Hetikiadás, 1941. január-december

1941-05-14 / 19 [1527]

Hcin:..::, 1 «4j\*má Jus 14. Még a neve is rosszul és magyartalanul haigzik,mintha azt akarná ezzel kifejezni,hogy idegen a magyar lélektől es attól a gon­dolkodási módtój^anelyben mi élünk. Amióta a legújabb világb/áboru f»af^ veres elintézése megkezdődött,azóta gyakran találkozunk az utcán és az újságban ezzel az összetett szóval, amely ben visszatükröződik azoknak az ideges lelkeknek hangulata és rettegése,akik olgondolásukat és tervez­gotésoiket nem önmagukban alakitjik ki,hanom sokszor beteges képzolö­erővcl továbbadják embertársaiknak. A rémhir ellen a sajtóbai már nem c yszer hangzott el éles állásfoglalás és a hatóság ugyancsak a legnagyobb szigorúsággal jár cl azokkal szembon,akik saját rcttogSsüket,vagy pedig gonoszul kiagyalt és mások összeroppantására alkalmas hazugságaikat igy kürtölik világgá. A szabadságvesztés és a napi életben való különös mo^áskorlátozás sem tudja kiirtani ezt a csúnya járványt,amely inkább a nagyobb városok népesebb szórakozóhelyein szokott elharapózni és leginkább azok közötti akiknek áletfelfogása,szellomo ás múltja ellenkezik azzal a most kialaku­lóban levő világrcnddol^amcly uj alapokra akarja helyezni az élotot. Arról még nem hallottunk,hogy egyszerű falusi ember korüít volna rém­hir torjosztés miatt a natöság elé,mert akinek anapi be tovőfal átért kemény munkával kell megdolgoznia és akinek idogzoto nom roppan ösz~ szo szóbeszédek hal lat ára, hanem SZÍVÓS kitart ássál haladnak megszokott módon ut jukon.azok nem kerülnek összeütközésbe a józan ésszel és az ország érdekeivel. Sokszor megdöbbenve halljuk azt a leginkább suttogva terjesztett hírt,amelynek semmi köze sincs a józan észhez és első látszatra homlokegyenest ellenkezik az igazsággal és való tények­kel. Ezek az alattomos fulánkok'azonban sok holycn,sok emberben mara­dandó nyomot hagynak,célt érno^mort a világ folyásábai járatlan . cm­bor saját becsületes lelkéből kiindulva azt hiszi,hogy a másik is ugyan­úgy őszint4n bőszéi,mint ahogy általában rendps pmb.rck között szokM és nincs annyi tájékozottsága,hogy azonnal leleplezné,illetve visszauta­sítaná a rémhírt, Legtöbbször olyan totszotős külsőbo burkoltan ter­jengenék ezok a romboló szavak,vagy mondat ok. ho^r romboló hatásuk csak akkor jelentkezik, amikor a megfertőzött gondolkodású ember véle­ményt kezd nyilvánítani. ; • . . , . . . • .' Érdekes megfigyelés az is,hogy a rémhír vagy akkor ke­letkezik,amikor az események egymásra háLmozódnak,vagy pedig akkor,ami­kor a külvilág számára sommi som történik. Mind a kettő egyaránt alkal­mas talaja a lélckmérgozésnok és az a csodálatos bonne. hogy a rémhír terjesztői nem sokat törődnek a való ténnyol,rándítanak a yáUu^on.ha valaki a szemükre hányjá,hogy bonfentos ürtostíL,xak&A ^fc^J $M nom váltak vilóra^ct éppen az oilonkozőjük tqr;ont mo*. Ilyenkor ujabb mesét találnál; ki és azzal szédítik tovább a jámbor hallgatót, aki bon megtorpúa az öntudat és ismét beleesik a megojtő szó halójába. _ A/bccsülotcs magyar jellemmé 1 ncn egyeztethető összo az alattomos suttogás és malomalatti polit izalás ,anelynok már a múltban is,amikor pedig az elnyomó idegen uralom cllon jószándéku volt é már olyan rossz hiro kereke dott.bojry *± ilyen lovogobo locsogó­kat kipoliongér ozt ék és aroodcs irsasagbol kirekeszt ették. Nekünk nincs titkolni valónk és nom kell félnünk attól,hogy elhat-rozásnink és esc 1 okod oteink nyo*iáa ve szed a len, vagy szégyen hárulhat ránk. A mi felelős VJZ: tőink nyitott szeri cl, óboron és a fol ol ö ss'c teljes tuda­tában csolJcs zen ok, érzik a magyar rtult és a jövendő sulyái,tud ják, nivol tartóznalc a nonzotnok és az ezeréves magyar biroc:alomnak* Aki pedig továbbra is fojvoszt otton és egyéni céljait követ ve, sa .iát érdekét hajhászva,alattomos suttogássalakarja embertársait és ez­zel egyúttal a közös magyar érdokot is elgáncsolni, a» könyörtolönül jutassuk a hatóság közére. Csak igy romé In ötjük, hogy rend,nyuga­lom és fogyóién lesz ebben a nagymultu és négnagyobb jövőjű /4Q '

Next

/
Thumbnails
Contents