szójában a japán orok néhányat már elfoglaltak, uiogbomlatt toíját az pgyenBulya a védelmi ^rendszernek és ncip lo*aoteti},cn,nogy a. közöl jövőben .a brit es "az Egyosült'Államok iavolkoleti szigetbirtokainak elfoglalásáról lőhet r»nv ^a^é^olni. v1

/Tir